A vallás ellen elkövetett bűntetteknek a műveltség haladásával a bűntető törvénykönyvekből eltünt neme a bűbájosság s ördöngösség (crimen magiae; magia daemoniaca), mi a. m. szövetkezés az ördöggel, s annak segedelmével legtöbbnyire másnak kárára csodálatos és szokatlan tüneményeknek és változásoknak előidézése, eszközlése. Az ebben rejlő istentagadás, a lelki üdvnek ezzel járó elvesztése és vélelmezett társadalmi veszélyessége alkotja a boszorkányos műveletek bütetendőségének alapját. A közvélemény a bűbájosokat különféle fajokra osztotta, igy a jóslók, varázslók, igézők, sorsvetők, kantairesek (incantatrices), szemfényvesztők, boszorkányok, lidércek stb.-ek fajára. Már a római császárok pallos által való halált szabtak a bűbájosokra Codex IX. 18. Hazánkban szt. István és szt. László törvényei vegyes birósághoz tartozónak rendelték a bűbájosságot s részben az egyházi hatóságokhoz utasították, s dacára Kálmán király rendeletének («De strigis vero, quae non sunt, nulla quaestio fiat» - boszorkányokról, minthogy nincsenek, szó se legyen) a későbben világi biróságokhoz utasított B.-k hazánkban is megkövetelték a maguk áldozatait. A büntetés halál, és pedig, ha a bűntett kártétellel volt összekapcsolva, nyilvános elégetés volt. Igy Szegedi János 1749. a törvénytárhoz csatolt Cynosurája szerint: «hodie judex secularis contra illas (strigas t. i.) procedit et more aliarum gentium igne exterminat». Ha károsítás nem történt, a szerencsétlen büntetése annyiban enyhült, hogy elébb fejét vették, s csak hulláját égették el. (V. ö. Bodó, Jurispr. crim.) A visszaélések megszüntetését III. Károly kezdeményezte Szeged városához 1728 okt. 28. intézett leiratában. Teljes eréllyel azonban csak Mária Terézia lépett fel 1756., azt rendelvén, hogy az eljárás a legnagyobb óvatossággal történjék s a hozott itéletek kihirdetésük s végrehajtásuk előtt legfelsőbb helyre terjesztessenek; 1758. pedig, hogy a bűnv. eljárás megkezdése előtt legfelsőbb helyre történjék fel terjesztés; 1768., hogy csakis a legkétségtelenebb bizonyítékok és más kapcsolatos bűntettek esetében kezdessék meg a vizsgálat, mire az ily perek csakhamar megszüntek. A B. utolsó áldozata hazánkban két nő volt, kik Nagy-Károlyban 1745. megégettettek, miután néhány évvel azelőtt Szegeden hat boszorkánymester, közöttük a volt városi biró, 82 éves aggastyán, hét boszorkány társaságában, máglya-halált szenvedtek volt.
-nek neveztetnek a különféle fákon található, sűrün egymás mellett álló, törpén maradt és össze-vissza nőtt ágakból alkotott bokrétaszerü csomók. L. Almabetegségek és Bábaseprő.
(törökül: Isztambul Bogazi v. Bogaz icsi), Európát Ázsiától elválasztó tenger-szoros, amely a Fekete-tengert a Propontisszal vagyis a Márványtengerrel köti össze. Nevét (bouz a. m. ökör, poroz a.m. gázló,) a mitosz onnan magyarázza, hogy ló, tehénné változta után, e szoroson uszott keresztül. A B. DNy-ról ÉK-i irányban huzódik, 27 km. hosszu (az európai part, kanyargásait is beleszámítva, 31, az ázsiai pedig 38 km.), átlagos mélysége 30-60 m.; szélessége 550 és 2200 m. közt váltakozik. Keletkezése a diluviális korszakot meg nem előzhette; az É-i bejáratnál az európai és ázsiai parton található bazaltsziklák vulkáni közreműködésre látszanak mutatni. A felszini áramlás, amely helyenkint igen erős (p. Therapiánál, Kandillinél, Arnautköinél), a Fekete-tenger felől a Propontisz felé irányul, a felszin alatt menő áramlás ellenkező irányt követ: ennek tulajdonítandó, hogy a Fekete-tengernek sótartalma, a belé torkolló folyók nagy mennyiségü édes vize ellenére, sem csökken. Partjait szép alaku, sok helyen meredek és 200 m.-nél magasabbra emelkedő dombok alkotják és egész sorából állanak az egymást követő hegyfokoknak, amelyek között számtalan a pompás, szélesebb és keskenyebb öböl; ezek mögött pedig a legváltozatosabb, ciprusoktól és százados platánoktól beárnyékolt völgyek nyilnak. A partok tájképi szépségekben is nagyon gazdagok; paloták, kastélyok, a genovai és bizánci időkből fönmaradt romok, kioszkok, falvak, nyaralók és kertek láthatók rajtuk, míg vizét kisebb-nagyobb gőzösök és fürge csolnakok szelik
