helyi érdekü vasut-részvény-társaság. Alaptőkéje 4008800 frt 14444 db. elsőbségi és 5600 db. 200 frtos törzsrészvényben. Iránya: Brassó-Sepsi-Szt.-György-Kézdivásárhely, Brassó-Zernest; szárnyvonala (mint közuti vasut) Brassó-Hosszufalu. Székhelye Budapest. Jellege sikpálya. Legnagyobb emelkedés 6 ‰. Az üzemet a 90 évi engedély tartamára a m. k. államvasutak vették át.
v. Barcasági hegycsoport, a Kárpátok D-i határláncolatának legkeletibb tagja, mely Brassó és Fogaras vmegye déli határán elterül s déli lejtőivel Romániába huzódik. K-en a tömösi szoros völgye választja el a Csukáshegységtől, melyet Hunfalvy még a D-i határláncolathoz számított, mig geologiai alapon már a K-i Határkárpátokhoz tartozik. Ny. felé a Királykő csoportján tuli behorpadás (Kápu Tamasului 1556 m.) különíti el a Fogarasi havasok láncolatától. Tulajdonkép 3 külön hegycsoportból alakul, melyeket egy szabálytalan irányu vizválasztó csak lazán kapcsol egymáshoz. A tömösi szorostól Ny-ra a Keresztényhavas (1804 m l. o.) szép csoportja ÉK-ről DNy. felé huzódik, É-i nyulványait egészen Brassó városáig (Cenk 960 m., l. o.) bocsátván; e hatalmas hegylánctól D-re alacsonyabb hegyeknek sorozata, melyek a Kis Weidenbach völgyének végén 1000 m.-ig ereszkednek alá, csak laza kapcsot képez a Törcsvártól DK-re emelkedő, a maga nemében páratlan szépségü s vadságu Bucsecs (2508 m.) csoportjához (l. o.), melynek a hires Jalomica völgyét félkörben körülövező hatalmas sziklabástyája Ny. felé szelidebb emel kedésü de tetemes magasságu (1800-1900 m.), hátán havasi legelőkkel fedett, alsóbb részeiben tulnyomóan erdős, előbb Ny., majd ÉNy. felé csapó gerincbe megy át. A törcsvári szoros e gerincet 1240 m.-ig vágja be s rajta tul hirtelen emelkedik a szintén K-DNy-i irányu Királykő (2241 m., l. o.) csekély terjedelmü, de felette szaggatott s élesen határolt csoportja, mint a B. legnyugatibb tagja. Az ezen 3 csoportból D. felé hajló félkörben körülövezett térség a Barca folyónak egészen Zernyestig nyuló termékeny lapálya melyet É. felől a Feketehalomtól Ny-ra emelkedő s a B. ágául tekinthető Fekete hegység (1294 m., l. o.) 4-5 km.-nyire szorít össze. E három hegytömeg már külsőleg is elüt mind a Bodzai hegységtől mind a Fogarasi havasoktól; igen változatos alakuak, mély nyergek által elválasztva s nem egyenes vonalban sorakoznak egymáshoz helyenkint terjedelmes fensikokká szélesednek ki, s a völgyek v. az alacsonyabb hegyvidék felé több száz méter magas sziklafalakkal ereszkednek alá. A legmagasabb hegycsucsok, mint a Bucsecs és a Királykő ugyan a fővizválasztón emelkednek, de sok más hegycsucs a nagy kanyarulatokat tevő vizválasztó vonaltól É-ra és D-re esik, melyek mindenfelé vonuló völgyek által vannak egymástól elválasztva. Ezért a B. a legváltozatosabb és legfestőibb hegységek egyike s főleg a Bucsecs a Magas Tátrával versenyzik. Geologiailag a B. tulnyomólag harmadkori képletekből áll. Fő alkotó részei durva eocén konglomerátok és jura-meszek, melyek a Bucsecs