(ejtsd: brakonno) Henrik, francia botanikus, szül. Commercyben 1781 máj. 29., megh. 1855 jan. 13. 1807. a termékrajz tanára s a füvészkertnek igazgatója lett Nancyban. Különösen a növénykémia terén tünt ki: Munkája: De l'influence du sel sur la végétation (Nancy 1845).
(Viola alta, Alto), általánosan ismert vonóshangszer, mely a XVI. század óta van használatban s a mai vonós zenekarban az alt hangot képviseli. A B valamivel nagyobb, mint a hegedü; 4 hurja c-g-d és -a-ra van hangolva; terjedelmét rendszerint g vagy a-ig használják de mint solo hangszer magasabbra is vezethető. A B. szólamokat altkulcsban irják, csak néha, ha ez kényelmesebb, a magasabb hangokat violinkulcsban. A brácsa hangszekrénye a hangszer nagyságához képest csekélyebb boltozatu, mint a hegedü s innen ered kevéssé nyivó hangja, mely azonban ép oly kevéssé kellemetlen, mint az oboáé; Ritter Hermann e hangszinezetet a méretek megváltoztatása által igyekezett megjavítani, de kisérletei nem tekinthetők még befejezetteknek. A B. nem származik egyenest a violáktól, habár neve: Viola a braccio (karhegedü) onnan eredt, hanem a gordonkával együtt azon vonóshangszerekhez tartozik, melyek körülbelől 1500. a Violából származott hegedű mintája szerint lőnek szerkesztve (l. Hegedü). A B.-t magyarul karhegedünek, mélyhegedünek, öreghegedünek is nevezik.
(növ.), l. Hegyelevél.
(lat.). Ekként nevezik ujabb időben azokat a vékony arany v. ezüst lemezekből készült érmeket, melyeknek mindkét oldalára ugyanazt a bélyeget verték, csakhogy az egyik oldalon kidomborodva, a másikon bemélyedve. Az ilyen pénzek különösen a középkorban nagyon el voltak terjedve Németországban és Skandináviában. De már az ó-korban is vertek ilyen érmeket s találtak is aranyból ilyeneket athéni sirokban, a bagoly bélyegével; ezek tökéletesen beillenek az attikai pénzrendszerbe. Tenedosz és Mélosz szigeteken szintén kerültek napfényre ilyen érmek (v. ö. Schoepflin, Recherches sur les monnaies bractéates. Mémoires de l'Académie des inscriptions, XXIII. köt. 212-219 lap). Magyarországban csak az Árpádkorban vertek (l. Rupp: Magyarország ekkorig ismeretes pénzei V. tábla III-120 sz.), mely éremfajok VI. Béla érmeihez sorozandók. A német B.-ról v. ö. Schumberger G. L.: Les Bractéates d'Allemagne, Páris 1873.
De legibus et consuetudinibus Angliae cimü jogkönyvnek szerzője, III. Henrik király idejéből.
kisközség, a Fehér-Körös mellett, Hunyad vármegye brádi járásában (1891) 3006 oláh, magyar (560) és német (107) lakossal, oláh algimnáziumal, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Brád a Fehér-Körös bányászatának központja, határában aranybányák vannak, köztük a muzári bánya, melyben 1891-ben néhány nap alatt közel egy métermázsa majdnem teljesen salakmentes (90% színaranyat tartalmazó) termésaranyra bukkantak. Ugyanitt arany- és ezüst-zúzóművek is vannak. Brádon tört ki 1784 november 2-án az oláh lázadás a hírhedt Hora és Kloska izgatására; 1849-ben itt szorították vissza a magyarokat Janku oláh fölkelő csapatai. B. a Brády magyar nemesi családnak (l. o.) származási helye. Brád mellett a rudai 12 Apostolbánya társulat zuzóművei. A Viktória altárótól keskeny vágányu vasuttal eszközlik az ércszállítást s ez 5 km. hosszuságu pályát a boicai völgybe nyíló altárótól 11/2 km. távolságra 57 m. meredek sikló szakítja meg. A brádi zúzómű 8 erdélyi szerkezetű zúzóosztályában 117 fanyilat és egy kaliforniai osztályban 5 vasnyilat egyesít s e mellett van egy kis próbazúzómű 3 könnyü kis vasnyillal. E zuzómü régi erdélyi rendszerü foncsorítással működött; de most már László-féle javított foncsorítókkal van felszerelve ez is, minővel a szomszédos Kristyori zúzómű működik. A hajtóerőt a Fehér-Körös szolgáltatja s Brádon 72 lóerejü turbinát táplál, mely a vizmennyiséghez alkalmazható. Az évnek vizszegény és zord időszakában 75 lóerejü gőzgép tartja fenn az üzemet, mely naponta 150-160 tonna ércet dolgoz fel. Itt még egy külön vegyműhely és a foncsor kiégetése s a higany visszanyerésére külön berendezés létezik.
