1. Detre, német botanikus és erdész, szül. Bonnban 1824 márc. 21. 1855. Keletindiába hitták a Teak-erdőség kezelésére. 1883. nyugalomba vonult s visszatért hazájába, hol jelenleg is él. Befejezte a Lindsay Stewart által kezdett The Forest Flora of North-West and Central India megirását (London 1874, 1 köt. szöveg s 1 köt. ábra).
2. B. Keresztély Ágost, német nyelvész és bölcselő, szül. Hildesheimban 1790 febr. 13., megh. 1867 jul. 24. 1815. Berlinben lett dócens. Niebuhrral együtt Rómába ment, azután utazásokat tett, később pedig részt vett Aristoteles összes műveinek kritikai kiadásában. 1822. Bonnban a filozofia tanára lett, később Ottó, Görögország királyának udvarában irodatanácsosi állást is vállalt. Főműve: Handbuch der Geschichte der griechisch-römischen Philosophie (Berlin 1835-66, 3 köt.). Ezenkivül nevezetesebbek: Xenophanis, Parmenidis et Melissi doctrina (Altona és Kopenhága 1813), Von dem Begriff der Geschichte der Philosophie (Kopenhága 1815) stb.
(disterrit) csillámféle ásvány; egyhajlásu vékony hatoldalu táblákban; zöldes üvegfényü. Tirol: Monzoni a lelőhelye. Brandis gróf Tirol kormányzója tiszteletére nevezte el Siebener (1852); a disterrit név Breithaupttól való, dis (gör.) a. m. kétszer, sterros a. m. kemény, vagyis kétféle keménységü, mert más keménységet észlelt a bázis-, mást az oldallapokon.
Vince, német történész, szül. Altbrünnben 1834 ápr. 4. Folytatta a Boczek által megkezdett Codex diplomaticus et epistolaris Moraviae megirását; munkái még: Libri citationum et sententiarum; Briefe und Memoiren des mähr.-Landeshauptmannes Karl des Ältern von Zierotin; Glossarium illustrans bohemico-moravicae histariae fontes.
Aurél (melléknevén vaksága miatt, il Lippo), Mátyás királynak nagy ékesszólásáról hires kedveltje. Firenzében született és Vitéz János esztergomi érsek fölszólítására jött Magyarországba, hol a budai egyetemen tanárkodott. Mátyást 1490. elkisérte Bécsbe, a király halála után pedig Olaszországba tért vissza s mint szerzetes halt meg 1497. Ránk nézve legfontosabb munkája: Dialogus ad Matthiam invictissimum Hungariae regem et Beatricem reginam de vitae humanae conditione et corporis aegritudine toleranda. Basiliae (Basel) 1541.
(ejtsd: brendn), több helység neve Amerikában és Angolországban; legjelentékenyebb: 1. Durham angol grófságban, (1891) 14239 lak., nagy szénbányákkal; 2. a Dominion of Canada Manitoba tartományában, 5000 lak., és nagy gabonavásárokkal.
(ejtsd: end baisottlsz), kettős város Durham angol grófságban, (1891) 14239 lak., szénbányászattal és téglagyártással.
1. Károly, tanár és társigazgató (konrektor) Medgyesen. A helybeli gimnázium 1853-54. évi programmjában Beschreibung einiger grösseren Pilzarten aus der Umgebung von Mediasch címen 18 gombagénuszt 76 erdélyi fajjal ismertet.
2. B. Rudolf; szül. Medgyesen 1858 jun. 1. Történelmi tanulmányait a lipcsei és berlini egyetemeken végezte; de már 1880. elhalt. Jena mellett, midőn egy vasuti töltésen át akart menni, a vonat elgázolta. Egy történelmi értekezése maradt hátra: Kaiser Friedrich's III. (IV.) Beziehungen zu Ungarn in den Jahren 1440-53, mely a medgyesi ág. ev. gimnázium értesítőjében jelent meg 1883 és 1884.
József, orvos, egyetemi tanár a kolozsvári egyetemen, szül. Pósfalván, Erdélyben 1838. Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte; 1864. avatták doktorrá. 2 évig működött Bécsben Schuch tnr. mellett mint műtő növendék. Az 1866. háboruban Veronában mint műtőfőnök szerepelt. 1867. a kolozsvári orvos-sebészi tanintézethez a sebészet és szemészet helyettes tanárának hivatott meg, 1871. a sebészet rendes tanára lett u. o., 1872-től fogva pedig a kolozsvári tudomány-egyetemen mint a sebészet rendes tanára működik.
1. Enevold, Struensee dán miniszter kegyence, szül. Kopenhágában 1738. Kivégeztek 1772 ápr. 28. Mint udvari kamarás mindenképen iparkodott VII. Keresztély király kegyét megnyerni, de Holck gr. sürgetesére az udvartól száműzték, ahová csak Struensee hívta vissza (1770). Ekkor Holck helyébe főkamarás, szinházi intendáns és az elmebeteg királynak állandó társalkodója lett. Később Struensee gróffá és titkos tanácsossá is tette. Állásával mindazonáltal nem volt megelégedve s 1771. összeesküvést szőtt Struensee ellen, kinek bukása után őt is azzal vádoltak, hogy az elmebeteg királyt tettleg bántalmazta. Ezért halálra itéltek s az itéletet rajta Struensee szemeláttára hajtották végre. Előbb a hóhér jobb kezét vágta le, azután fejét s rá fölnégyelte.
