Breccia

(olasz, ejtsd: breccsa), Olyan törmelékkőzet, mely csupa szögletes, kevéssé kopott darabokból állott össze, holott a vele rokon konglomerátnak törmelékei mind gömbölyödöttek, erősen kopottak. A nevet a tudomány az olasz kőfaragóktól kölcsönözte. Az összeálló, helyesebben vm. anyagból összeragasztott törmelékek úgy minőségre, mint nagyságra nézve nagyon különbözők, nemkülönben a ragasztó anyag is nagyon sokféle. Az egyes törmelékdarabok majd egynemüek, majd nagyon különfélék. Ha egynemüek, akkor a törmelékdarabok anyaga szabja meg a nevét is, így van mészkő, quarc, szarukő, bazalt, trachit, porfir-breccia, stb. Ha különféle kőzet szögletes darabjai szolgáltatták az anyagot, akkor beérjük csupán a B. szóval, szabatosabb megjelölés nem szokásos, A törmelékek nagysága a homokszem és tuskó nagyságok között változik. A ragasztó anyag legtöbbször mész, kova, agyag, vasokker, de sok egyéb is lehet. Nevezetes az olyan B., melynek szögletes törmelékeit kristályos, eruptiv kőzet ragasztja egymáshoz. Képződés tekintetében a Breccia annyiban tér el a konglomeráttól, hogy a viz a törmelékeket nem hordotta oly messzire, mint emennél, nem volt tehát alkalom s idő oly foku elkopásra, meggömbölyödésre, mint a konglomerát törmelékeinél; innen a törmelékek szögletessége. Az eruptiv B. törmelékei kétféleképen kerülhettek össze; vagy úgy, hogy a feltörő kőzet a szomszéd kőzetekből ragadott magával darabokat és ezeket körülzárta, vagy úgy, hogy a feltört és megmerevedett kőzet az utána feltóduló ujabb erupciótól szétdaraboltatott, az ujabb erupció anyaga összeragasztotta a nála valamivel régibb anyag széttört darabjait. Az első eset akkor áll, ha az eruptiv anyag másféle kőzet törmelékeit ragasztja össze, a második akkor, ha hozzá hasonló eruptiv anyagéit. Mindkét esetre sok példa van. Ha a B. törmelékét csupa csomó képezi, akkor neve csontbreccia (bonebed). Sok B. igen jó épitő-anyag, v. pedig, ha jól símítható, mindenféle tárgyakat csiszolnak és faragnak belőle.

Breccia márvány

(olasz, ejtsd: bréccsa). mészkő, mely tapaszhoz hasonló anyaggal összeragasztott szögletes töredékekből áll, vagy pedig az erek adnak neki olyan látszatot, míntha töredékekből volna összeillesztve. Ha a töredék darabok kicsinyek, akkor brocatell a kő neve. Szine szerint többféle a breccia márvány, igy a tarkafoltos feketének a neve Breccia africana, a vörös és fehér darabkákkal kevert sárga márvány Breccia dorata, a vörösfoltos fehér márvány Breccia pavonazza, a vörössel kevert zöld Verde d'Egitto, a fehérrel kevert ibolyaszinü Violetta antica. Lumachella az, melyben apró csigák vannak.

Breche de Roland

(ejtsd: bres dö rolan), 2804 m. magasságban fekvő, 40 m. széles és 1 km. hosszu, 100 m. magas hegyektől bezárt hegyszoros a Pireneusokban, Hautes-Pyrenées francia départementban, amelyet a monda szerint a hős Roland (Loránt) vágott kardjával a hegységbe.

Brechin

(ejtsd: brikin), város Forfar skót grófságban, 14 km-nyire a Montrose-öböltől, (1891) 8955 lak., vászonszövéssel, szép kastéllyal.

Brecknock

(Brecon), 1. grófság D.-Walesben Radnor, Cordigan, Caemarthen, Glamorgan, Monmouth és Hereford grófságok közt, 1862 km2 területtel és (1891) 57031 lak. Hegyes föld; D-i részén a Black Mountains hozódnak, amelyeknek legmagasabb csúcsa a Beacons (872 m.). D-en a Taf és Neath É-on az Usk öntözi. Ez a része meglehetősen termékeny, DK-i része igen gazdag vasércekben és széntelepekben; itt a vasipar is virágzó. Legnépesebb helysége Llanelly. - 2. Fővárosa B. grófságnak az Usk és Honddu összefolyásánál, (1891) 5794 lak., XI. századból való normann vár romjaival, gabonakereskedéssel.

Breczenheim

régi, német eredetü család, 1780. grófságot, 1790. hercegséget, 1827. magyar indigenátust kapott s ezzel együtt a hajdani Rákóczy-uradalmak egy részét Sárospatakkal, Regéccel stb. Fiágon Alfonz hercegben veszett ki 1863.

Bréd

kisközség Szilágy vmegye zilahi j.-ban, (1891) 1012 oláh lak., kik mindenféle gazdasági eszközt készítenek. Hajdan kolostor volt itt.

Breda

erősség és város Észak-Brabant németalföldi tartományban, a Mark partján, (1890) 22176 lak., négy térrel, széles utcákkal, szép kőparttal, sétahelyekkel, sör-, posztó- és kalapgyártással. Jelentékeny épületei: régi kastélya, nagy temploma, amely a toronnyal együtt 120 m. magas és amelyben II. Engelbert nassaui grófnak és nejének szép mauzoleuma látható, és a városháza. Egykor erős vára sokszor volt ostromnak tárgya a németalföldi szabadságharcban (1577, 1581,1590 1625, 1637) és Franciaországgal viselt háborukban (1793, 1794, 1795, 1813.) 1566 febr. 16. itt irták alá a B.-i egyezményt, amelyben mintegy 400 németalföldi nemes II. Fülöptől az inquizició eltörlését kivánta. 1660. ápr. itt irta alá II. Károly a B.-i kiáltványt; ebben kifejtette azon elveket, melyek szerint Angolországot fogja kormányozni. 1667 jul. 31. itt kötötték meg a B.-i békét, amely az Anglia és Hollandia közt folytatott második tengeri háborunak vetett véget.

Bredasdorp

a brit Fok-gyarmat DNy-i tartományának legdélibb kerülete 4084 km2 területtel, (1891) 6608 lak., virágzó juhtenyésztéssel.

Breda-tyúk

Németalföldi tyúkfajta, mely ngyon hasonlít a La Fleche-tyúkhoz. Egyik főjellege hogy taréja egészen hiányzik, s fejét csak üstökszerü tollbokréta díszíti. Lábait az ujjakig apró puha tollak takarják. Van fekete (ez a legelterjedtebb), palakék, kakuktollu és fehér váltzata. Jó gazdasági tyúk. (Rajzát l. Tyukfajták.)


Kezdőlap

˙