(ejtsd: brcska), jár. székhely Dolnja-Tuzla boszniai kerületben, a Posavina síkságon, az egykori Macsói bánság határán, a Száva balpartján, egy kissé emelkedett helyen 4500, nagyobbára mohammedánus lakossal. B. a szebb boszniai városok közé tartozik; gőzhajóállomás és a Boszniára nézve oly fontos szilvakereskedés központja,1891. a szilvakivitel meghaladta a 6 millió frtot.
község Zágráb vmegye dugoseloi j.-ban, (1891) 1004 horvát lak.; B. politikai községnek 1612 lak. van. (közte 17 magyar).
község Zágráb vmegye zágrábi j.-ban (1891) 1745 horvát lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(csehül brdo), 500-800 m. magas, hosszu hegyhátakból álló hegység Csehországban, Königsaaltól Rokitzanig nyúlik; legmagasabb csúcsa a Tockberg (853 m.).
Mihály, francia filologus, szül. Londonban 1832 márc. 26. A szanszkritot Berlinben tanulta. Párisba menve a nagy könyvtárnál kapott alkalmazást s 1862. L'étude des origines de la religion zoroastrienne c. munkájáért akadémiadíjat kapott: Egyéb művei: De Persicis nominibus apud scriptores graecos (1863); Le mytha d'Oedipe (1864); Edipo e la mitologia comparata (Pisa 1866); lefordította Bopp Indo-európai nyelvek összehasonlító grammatikáját; Quelques mots sor l'intruction publique en France (1872); Mélanges de mythologie et de l'orthographie française (1890). Baillyval együtt: Leçons de mots (1881); Dictionnaire étymologique latin (1885); De l'enseignement des langues vivantes (Paris 1893).
Gyula Aimé, francia tábornok, szül. Grenoble-ban 1826 febr. 4. A st.-cyri iskola elvégzése után a hadseregbe lépett, melyben az ezredes-rangig felvitte. 1870. Metzben foglyul esett, 1881. ügyesen járt el Tunisz megszállásában és arra kényszerítette a bejt, hogy a franciák fenhatóságát elismerje. Jelenleg hadtestparancsnok.
(ejtsd: brethitt), county Kentucky É.-amerikai államban, 1728 km2 területtel, 7742 lak., Jackson székhellyel.
(Bráza), nagyközség Fogaras vmegye fogarasi j.-ban, (1891) 1096 oláh lak., határvámhivatal. Alkalmas pont a fogarasi havasok felkeresésére: a B.-menedékházat a Siebenbürgischer Karpathenverein építette.
kisközség Mármaros vármegye szigeti j.-ban, (1891) 1382 oláh és német lak.; fürdője Mármaros-Szigettől 3 órányira fekszik 724 in magasságban, a Guttin hegység tövében; főforrása a 9.5°-nyi Olga-forrás hideg kénes égvényes viz, melyet köszvényes és csúzos bajok ellen jó sikerrel használnak. A vendégek rendelkezésére 36 lakószoba van.
neve először 1222. fordul elő, midőn II. András nekik adta Douvald comesnek a Kerka vizétől Záráig. terjedő birtokot. IV. László kiskorusága alatt (Pektári) Joákim brebiri gróf volt a tdki uralkodó. 1267. Spalato Br. Mladint választotta podesztául ezer lira évi fizetéssel,melynek fejében 1276 dec. esküvel fogadta, hogy bátyjaival Pállal és Györggyel együtt minden ellenségtől megoltalmazza a várost. 1290-1310 közt Pál volt a főeszköze annak, hogy az Anjouk Magyarország trónjára ülhettek; pedig III. András 1293. abban a példátlan kitüntetésben részesítette a brebirieket, hogy a tengeri bánságot az örökösödés jogával ruházta rájuk. György 1300 augusztusában már mégis magával hozta az országba az ifju Károly Róbertet ellenkirályul. Pál 1303. a horvátok bánjának s Bosznia urának nevezte magát. Nem csoda, ha a brebiriek mindinkább függetleneknek érezték magukat; Mladin nyiltan föllázadt s Károly 1332. kénytelen volt őt fogságra vetni. Utódai ellen valóságos védő-harcokat folytattak a horvát városok, melyek önkormányzatukat nem áldozhatták fel. Az ifjabb Mladin 1345. Velence zsoldjában állt, éppen akkor, mikor Nagy Lajos Dalmáciát elfoglalta. Mladin 1348. halt meg s vele a Brebiri név is elenyészett. Nagy Lajos 1347. elvévén a családtól Osztrovica várát, Zriny horvát helyet adta helyette: s ezóta Zrinyinek nevezik a családot V. ö. Salamon F. Az első Zrinyiek. Pest 1865. I. könyv, a VI. fejezetben.