(plethora), régebben gyakorta használt kifejezés, mikor még a vér mennyiségéről az élő szervezetben nem birtak tiszta fogalommal. A vér mennyisége a vérnyomástól függ s általában az erek már a rendes viszonyok közt is kissé tul vannak telve s ezáltal falaik tetemes nyomásnak vannak kitéve. E nyomás elosztása a verő- és vivőerekben a sziv által történik. Ha ez elosztásban a verőerekre több jut, mint rendes körülmények közt (erős balsziv és szükült hajszálerek következtében), akkor erre bizonyos kellemetlenségek következnek be, amelyek testmozgás hiánya, erősebb táplálkozás által még fokoztatnak s ilyenkor azt szokás mondani, hogy az illető bővérü. A vér mennyiségét élő szervezetben pontosan maghatározni nem lehet de módunkban sincs jelentékenyebb hatással lenni reá; ha ugyanis az erekbe még oly sok folyadékot fecskendünk is be, az nem marad ott, hanem csaknem azonnal részben a vizelet által, részben pedig a hajszálereken át a test üregeibe, sőt szöveteibe is kihatol, mig ha érvágás által akarnók csökkenteni a vér mennyiségét, ez csak sok vér kibocsátása által sikerülne és rövid időre, mert azonnal élénken megindul a felszivódás a test szöveteiben és a gyomor s belekben található viz gyorsan az erekbe jut; ilyenkor azután higabb lesz a vér, mennyisége azonban alig változik. A B. egyes szervekre vonatkoztatva, mint hiperémia kisérője a gyuladással v. vérkeringés-zavarokkal járó bajoknak, azonban a szervek fokozottabb működésénél is jelentkezik, s igy az emésztés folyamata alatt a gyomor és belekben, testi munkánál az izmokban stb. A kóros B. csökkentését első sorban hideg szerek alkalmazásával érhetjük el; ott ahol a bővérü részleteket elérhetjük, az összehuzó szerek is jó hatásuak.
(lat. amplificatio), a szónoki beszéd azon részleteinek neve, melyek egyes gondolatok (érvek, bizonyítékok) tüzetesebb megvilágítására és kifejtésére szolgálnak. B. történik az által, ha az illető gondolatot egyéb dolgokhoz való különféle viszonyaiban is feltüntetjük s a tárgyat hasonlójával, ellentétével, nemével, fajával, részletezésével és tekintélyek v. tanuk véleményével is meg világítjuk. A szónoki B. a tudományos kifejtéstől abban különbözik, hogy logikailag ugyan kevésbbé szabályszerü, de sokkal diszesebb, szemléltetőbb és hatásosabb és főleg arra törekszik, hogy az illető gondolatot a lehető legtetszetősb alakba öltöztesse. A díszesebb B.-t ékesítés-nek is nevezik (exornatio), melynek eszközei közé a példák, adomák, mesék, közmondások, idézetek, szinonimák stb. is tartoznak.
l. Beythe.
kisközség Udvarhely vmegye székelykereszturi j.-ban, (1891) 1153 magyar lak.
kisközség Udvarhely vármegye székely-kereszturi j.-ban, (1891) 749 magyar lak. Hajdan ez volt a székely szombatosok főlakóhelye s az utolsó 30 szombatos család is itt élt. A héber nyelvet nem tudják ugyan, de meglátszik rajtuk az izraelitizmus befolyása, leginkább abban, hogy a földmivelés kezeik alatt pang.
a latin bono publico datum rövidítése, a. m. közcélra adományoztatott.
(lat.), sirköveken bene quiescat rövidítése, a. m. nyugodjék békében; ugyanezt jelenti B. R. vagyis bene requiescat.
növénynevek mellett, s pedig mint A. Br. Braun Sándor, R. Br. Brown Róbert, H. Br. a bécsi Braun Henrik (szül. Simmeringben Bécs m. 1851 febr. 13.) nevének rövidítése.
a bróm kémiai jele.
város Cuneo olasz tartományban, a Stura mellett emelkedő domb lejtőjén, 14540 lak., akik kitünő selymet készítenek, igen jó borokat szüretelnek és bőrt gyártanak. A B.-i csatorna a várostól Ny-ra a Granát a Sturával köti össze.