2. B. Henrik, porosz gyalogsági tábornok és katonai iró, szül. 1789., meghalt 1868. Előbb a jogi pályára készült, de 1807. a porosz sereg ujraszervezésekor mint tiszthelyettes lépett a seregbe, mellyel az 1812-ki hadjáratban részt vett; itt sulyosan megsebesülve, orosz hadi fogságba esett. Később több éven át a tisztképző intézetben, majd pedig az általános hadi iskolán (akkor vezérkari tiszti iskolán) tanári minőségben működött, végre a vezérkarhoz osztatott be. 1848. tábornok lett, 1857. nyugalomba vonult. Sok hadtudományi értekezése és műve közül a Grundzüge der Taktik der drei Waffen c. tankönyve volt a legelterjedtebb, amelyet orosz, francia, angol, spanyol és japán nyelvre is lefordítottak. A vontcsövü fegyverek alkalmazása óta művei elavultak.
3. R. Henrik Ferenc, éremmintázó, szül. La Chaux de Fondsban, Neufchâtel kantonban 1789., megh. 1845. Párisban Droznál tanult, majd első dijat nyervén, 1814. visszatért hazájába, s utóbb Rómában, Nápolyban és Sziciliában tartózkodott, mignem 1817. Berlinben a pénzverő intézet első mintázója lett. Legjobb műve Humboldt Sándornak Rauch után készített emlékérme.
4. B. János Frigyes, orosz zoologus, szül. Jüterbogkban 1802 máj. 25., megh. Szent-Pétervárt 1879 jul. 15. 1825. Berlinbe ment, ahol 1826-ig az orvosi tudományokat s a természetrajzot, különösen a növénytant tanulta; 1826. orvosdoktor s az anatomiai muzeum segédje lett; 1828. magán tanárrá habilitálták, 1831. pedig Szent-Pétervárra ment, ahol akadémikusnak választották meg. Pétervárt 15 évig mint a pedagogiai intézet zoologus tanára, 18 évig pedig mint az orvos-sebészi akadémia összehasonlító bonctani tanára működött. Első munkája az 1825. évi Flora berolinensis c. Nevezetesebb állattani munkái: Descriptiones et icones avium rossicarum, Szt.-Pétervár 1836; Sur les animaux vertébrés de la Sibérie occidentale, Páris 1845; Über die Klassification der Fische, Szt.-Pétervár 1865; Symbolae sirenologicae, Szt.Pétervár 1845-68; Untersuchungen über die Verbreitung des Tigers, Szt.-Pétervár 1856; Über die Naturgeschichte des Mammut, Szt.-Pétervár 1866; Monographie der tichorhinen Nashörner, Szt.-Pétervár 1877. Fia, 5. B. Sándor Gyula, szül. 1844. szentpétervári egyetemen magántanár, az állattani muzemnál konzervátor, szintén zoologus, különösen az izeltlábuak s ezek között a Myriapoda tanulmányozásával foglalkozott és dolgozatai legnagyobb részében a szentpétervári cs. akadémia kiadványaiban jelentek meg.
6. B. József; lengyel festő, született Szcebrzeszynben 1841 február 11.; mérnöki pályára készült, de tehetsége már 1862-ben a művészet felé vonzotta. Münchenbe ment, s ott eleinte Adam Ferenc és Piloty Károly, majd a saját műtermében dolgozott. Többnyire katonai és csataképeket fest, kivált a XVII. sz.-ból, azonkivül genrejeleneteket a lengyel nép életéből. E képein honfitársait mesterileg jellemzi. Szinezése szürkébe hajló, rajzolása első képein hiányos s a részletekben kissé laza. Nagy képei közül a legelsők egyike volt a lengyel lovasok támadása a törökök ellen a XVII. sz.-ban (1867). 1868-ban lengyel népjelenetet festett, majd egy epizódot a harminc éves háboruból, tábori jelenetet a XVII. sz.-ból; vásárt egy lengyel kis városban (1872); különösen nevezetes munkája: Harc a törökökkel Bécsben 1683 szept. 12., tov. egy lengyel élelmezési hadoszlop átkelése a Kárpátokon, Ukrajnai kozákok, Kivonulás a vadászatra, A vedette, Ukrajnai falu utcája, Kozáktábor, Harc a tatárokkal (főműve 1878) stb.
7. B. Mária, német alt-énekesnő (családi néven Bischof Mária), szül. Bécsben 1842 szept. 12., ugyanitt nyerte kiképeztetését. 1868-1882. a berlini operának volt első rangu tagja. 1883. New-Yorkba ment át az ottani német operába. Hangja oly rendkivül terjedelmes, hogy néhány szopránszerepben is fellépett. Kiváló Wagner-énekesnő.
(ásv.), mész-mangán-arzenát; fehér táblás kristályokban.