[ÁBRA] Boszporus
A B. alakját tekintve 3 részre osztható: 1. A tölcséralaku nyilás a Fekete-tenger felől, a Rumili Fenerinál levő Szimplegaszoktól v. Cianei sziklazátonyoktól Anadoli Kavakig; 2. a Felső-B. vagyis azon két medenceszerü öböl, amelyek közül az É-i (a böjükderei) az európai, a D-i (a beikoszi) pedig az ázsiai szárazföldbe nyulik be s amelyeket egymástól Therapiánál keskeny szoros választ el; 3. az Alsó-B. a körülbelül Emirgiontól a Propontisz nyilásáig terjedő keskeny szoros, amelynek két helyen, a Seitan Burnunál (Rumili Hisszártól É-ra) és Akinti Burnunál (Arnautköi mellett) igazán rohamos áramlata van. E két pont közt a B. legkeskenyebb (550 m.). Itt veretett hidat Dárius persa király, midőn a görögök ellen hadat vezetett. Innen tul a B. lassan ismét kiszélesedik és kijáratánál ujra tölcséralakuvá lesz. Az ókorban az átjáratot a B.-on veszedelmesnek tartották és a Fekete-tenger felőli bejárat keskenységénél, a hirtelen változó szeleknél, az áramlatoknál és a gyakori sűrü ködöknél fogva még ma is nem ritkán veszedelmet hoz a hajókra. Bár e bejáratnál mind az ázsiai, mind az európai parton, Rumili Fenernél és Anadoli Fenernél áll egy-egy világító torony, a hajótörések elég gyakoriak; ezért is ujabb időben Kiliánál és Silenél mentő állomásokat rendeztek be.
A B. partjait már az ókorban is, miként Bizánci Dionysios az «Anaplusz Boszporu»-ban megénekli, számos helység lepte el. Fokozottabb mértékben van ez meg ma. Dolmabagcsetől kezdve a Feketetengerig az európai parton a következő paloták, helységek stb láthatók: maga a Dolmabagcse Abdul-Medsid által 1853-ban épített szultáni palota. Konstantinápolynak Kabatas nevü része mellett fekszik és ma a török császári család egyes tagjainak lakóhelyül szolgál. A Dolmabagcsével határos É-on Besiktas (l. o.) Khaireddin pasa síremlékével; Besiktas K-i végében van a Jildizkiösk, II. Abdul-Hamid szultán lakóhelye, hatalmas nagy parkkal, amelyet fal vesz körül. A Jildiz főkapuja előtt áll az 1885-86-ban épített Hamidije mecset. Besiktas és Ortaköi falu közt van a tiszta márványból (1863-67) épített Csiragan palota, vele határos az őrmények és zsidóktól lakott Ortaköi falu jelentékeny kertészettel és mellette előkelő törökök nyaralóival. A Defterdar Burnun (hegyfokon) tul van Kurucsesme, azután pedig Arnautköi falu, az ókori Hestiae; a mellette levő Akinti Burnun sok a kávéház és élénk a népélet. A hegyfok mögött terül el a szép Bebek-öböl (az ókorban Chélai) a néhai Kiamíl basa palotájával és Ali basa konakjával. Valamivel odább van Rumili Hisszar török falu, amelynél a B. a legkeskenyebb. Ezen a helyen építetett II. Mohammed 1452-ben bizarr alaku várat, amelyből a szorosba a hajók bejövetelét megakadályozta; a vár romjai maig is láthatók. Rumili Hisszaron tul vannak Baltaliman, Bajadsiköi és Emirgon v. Emergian helységek; ez utóbbiban (az ókorban Cyparodes) van az egyiptomi ex-khedivének pompás parkkal körülvett nyári palotája. A Sztenia-öböl közelében van Jeniköi, gazdag görög bankárok palotáival, rajta tul pedig Therapia (az ókorban Pharmakia), Böjükdere (az ókorban Bathykolpos), Meszar-burnu, ahol az ókorban Aphrodité Pándémos szentélye volt,. Jeni Mahalle, amelynél a régi Telli Tabia erőd; Rumili Kavak, amelynél ágyutelepek állanak. Ez, utóbbi helységen tul kopár sziklák alkotják a partokat Rumili Fenerig, a B. utolsó helységeig; e két helység közt van a Böjük Liman, a Karibdse nevü erősséggel és egy ágyuteleppel.
