Boulognei erdő

Páris Ny-i oldalán, a Szajna és a párisi erődítmények közt fekvő, 873 ha. területü park. A francia királyok az egykori vadászterületét, egy későbben kopár, puszta helyet, Napoleon 1852-ben Páris városának ajándékozta oly feltétellel, hogy 4 év alatt 2 millió frankot fordít szépítésére. Ma a B. igen kellemes és árnyékos park, amelynek szépségét rétek, tavak (Lac inférieur, Lac supérieur, Lac des Patineurs stb.), vizesések (Grande Cascade 14 m.), csinos kilátást nyujtó mesterséges halmok (Butte Mortemart), sétautak (160 km. hosszuságban), szőkőkutak emelik. A párisi előkelő világnak kedvelt sétahelye a B.-nek a tavak körüli része (Faire le tour du lac), ujabban pedig Longchamp (Aller á Longchamp). A B.-ben számos kávéház és vendéglő nyujt üdülést a kifáradt sétálóknak. Benne van továbbá az 1859-60. részvénytársaság által alakított állatkert, a Jardin d'acclimation, aquáriummal, a Hippodrome de Longchamp és Champ de courses d'Auteuil nevü lóversenyek, végül Páris városának 3 nagy faiskolája.

Boulognei ló

E gyüjtőnév alá foglalják azokat a nehezebb fajta lovakat, melyek É.-Franciaországban a La-Manche csatorna partvidékein a Perchtől (a Szajna torkolatánál) Belgiumig vannak elterjedve. A franciák több tájfajtára osztják, melyek közül a flandriai a legnehezebb és csak lépésben való hajtásra használható, de az igazi boulognei ügető lónál s a percheron lónál többre becsülik.

Boulonais

(ejtsd: bulone), egykori francia grófság a Pays Reconquis, Artois, Ponthieu és a La Manche közt. Önálló grófsággá 882-ben lett; ez önállóságának Flandria grófjai vetettek véget 1430-ban; 1477-ben pedig a francia koronához került. Helyén ma Boulogne és Montreuil arrondissementok nagyobb része áll.

Boulton

(ejtsd: bólt'n) Mátyás, angol mekanikus, szül. Birgminghamban 1728 szept. 3., meghalt Sohoban 1709 augusztus 17-én. Atyjának reá maradt nagy vagyonából 17 éve skorában 9000 font költséggel nagy gyárat épített, ahol különféle szobadíszeket készítettek. Összeköttetésbe jutván James Wattal, a gőzgépek föltalálójával, a szabadalom hasznosítása céljából nagy gyárat állított fel. Ettől kezdve életének főcélját jellemzi az a mondása, melyet a gyárát látogató Boswell-hez intézett: «Én itt uram azt árulom, mi után az egész világ áhitozik... erőt! erőt!» Gyárában mintegy 700 munkás dolgozott. Mivel fáradhatatlan szorgalmával megalapította Birmingham iparát, elnevezték «Birgmingham apjának». A gőzgépek gyártásán kivül foglalkozott még pénzveréssel is. E célra 1778. malmot állított fel, melyben 8 gép naponkint mintegy 500-700 drb. pénzt vert. Élte alkonyán Smetwick-ben Soho m ellett öntő műhelyet állított fel.

Bounty

(ejtsd: baunti) 24 szigetkéből és szirtből álló lakatlan szigetcsoport a Csendes-Oceánban, 640 km.-re Uj-Zéland D-i szigetétől; ez utóbbihoz tartozik is. 1788 szept. 19-én Bligh, a Bounty kapitánya fedezte föl.

Bouquet

(franc., ejtsd: buké) a. m. virágcsokor; B.-nek nevezik továbbá a bor illatát v. zamatját is.

Bouquet

János Kolozs, francia matematikus, szül. Morteau-ban (Doubs) 1819 szept. 7-én, megh. Párisban 1885 szept. 9-én. 1839-ben az École normale-ba lépett, 1843-ban a matematikai tudományok doktora lett. Miután több liceumon tanított, 1870-ben a Sorbonne-on a kisérleti mekánika tanára lett, utóbb (1874-84) mint Serret helyettese a differenciál- és integrál-számítást adta elő, de csak élete utolsó hónapjaiban helyeztetett át e tanszékre. 1875 óta a párisi tud. akadémia tagja volt. Mint tudós Cauchynak egyik legkiválóbb tanítványa; Birot-val együtt készített számos függvénytani dolgozatával megmutatta, hogy mily termékenyek voltak Cauchynak e tárgyra vonatkozó eszméi. Főművei: Théorie des fonctions doublement périodiques (Páris 1859), és Théorie des fonctions elliptiques (u. o. 1875), melyeket Briot-val együtt írt meg.

