(ejtsd: brendi), a pálinka angol neve.
(ejtsd: brendivájn-krik), kis folyó Delaware É.-amerikai államban. Torkolatánál, ahol a Christiana-Creekbe ömlik, 1777 szept. 13. az angolok (Cornwallis vezérlete alatt) a fölkelőket (Washington vezérrel) legyőzték.
1. János Kelemen, lengyel nagy hetman, szül. 1688-ban, megh. Bjalystokban 1771 okt. 9. Anyai ágon unokája volt a híres Czarnickinek s utolsó sarja annak a hatalmas B.-családnak, amelynek címere egy griff-madár volt. Fiatal korában a francia hadseregben szolgált. Hazájában III. Ágoston halála után mint első szenátor s főhadvezér Radziwill Károllyal a köztársasági párt élére állott, amely neki a koronát is felajánlotta, de miután a Czartoryski-féle monarkista párt az 1764. országgyülésen felül kerekedett, B.-t hazaárulónak nyilvánították, számkivetették s minden vagyonától megfosztották. Az oroszok által üldöztetvén, Magyarországba menekült s itt Szepes vármegyében vonta meg magát. Mikor Ponjatowski lépett a trónra, aki B. nővérét birta feleségül, B. is visszatért hazájába, s attól kezdve visszavonultan élt bjalystoki birtokán egész haláláig.
(geol.), a cseh szilur képződmények egyik emelete.
horvát fejedelem, 879-892. a dal máciai horvátok önálló fejedelme volt, bán cimmel. Uralkodásáról keveset tudunk. A legrégibb horvát irott emlék az ő korából, 888-ból való. B. juttatta egész Dalmáciát a kat. egyh. hatósága alá.
l. Branyiszkó.
(orosz), az erőszakos katonaszedésnek neve Orosz-Lengyelországban, ahol a toborzók régente éjjel törtek a parasztok házaiba és a katonáskodásra alkalmas ifjakat erőszakkal vitték magukkal Magyarországban az ily eljárást: kötéllel való verbuválás-nak nevezték.
1. Ábrahám, szerb iró, szül. Aracson, Torontál vm.-ben, megh. Brusnicában (Szerbia) 1831 juliusában mint kerületi irnok. Tanult Karlócán, Szegeden és Késmárkon, és Pesten volt jurátus; itt irta munkáit is. 1830. Szerbiába ment és az ottani ujonnan felállított nyomdánál keresett alkalmazást. Munkái: Karakteristika ili opisanie naroda po celoj zemli živetjeg (Néprajz v. az egész földön élő népek leirása), Buda 1828; Pregled i ljetočislenno označenie u carstvu istorie svemirne od početka sveta do danas (A világtörténet rövid átnézete és kronologiája), Buda 1828; Otečestvena pesma (Hazafias költemény), Bécs 1829; Sokrat i njegova čaša otrova (Sokrates és méregpohara), 1830.
2. B. György, karlócai érsek és szerb patriárka, szül. Kuplin (Bács-Bodrog vm.) községben 1830.. hol atyja lelkész volt. Elemi iskoláit Zentán végezte hová atyja átköltözött volt. A gimnázium 4 alsó osztályába Ó-Verbászon, az V. és VI. osztályba pedig Baján járt. A bölcsészetet (1847-48) Nagy-Kőrösön hallgatta. A szabadságharc kitörése miatt nem folytathatván tanulmányait, a közigazgatási pályára lépett és Zentán (1849 -1852) mint városi aljegyző működött. 1852. év őszén a karlócai teol. főiskolába iratkozott be. Teologlai tanulmányainak befejezése után egy ideig Zentán mint helyettes lelkész működött, 1859. zombori esperessé választották meg. Az 1861-62. megtartott szerb egyházi kongresszusokon nagy tevékenységet fejtett ki. 1882. év május havában a zárdai papok rendjébe lépett, honnan juniusban az archimandrita székbe emelték, juliusban pedig temesvári gör. kel püspökké szentelték fel. 1890 máj. 1. karlócai érsekké és szerb patriárkává választotta meg a kongresszus. A király ugyanaz év és hó 6. megerősítette választását és neki a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Beiktatása máj. 11. ment végbe nagy ünnepélyességek között. B. az engesztelés szellemét képviseli. Jó szerb és azért jó hazafi, ki különösen az iskolákat tévén gondozásának főtárgyává, a magyarság hatalmas terjesztője.
3. B. (szendrői) György, lapszerkesztő, szül. Balassa-Gyarmaton 1843 nov. 23.; teologiát és jogot végzett, 1870-71.; joggyakornok volt. Ez időben letette a honvédtiszti vizsgát és hadnagy, 1874. főhadnagy lett; 1875. leköszönt tiszti rangjáról s két évi külföldi utazás után a fővárosban vett lakást, ahol az irodalomnak és a hirlapirásnak él. Zsurnalisztikai működését 1868. kezdte s azóta több ezer cikket, tárcát, esztétikai tanulmányt, vezércikket, elbeszélést, verset irt fővárosi vidéki lapokba. Szerkeszté többek közt a Budapest c. képes politikai napilapot és humor társlapját az Uj Budapestet 1879-1883 1888 eleje óta a Képes Családi Lapokat, valamint tőbb naptárt. Irt pár regényt: Közhonvéd, 1880: A pénz, 1890; elbeszéléseket: Hópelyhek, 1883: ifjusági iratokat: Tündérmesék; Képes mesék, 1880; korrajzot: A mi hőseink, 1883: esztétikai dolgozatokat: Shakespeare jellemképei, 1873-78, két köt.; Az életből az életnek, 1884: foglalkozott pár munkában a külföldi források után a nőkérdéssel; és fordította Rudolf trónörökös könyvét: Utazás a keleten, II. köt., 1883 stb.
B. szerb fejedelmi család, melynek kiválóbb, s a magyar állammal is sokszoros érintkezésben álló tagjai: György, István Lázár, Vuk, stb., l. Magyarország története és Szerbia története.
(franc.), régi francia tánc, melyet többen szoktak volt együtt táncolni akként, hogy egymást kezöknél fogva tartották, kört képeztek és egy dallamra ütem szerint előre haladtak a körvonalon. A tánc-dallam, melyet szintén B.-nak neveztek, ritmusai gyorsak és vigak voltak, s rendesen ugyanazzal a zenei frázissal végződött, melyet énekeltek, mindig ismétlődő pikáns és humorisztikus szöveggel; különböző nemei is voltak. A táncvigalmakat rendesen a B.-on kezdték, most azonban már csak a neve maradt fenn.
Sebestyén, a «Narrenschiff» népszerü német könyvnek szerzője, szül. Straszburgban, 1458., megh. u. o. 1521-ben. Jogot és klasszikus irodalmat tanult nagy buzgalommal Baselben, hol engedélyt nyert a tanításra, és csakhamar a legbefolyásosabb előadók egyike lett. Miksa császár azzal mutatta ki B. iránt táplált elismerését, hogy császári tanácsossá tette. Bolondok hajója cimü műve, melyben korának ostobaságait és vétkeit ostorozza erős szatirával, nem valami költői szellemü munka, de telve van egészséges érzékkel és hasznos erkölcsi tanulságokkal. Lefordította a művet latin nyelvre Locher 1497., angolra Watson Henrik 1517.: s lefordította, részben utánozta Barclay Sándor 1508.; a modern viszonyokhoz alkalmazva utánozta Ireland 1807. Megjelent a mű francia s más európai nyelveken is.