kivételével a legtöbb hegycsucsot alkotják; ezenkivül kisebb terjedelemben jegőcös palák, liász-mészkő és homokkő fordul elő, továbbá régi kárpáti és fiatalabb kréta-homokkő, kevés trachit és bazalt. Az eocén konglomerátok a Bucsecsen roppant kifejlődést értek el, főleg a mészhegységek öbleit töltik ki s a hegyek tetőit alkotják. A fehér juraképlet különösen a Keresztény havason lép fel, ahol hosszura nyuló, festőileg szaggatott gerincet alkot a Királykő juramésztömegeinek feküjét jegőcös palák képezik, a hires Krepatura hasadékban fehér mészkő lép fel, de Zernyest táján csillámpala, Brassó közelében gránit is előfordul, valamint alárendelten liaszképletek, neokom és neogén komokkő. A B. legnagyobb része zord szikla vagy fenyves, a közlekedés csak a Tömösi és Törcsvári szorosban folyik (előbbit követi a vasut is) a többi helyekre csak nehezen járható hegyi utak vezetnek. Tájképi szépségekben a B. rendkivül gazdag, azért a turisták gyakran keresik fel; a legszebb pontokat a Siebenbürgischer Karpathenverein tette hozzáférhetőkké utak és menedékházak építése által. V. ö. Bielz Albert: Siebenbürgen II. Kiadás (Bécs 1885) Filtsch József: Die Stadt Kronstadt und deren Umgebung (Bécs 1886); Mysz: Touren-Weiser für Ausfiüge in die Berge u. Gebirge der Umgebung von Kronstadt (Brassó 1890); Orbán Balázs: A Székelyföld leirása. VI. kötet. (Budapest 1873.)
vasút-nak nevezik az államvasutak hálózatához tartozó Brassóból a római határig terjedő részt. E vonalrész 1878/9-ben épült s hazánk egyik legszebb völgyében az ugynevezett Száraz-Tömös völgyében 25 ‰ legnagyobb emelkedés és 938 méter hosszu alagut segélyével éri el a legmagasabb pontot (1028 méter az Adria főlött) Predeal nevü határszéli állomáson. A Száraz Tömös völgyében a M. Mérnök- és Épitész-Egylet által állított emlék jelöli azt a helyet, hol Kiss Sándor honvédezredes 1500 székellyel 1849 jun.-ban 28000 orosz ellen való küzdelmében árulás folytán hősi halállal halt meg.
azelőtt Erdélyben a szászok földjének egy vidéke, 1795. 72 km2 területtel és (1870) 83090 lak. Székhelye Brassó volt. Az 1876. évi XXXIII. t.-c. Brassó városával Brassó vmegyévé (l. o.) egyesítette.
kerületi székhely Bodolia orosz kormányzóságban, a Puzivka és Bug összefolyásánál 6836 lak. A lengyel uralom alatt külön vajdaságnak volt székhelye. 1793 óta tartozik Oroszországhoz.
Károly Lajos Tivadar, bajor publicista, szül. Ansbachban 1819 juni 27., megh. 1869 okt. 20. 1856. Münchenbe költözött, hogy ott részt vegyen a Bluntschli által megkezdett Deutsches Staatswörterbuch szerkesztésében. 1858. alapította a Zeitschrift für Gesetzgebungs- und Verwaltungsreformot, később a Bayerische Wochenschriftet stb. 1858. tagja lett a bajor képviselőháznak s küzdött az ultramontanizmus és a partikularisztikus törekvések ellen.
János, krónikairó, 1619. Medgyes város jegyzője. Kéziratban maradt egy német nyelven irt krónikája mely (Seivert: Specimen-je szerint az 1141--1621-ig történt eseményeket foglalja) magában.