Bouquin

(franc., ejtsd: buken) a. m. vén bak (gúnyszó); régi könyv; bouquineur, könyvmoly; bouqniniste, antiquiarius, ócskakönyv-kereskedő, különösen Párisban a Szajna partján áruskodó antiquáriusok.

Bourbaki

(ejtsd: burbaki) Károly Dénes Sauter, francia tábornok, született Pauban 1816 ápril 22. Atyja görög ezredes volt, ki az 1827-iki görög szabadságharcban esett el. B. a st.-cyri katonaintézetben nyerte kiképeztetését; 1836. mint hadnagy lépett egy zuáv-ezredbe, 1854. pedig dantártábornok lett. Szolgálati idejét többnyire Algériában töltötte. A krymi háboruban az Alma s Inkjerman mellett vívott csatákban és a Malakov ostrománál, az 1859-ki hadjáratban pedig Solferinónál tünt ki. A nagy német-francia háboruban ő vezérelte a császári gárdát, melynek élén résztvett az aug. 14. 16. és 18. Metz környékén vivott csatákban, melyek lezajlása után Bazaine-nel együtt őt is Metzbe szorították. Okt. elején a porosz király engedelmével Eugénia császárnőt kereste fel Chiselhurstben, hogy vele a béke iránt alkudozzék. Célt nem érvén, visszatért Toursba, s átvette az u. n. É-i hadsereg vezérletét. Ez állásáról azonban Gambettával való viszálkodása miatt nemsokára lemondott. Dec. elején a Bourges mellett összpontosított Loire-hadsereg élére állították. Feladata volt Belfortot fölmenteni és a német haderőnek összeköttetését a Rajnával megszakítani. Jan. 9-én ütközött meg Werder tábornok hadtestével Villersexel mellett; azonban a 15-17. megujult és mindkét részről elkeseredetten folytatott csata után B. kénytelen volt Lyon felé meghátrálni; ámde Pontarlier mellett a poroszok déli hadserege utját állotta. Felismervén, hogy az ő kiéhezett és fáradalmaktól s hidegtől elcsigázott hadserege további ellenállásra képtelen és attól tartván, hogy őt is árulónak fogják tekinteni, elkeseredésében pisztolylövéssel akart életének véget vetni (jan. 27.). Mialatt B. élet-halál között lebegett, azalatt seregének tetemes része Clinchant tábornokkal az élén mégis csak elérte a svájci határt. B. ujra felépült, s 1871 jul. havában a 6., 1873. pedig a 14. hadtest parancsnokságát kapta. 1883. rendelkezési állapotba helyezték. V. ö. Le général B. par un de ses anciens officier d'ordonnance (Páris 1885).

Bourbon

1. county Kansas É.-amerikai államban, 2173 km2 területtel, 19 591 lak. és Fort-Scott székhellyel. 2. County Kentucky É.-amerikai államban 864 km2 területtel 15 956 lak., és Paris főhellyel. 3. B.-Lancy, járási székhely Saône-et-Loire francia départ.-ban, 3-4 km.-re a Loire jobb partjától, (1891) 3881 lak., részben a XI. századból való Saint-Nazaire templommal, Aligre marquis és neje által alapított szép nagy kórházzal, római régiségekkel és a rómaiak ideje óta látogatott fürdővel (a kéntartalmu források hőmérséklete 41-56 °C.), amelyet reumatizmus, skrofula és bőrbetegségek ellen használnak. 4. B. L'Archambaud, járási székhely Allier francia départementban, a Bourges partján, kies vidéken, (1891) 4008 lak. E helyet már a rómaiak idejében Aquae Bormonis, helyesebben Borvonis néven ismerték. A középkorban Bourbonnais urainak, a későbbi B. hercegeknek a XIII. században épült erődített kastélya itt volt, két igen értékes kápolnával; 1793-ban ezt földulták s csak négy tornya maradt meg, amelyek egyikét (a XV. száz.-ból) Quiquengrogne-nak hivják. B.-nak egy meleg (51°) és egy hideg (12°) ásványvizforrása van, amelyeket sikerrel használnak reumatizmus, skrofula, bőr- és csontbajok, továbbá nehezen gyógyuló sebek ellen. 5. L. Réunion-sziget.


Kezdőlap

˙