Az ázsiai parton a Fekete-tenger felőli bejáratnál van Anadoli Feneri, a világító toronnyal; rajta tul Poirasz egy ágyuteleppel, Filburnu ugyancsak ágyuteleppel, Anadoli Kavak, és mellette a gyönyörü kilátást nyujtó hegyen bizánci eredetü vár romjaival, két kitünőn fölszerelt ágyuteleppel. A Jusa-dag, Józsua-hegy mellett: nyulik be a szárazföldbe a gyönyörü hunkjar szkelesszii völgy, D. felé következnek ezután Beikosz (l. o.), Szultanije, III. Murad szultán nyári palotájával, Indsirkői, üveg- és porcellángyárral, Csibukli, Rifat basa Mahalesszi nevü szép, árnyékos kertjeivel, Kanlidse, Anadoli Hisszár, Güszel Hisszár v. fekete kastély nevü erődnek romjaival, amely börtönül szolgált. A falutól D-re van a Gökszulvölgynek vagyis az ázsiai édes vizek völgyének kezdete. Rajta tul vannak Kandilli, Vaniköi, Kuleli vagy Kuleli Bagcse, Csengelköi, Bejlerbejköi, a Bejlerbej Szerai nevü márványpalotával, Sztavrosz és végül Kuszgundsuk. V. ö. Hammer: Constantinopolis u. der B. Pest 1822; Csihacsev: Le B. et Constantinople. Páris 1865; Boiatzis: Grundlinien d. B. (Königsberga 1887); Mayer: Türkei und Griechenland 1892.
ókori állam a kimmeri B. mindkét partján; a Tanaiszig terjedt s magában foglalta a Krim félsziget K-i felét. Legfontosabb városa Pantikapaion volt. Már az V. sz.-ban Kr. e. fennállott s Demosthenés korában érintkezésben állott Athénnel. Utolsó királya, II. Pairisadés 115. VI. Mithridatés pontuszi királynak adta át az uralmat, hogy ez a tartományt a szittyák ellen megvédje. Halála után fiának Pharnakésnek adták oda a rómaiak s azontul a B. római hűbérállam maradt, mig a IV. sz. elején a népvándorlás szelei fennálltának véget nem vetettek.
jelenleg Buszrá, nagyszerü romváros Damaszkus törökázsiai vilajetben 150 km.-re Jeruzsálemtől É-K-re. Állítólag azonos azzal az Astarót várossal, mely Józsua idejében Og baszáni királynak fővárosa volt s mint Astarté imádásának főhelye eredetileg Bet-Aserá-nak neveztetett, melyből azután a B. név keletkezett. Már a Kr. e. való I. sz. előtt romokban feküdt. A római uralom idején Trajanus császár Nova Trajana Bostra nevén ujra főlépíttette. Innen fogva kelteződött virágzása s kivált az arab uralom alatt gazdag kereskedő városa és gabonavásárpiaca volt Sziriának. Most jelentéktelen helység.
város az ugyanily nevü persa tartományban, az Asztarabadba vezető 2000 m. magas hágó bejáratánál, 7000 lak., egészséges éghajlattal és pamutszövéssel.
persa eredetü török szó, jelent kertet, de különösen veteményes kertet. Az ilyen kertre felügyelő kertész neve bosztándsi. Minthogy a sztámbuli szerájban e kertőrök egyuttal palotaőrök is voltak, igy a szultán kiséretét is képezték és ha csónakra szállt, ők voltak az evezősök. Az elitélteken is ők hajtották végre a büntetést. E kertőrök főnöke a bosztándsi-bási, a szultáni kertek főfelügyelője, egyuttal rendőrfőnök, sőt a régibb szultánok idejében a hadügyminiszter is ő belőle telt ki. E kertőröknek szultáni testőrökké való előléptetése I. Szulejmán szultántól ered, aki a bosztándsi-básit a császári bárka kormányosává is kinevezte, később pedig a kikötő és csatornák felett való felügyelettel is megbizta.
(Both), kisközség Fehér vmegye váli j.-ban, (1891) 491 magyar lak.; dombon fekvő temploma a régi szt. Móricról cimzett apátság helyén áll. 1198-ban a B.-i egyház a kalocsai prépostságnak adományoztatott, 1766. az egyház mellett szlavnicai báró Sándor Antal nazarénus szerzeteseket telepített le, kik azonban Mária Terézia rendeletere 10 év mulva Olaszországba tértek vissza.
Igen kedvelt Árpádkori személynév. Igy p. Both néven említi a Márk-féle krónika Kálmán király Benedek nevü tanácsosának apját 1893. B. bihari főispánt ismerjük. stb. Bot, l. Botkészítés.
A középázsiai törökségnél nagyon kedvelt személynév, mely az Árpádok alatt nálunk is igen elterjedt. Jelentése a. m. tevecsikó.