(ejtsd: brátján), 1. János, rom. politikus, szül. 1822., megh. 1891 máj. 16. Tanulmányait Párisban fejezte be. Visszatérve hazájába Romániába, a francia foradalom eszméit hirdette, de a fölkelés, mely az ország szabadsága érdekében 1848. kitört, a bevonult orosz és török csapatok által leveretvén, B. kénytelen volt menekülni. Leginkább Párisban tartózkodott, ahol az akkori emigránsokkal élénk összeköttetésben állt. Az 1856. párisi békekötés után, mely Románia viszonyait is szabályozta, hazakerült s minden törekvésével rajta volt, hogy Oláhország és Moldva egyesüljenek. A románságnak a vezető elemei politikusok irók, költők támogatták céljában. Alesandri V. akkor irta a Romániában mai is általánosan énekelni szokott «Hora uniru»-t (Az egyesülés dalát). Cusa fejedelem uralkodása alatt azonban nem tudott jelentékenyebb szerephez jutni. Ennek detronizálása után B. egyike volt azoknak, kik buzgólkodtak hohenzollerni Károly jelölése mellett. Az uj fejedelem a bizalom minden jelével kitüntette s már 1867. mint a liberális párt vezérét miniszterelnökké nevezte ki, de 1868 megbukott. 1870. tört ki Plojestiben a forradalom, mely köztársaságot akart Romániából alakítani élén Ghika Jánossal s Golescuval, azonban a fölkelést még csirájában elfojtották. B. a román nemzet legnagyobb államférfia volt, kiről nem éppen alaptalanul irták sokan, hogy dákó-román tendenciákat táplált magában s hogy Erdélynek Magyarországtól való elszakítása volt lelke titkos vágya, noha midőn a kormány élén állott, meghajolva a külpolitikai viszonyok előtt, elég józan és tapintatos volt az ilyes törekvéseknek látszatát is kerülni, sőt ő volt az, ki száműzte Romániából azon oda kivándorolt irredentistákat, kik az erdélyi románságot fölkelésre szólították föl. B. a közép-európai nagyhatalmak külpolitikájához való csatlakozásának volt híve s volt elég politikai belátása, hogy a magyarországi románság sorsa iránt csak érdeklődjék, de politikai dolgokba soha ne avatkozzék. Miniszterelnöksége alatt, 1877 máj. 22. proklamálta magát Románia függetlennek a török uralom alól. Ugyancsak az ő kormánya alatt vívta ki a román hadsereg Plevnánál a fényes győzelmeket melyek az orosz csapatokat kimentették a hinárból. Ő volt a kormány élén akkor is, mikor Románia 1881. máj. 10. királysággá s egy kis török vazallus államból kibontakozva helyet foglalt a független államok sorában. Oroszország azonban a neki nyujtott segítséget úgy hálálta meg, hogy a san-stefanói békében Besszarábiát követelte Romániától s cserébe felajánlotta a terméketlen s lakatlan Dobrudzsát. B. tiltakozott ez erőszakosság ellen; elment támogatásért Bécsbe s a berlini kongresszushoz, de sikertelenül, mert az 1878 jul. 13. kötött berlini szerződés értelmében az orosz cselszövény fölülkerekedett. B. 1888. kénytelen volt odahagyni miniszteri székét, mert az orosz fondorkodásnak Hitrovo bujtogatására sikerült a bojár pártot, bátyjának B. Demeternek vezetése alatt föllázítani; márc. 26. rátörtek a királyi palotára s márc. 27. a kamarában óriási botrányt idéztek elő.
2. B. Demeter, román politikus, szül. Jászvárosban 1818., megh. 1891. Ő is mint János testvére 1848. menekülni volt kénytelen hazájából; 1858. visszatérve, öccse kormánya alat 1867- 68-ig kultuszminiszteri tárcát viselt 1881. rövid ideig miniszterelnök is volt.
3. B. Gergely, román politikus, szül. 1849., megh. 1893 márc. Tanult a bécsi Theresianumban, a berlini és párisi egyetemeken. Tanulmányait bevégezve, hazáját az igazságügy terén szolgálta. A liberális kormány bukása után azonban lemondott főtörvényszéki birói hivataláról s egész tevékenységét a román kulturális ligának szentelte. Ő volt a kulturális ligának nemcsak pénztárnoka és elnöke, hanem valódi lelke és vezére is. Különösen sokat tett arra, hogy a külföldi, a francia, német és olasz sajtó megnyeressék a kulturális liga ügyének.
kisközség Bihar vmegye élesdi j.-ban, (1891) 1245 oláh lak., kik hegyi munkások és baromtenyésztők, posta-és táviróhivatallal, vasuti állomással, postatakarékpénztárral; gr. Batthyány József csinos nyári lakával. Közelében barlang van, melyben fegyverekre bukkantak; ugyszintén a festői Bratkuca-völgy.
kerület Norvégia D-trészén 15189 km. területtel, 3 járással (Bamle, Felső- és Alsó- Telemark). Nagyobb részét hegyek takarják: sok rajta a tó (Norsjö, Tinsjö stb.). A lakosok (1891. 91810) nagyobbára erdőgazdasággal és faiparral, földmíveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Főhely: Skien.