l. Allantiázis.
orosz nemzeti étel, melyet sóskából, spenótból, fiatal céklából, kaporból, pisztránghalból főznek, aztán hámozott nyers ugorkát aprítanak bele.
a Biharhegység egyik főbb csúcsa, Biharfüredtől ÉK-re, 1758 m. magas.
híres szuliota-nemzetség neve, amely a XIII. sz. végén a törökök elleni küzdelmekben s legutóbb a görög szabadságharcban tüntette ki magát. - B. György (megh. 1793.) a janinai Ali pasa ellen küzdött, de később ezzel szövetkezett s megkapta Csumenka kapitnyságot. Négy fia maradt, kik közül a legidősebbet Kitzót 1809. Ali parancsára Artában meggyilkolták. Ennek is négy fia volt, köztük a leghiresebb Markó, aki 1788 körül született. Miután sikertelen kísértette meg hazáját felszabadítani, francia szolgálatba állt s csak 1820. tért vissza Epiruszba. A görög szabadságharc kitörésekor hazafiság, okosság és vitézség által tünt ki; 1822. részt vett a nyugati görögországi háboruban s különösen nagy szolgálatokat tett a görögöknek Mesolungion védelmével 1823 aug. 21. éjjelén Karpension mellett megtámadta az albánok 4000 főből álló elővédét az ő mindössze 350 főből álló szuliota-csapatával, de mindját a csata elején elesett. Hőstetteiről a görög nép mia nap is megemlékezik dalaiban.
l. Bozen.
l. Bukanálás.
(ejtsd: busárdón) Edme, franc. szobrász, szül. Chaumontban 1698 máj. 29., meghalt Párisban 1762 jul. 27. 1723. elnyerte az akadémia diját és királyi ösztöndíjjal Rómába mehetett. Rómában szorgalmasan tanulmányozta az antik mesterműveket. Rövid idő alatt a legjobb rajzolók egyikének és elsőrangu szobrásznak tartották. Éppen XI. Kelemen síremlékén dolgozott, midőn 1732. a francia udvar Párisba visszahívta. Legjobb művei közt a párisi városi tanács által megrendelt két emlék áll első sorban: a szökőkút a Faubourg St.-Germain Grenelle nevü utcájában, továbbá XV. Lajosnak bronzból készült lovas-szobra, az ugyanily nevü téren, melyet később Place de la Condordenak neveztek. A népdüh 1792. ugy elpusztította ez a díszművet, hogy darabja sem maradt.
(ejtsd: busárdi) József, francia drámairó, szül. Párisban 1810 márciusában, megh. Châtenayban 1870 máj. 28. Kezdetben festészettel foglalkozott. Deligny Jenővel több szindarabot, azután maga több drámát irt; ezek közül említésre méltók Gaspardo le pęcheur (1837), Le sonneur de Saint Paul (1838), Lazare le pâtre (1840), Pâris le bohemien (1842), Les enfants trouvées (1843), Les orphelines d'Anvers (1844), La soeur du muletier (1845), Bertram le matelot (1847), La croix de Saint-Jacques (1850), Jean le cocher (1852), Le secret des cavaliers (1857); amelyek a boulevard-szinpadokon mind nagy sikert arattak. Utolsó művei: Mica el l'esclave (1859), Philidor (1863) és L'armurier de Santiago (1868).
(ejtsd: busé) Frigyes Péter, franc. műkertész és entomologus, született 1784., meghalt Berlinben 1856. Egy munkája magyarul is megjelent. A zöldségtermelés. Ford. Grubiczy Géza és Marc Ferenc. (Budapest 1875).
(ejtsd: busé) Ferenc, francia festő, szül. Párisban 1703 szeptember 29-én, megh. ugyanott 1770 május 30-án. Olaszországban tett tanulmányutat, 1734-ben az akadémia tagja, 1765-ben annak igazgatója, ugyanazon évben a király első festője lett. B. művészete XV. Lajos, a Pompadour és a Dubarry kora életkedvének, könnyed bájának, szép érzékiségének megtestesülése. Innen magyarázható rendkivüli kedveltsége. Festett mindent, ami festhető: vallásos, mitoszi, pásztori ábrázolásokat, arcképeket, genreképeket és tájképeket, virágokat és díszítményeket, falképeket és függő-képeket, szinházi díszleteket és legyezőket, kocsiajtókat, óraszekrényeket és üdvözlő lapokat; műveket illusztrált, a rézmaratást is űzte. Szellemmel és kifejezéssel keveset törődik; ő csak a testet látja, még pedig csak a női és gyermeki testet. Férfialakja kevésbbé érdekesek. Hires képei, igy a Pompadour asszony bájos képmása Aumale herceg gyüjteményében és egy tájkép malommal a Rothan-féle képtárban van. Sok festménye van a stockholmi muzeumban, néhánya angol gyüjteményekben is. V. ö. Mantz: François B., Páris 1889; Michel, François B., Páris 1886.