Vorarlberg É-i részében, a Rajna, Ill, Lech és Iller közt fekvő része az Allgäui Alpoknak; nagyon változatos hegyes vidék, amelyen a bregenzi Ach foly keresztül. Az Elő- v. Külső-erdő sűrün lakott dombos vidék: a Hátsó v. Belső-erdő már részben a magas hegység jellegével bir. Ebben a Hohe Ifen a (2232 m. ) a legmagsabb. Vizei nagyobbára rohamos hegyi patakok. Az uralkodó kőzetek a krétakori mészkövek és palák. A legnagyobb hegység benne Alberschwende (1806 lak.). A B.-t természeti szépségénél fogva sok turista látogatja.
község zágráb vármegye dugoseloi j.ban, (1890) 1394 horvát lak.; mint politikai közsének 5936 lakosa van (közte 20 magyar).
Ábrahám Lajos, francia technikus, szül. Neufchátelben 1747., megh. Párisban 1823. Párisban mennyiségtant tanult, u. o. később mekánikus műhelyt is állított, melyből igen tökéletes csillagászati és fizikai műszerek, igy kronométerórák, fémhőmérők stb. kerültek ki. - Unokája, Lajos Ferenc Kelemen, szül. 1808., megh. Párisban 1883., a műhelyt később is fenntartotta és benne csillagászati meg hajózási célokra szolgáló sok kitünő műszert szerkesztett. Tudományos kutatásai a hang és fény, valamint az elektromos táviróra és az indukcióra vonatkoznak.
a Scilly szigetek (l. o.) egyike.
(ejtsd: bréá), a francia Côtes-du-Nord départementhoz tartozó, 102 hektár felületű sziget, 1700 m.-re a száraz földtől, 1150 lak.
1. Alfréd Ede, német zoologus és utazó, szül. Renthendorfban 1829 febr. 2., megh. u. o.1884 nov. 11. 1847-52., még mielőtt egyetemre ment volna, beutazta Egyiptomot, Nubiát s keleti Szudánt, azután Jénában és Bécsben természettudományokat tanult. 1856. Spanyolországot, 1860. Norvégiát és Lapplandot, 1862-ben pedig Ernő szász-koburg-gothai herceg kiséretében E-i Abissziniát utazta be. 1863. a hamburgi állatkert igazgatója lett; 1867. Berlinbe költözött, hol a berlini aquriumot alapította. 1877-ben Finsch dr. és Waldbug gróf társaságában nyugati Szibériát és Turkesztán északnyugati részét utazta be, egy évvel később Rudolf magyar királyfit kisérte el a középső Duna vidékére, 1879. pedig Spanyolországba. Reiseskizzen aus Nordostafrika (Jéna 1855) munkája és számos cikke közreadása után egy sereg népszerü tudományos munkát írt, amelyeket igen élénk és érdekfeszítő előadás jellemez. Ilyenek: Das Leben der Vögel (Glogau 1860-61); Ergebnisse einer Reise nach Habesch (Hamb. 1863): Thierleben (6 köt., ábrákkal, Hildburgh. 1863-69, ezenkivül is számtalan kisebb-nagyobb kiadásban); Rossmäslerrel együtt írt munkája: Die Thiere des Waldes (Lipcse 1863-66); Baldamussal és Bodinussal együtt: Gefangene Vögel (u. o. 1870-75). Műveit összegyüjtve Stuttgartban 1890. adták ki Vom Nordpol zum Aequator c. alatt.
2. B. Keresztély Lajos, német ornitologus, az előbbeni apja, szül. Schönauban 1787 jan. 24., megh. Renthendorfban 1864 jun. 23. Pap volt. Több mint 9000 darab, csaknem kizárólag európai madarakból álló gyüjteményt szedett össze. Ornitologiai tanulmányait az Oken Isis, az ő általa alpított Ornis, a Naumannia s más szakfolyóiratoban közölte. Munkái: Beiträge zur Vogelkunde (1821 22,3 köt.): Lehrbuch der Naturgeschichte aller europ. Vögel (1823-24, 2 köt.); Handbuch für Liebhaber der Stuben-, Haus- und aller der Zähmung werthen Vögel (1832); Handbuch der Naturgeschichte aller Vögel Deutschlands (1831); Monographie d. Papageien (1842-55); Die Kunst Vögel als Bälge zu bereiten, auszustopfen, aufzustellen und aufzubewahren (1842); Der vollständige Vogelfang (1855); Die Kanarienvögel, Sprosser, Nachtigallen u. s. w. (1856); Die Naturgeschichte u. Zucht der Tauben (1857).
a régi irek birái, hasonlók a gall druidákhoz, kik egyuttal papjai és birái, valamint tanácsadói voltak a népnek, melynél nagy tiszteletben állottak. Brehon laws, a régi ir törvények; hires gyüjteményük, a Senchus Mor, a XI. századból való, mely versbe foglalva tartalmazza a legkülönbözőbb életviszonyokra vonatkozó jogtételeket és jogeseteket.
Ede, osztrák regényiró, szül. Varasdon (Horvátország) 1841 nov. 3. Több mint 60 kötetnyi, többnyire történeti regényt irt az osztrák viszonyokról. Ilyenek: Die Sendung des Rabbi (1845): Der Gezeichnete (1845); Buch von den Wienern (1846); Wien und Rom (1851); Pandur und Freimaurer (1855) stb. Gesammelte Novelen und Erzählungen c. művei 18 kötetben jeletek meg Bécsben 1861-64.
(Altbreisach v. Brisach), az ugyanolynevü járás székhelye, Freiburg badeni kerületben, Rajna jobb partján, (1890) 3088 lak. A Schlossbergen álló, XII. századból való szt. István-templomában pompás faragványokkal ellátott oltár látható. A meredek hegy, amelyen a város részben épült, már Caesar idejében Mons Brislacus néven volt ismeretes; ekkor még a balparton állott; a Rajna megváltoztatván medrét, szigetre került és csak a XIII. század óta van a jobb parton. A középkorban, midőn már erős vár volt, a baseli püspökök, a birodalom és a Habsburgok versengettek birtokáért. 1638. Weimari Bernát foglalta el; a vesztfáliai béke a franciáknak juttatta. A ryswicki békében Németország visszakapta. 1703. a franciák ujra elfoglalták és csak 1714. adták vissza az osztrákoknak, de 1744. ujra elfoglalták, és az aacheni békében megint visszaadták. 1801-1805., amidőn végleg Badenhez került, a modenai hercegé volt. A badeniek erőditményeit teljesen lerombolták.
Szidor, zeneszerző, l. Bátor.