130 km. hosszu, Potenza közelében eredő folyó D.-Olaszországban. A Vasantello és Gravina fölvétele után a Tarentoi-öbölbe torkollik.
Mária Erzsébet, angol irónő, főképviselője a szenzációs regényirodalomnak, szül. Londonban 1837. Munkái: The trail of the serpent; Lady Lisle; Lady Andley's secret; Aurora Floyd; Eleonor's Victory; John Marchmont's legacy; Henry Dunbar; Sir Jaspers tenant; Asphodel; Ishmael; Wyllard's Weird; Like und unlike. B. Előadása rendkivül érdekfeszítő, azért regényei nagyon el vannak terjedve. Irt verseket és színdarabokat is. Magyar fordítás:Éva leánya. Regény 3 köt. ford. Szentesi Rudolf (Bpest 1875. Rosenberg testv.); A vörös zászló alatt. Regény, ford. 2 köt. (Bpest 1885. Dobrowsky és Franke); Az arany borju. Regény, ford. Zichy Camilla, 3 köt. (Budapest 1885. Athenaeum);Haggard Józsua leánya. Regény, ford. Hentaller Elma, 3 kötet (Bpest 1878 Pfeifer); Lady Cecil. Regény, ford. Zichy Camilla, 2 köt. (Bpest 1878, Athenaeum); Pókhálók. Regény, ford. Fésüs György, 2 köt. (Pozsony Stampfel); Wyllard végzete. Regény, ford. Huszár Imre 3 köt. (Bpest 1885. Budapesti Hirlap kiadóhivatala).
(ejtsd: bredford), 1. 2 county az É-amerikai Egyesült-Államokban; az egyik Floridában, Lake Butler főhellyel, a másik Pennsylvaniában 3369 km2 területtel és Towanda főhellyel. - 2. nagy iparos város York angol grófságban, West Ridingban, az Aire jobb partja közelében, (1891) 216361 lak., nagy kőszénbányákkal; igen jelentékeny posztóiparral, vasolvasztókkal, vasedény- és gépgyártással; nagy hangverseny-teremmel amelyben 4000 ember fér el. - 3. város Pennsylvaniában, annak É-i határa közelében, (1890) 10514 lak., nagy petroleumforrásokkal és kémiai iparral. - 4. B.- on-Avon (ejtsd: -on-evn) v. Great B., város Wilts angol grófságban, az alsó Avon és a Kennet csatorna partjain, (1891) 4957 lak., posztóiparral. A VII. sz.-ból való St. Lawrence-templom az egyedüli ó-szász templom Angolországban.
(ejtsd: bredfór) Vilmos, nyomdász, szül. Leicesterben Angliában 1658., megh. 1752 május 23. Penn Vilmossal s más quekerekkel Éjszak-Amerikába ment; New-Yorkban 1693. felállította az első könyvsajtót, miután már 1673 óta Bostonban s 1674 óta Filadelfiában voltak ilyenek, s kinevezték királyi nyomdásszá. 1725. kiadta az első gyarmatban nyomtatott hirlapot The New-York Gazette cimen. Fia András, szül. 1686-ban, megh. 1742. Filadelfiában, 1719. kiadta az American Weekly Mercury-t.