Brelan

(franc., ejtsd: brölan), IX. Károly francia király alatt a játék-házak neve; innen vette egy kártyajáték is a nevét, XIV. Lajos alatt eltiltották, de XV. Lajos alatt ujra elterjedt s egész a forradalomig fenmaradt. A B.-ből származott a Bouillotte, módosított B., melyben a főszerepet az esetlegesség játszotta, melyben három egészen egyforma kártya került össze.

Brelich

Ernő, Fiume város főjegyzője, szül. Fiuméban 1844 jan. 9. Iskoláit szülővárosában és Laibachban végezte; ekkor közigazgatási gyakornok, majd városi főjegyzővé választották, 1884. pedig tiszt. tanácsos lett. Egyike volt az elsőknek, kik Jókai Mór munkáit olasz nyelven ismertették. Lefordította az Arany embert (Fiume 1882); ezenkivül a Fekete gyémántokat. Az északi sarkig és az Egy játékos aki nyer c. regényeket is. Végül lefordította olaszra Az 1848-1849-iki szabadságharc történetét (Fiume 1875).

Bréma

1. szabad hanza-város, a német birodalom egyik állama, Oldenburg nagyhercegség és Hannovera porosz tartomány közt 256 km2 területtel, (1890) 180443 lak.; áll az idegen területek közé ékelt B. Vegesack és Bremerhaven városokból: egyes részei oly mélyen fekszenek, hogy csak gőzszivattyukkal óvhatók meg az elöntéstől. Az 1854 február 21-iki (1875, 1879, 1884 módosult) alkotmány szerint a végrehajtó hatalmat a 16, legalább 30 éves tagból álló szenátus gyakorolja: a törvényhozó hatalom a szenátus és a polgárság 150 képviselőjéből álló gyülésnek kezébe van letéve. A szenátus tagjait élethossziglan, a polgárság képviselőit pedig 6 évre választják közvetett választás utján: ez utóbbiak felét minden 3 évben megujítják. A szenátus a maga kebeléből választja a polgármestereket és alakítja meg ama bizottságokat, amelyek a közigazgatás egyes ágainak teendőit végzik. A birák is választás alá esnek.

2. B. (Bremen), város a Weser mindkét partján, annak torkolatától majdnem 70 km.-nyire, (1890) 124684 lak. jelentéktelen vas- és gépiparral: még fontosabb a hajóépítése és sörgyártása. A Weser jobb partján terül el a sáncoktól körülfogott Altstadt, amelyet a külvárosok fognak körül: a bal parton pedig van a Neustadt, a Süder külváros: a kettőt négy hid köti össze. Szép régi épületek tanuságot tesznek egykori fényéről: az izléses uj házak pedig mostani jólétéről. B. legszebb része az Altstadt körül fekvő sánc-ültetvények (Wall Anlagen) Altmann művei; a szép facsoportok a széles árkok vizében tükröződnek vissza; köztük pedig villaszerü épületek kandikálnak ki. Hat, a régi kapukról elnevezett átjáró vezet a sáncültetvényeken keresztül. Az Ansgariusi-kapu mellett áll az 1870/71-iki háboruban elesett brémaiak emlékoszlopa Keiltól. A Markton van a város háza, a börze hatalmas nagy teremmel és a Schütting a kereskedelmi kamarák tanács-helye. A város háza homlokzata 12 dór oszlopon nyugszik és gazdagon ékesített erkély diszíti, a nagy teremben Smidt B.-i polgármester szobra, tetőzetén pedig a német császárok (N. Károlytól Zsigmondig) medaillon-képei láthatók: Ny-i oldalon van a Füger freskóival diszített hires Rathskeller (rajnai és moseli borokkal). A város háza előtt áll a Roland- szobor, a városi szabadság jelképe. B. főtemploma a Dom, amelyet a XI. sz.-ban kezdtek el építeni; pincéjében néhány mumiával; ezen kivül jelentékeny templom az Ansgarius-templom a XIII. sz.-ból, előtte Ansgarius szobra áll. A Dom-téren a társas céloknak szolgáló, szépen ékesített muzeum; közelében a művész-egyesület háza, természetrajzi gyüjteményekkel. A Domsheiden áll Gusztáv Adolf szobra, az Osterkapu közelében a műcsarnok, ujabb festők képeivel és Dürer igen figyelemre méltó rajzával: ettől északra végre Olbers szobrának és csillagásznak márványszobra. Közelében É-ra a Bürgerpark a legkedveltebb kirándulóhely. B. Hamburg után a német birodalom legfontosabb kereskedő városa és a kontinensen a dohányra, rizsre meg pamutra nézve a legfontosabb piac, igen jelentékeny még a gyapju- és cukorforgalom is. (1890) összes bevitele 759.8, kivitele pedig 714.7 mill. márka volt: ebből esett az az osztr.-magyar monarkiára bevitel 9.8, kivitel: 45.9 mill. márka. Árufajok szerint az összes bevitel volt fogyasztási cikkekben 247.8, nyerstermékekben 365.7 kézműiparcikkekben 55.8, félgyártmányokban: 22.2, és egyéb iparcikkekben 68 millió márka, az össz. kivitel: fogyasztási cikkekben 226.6, nyerstermékekben: 356.8, kézműiparcikkekben: 51.9, félgyártmányokban: 20.3 és egyéb iparcikkekben 58.9 millió márka. B. a kivándorlásra nézve is igen fontos hely. B.-t 782-iki okirat említi először. A B.-i érsekség alapítója N. Károly 788. Az érsekek védelme alatt a város csakhamar virágozni kezdett. A XIII. és XIV. sz. az érseki hatalom alól magát lassankint kivonta. A Hanza-szövetségnek tagja volt ugyan, de függetlenségét mindig megőrizni igyekezett; 1285. ki is záratott belőle, de 1358. ujra fölvétetett. 1522. a reformációhoz csatlakozott. 1547. a császáriak hiába ostromolták. 1654. és 1666. a svédekkel viselt háborut. 1810-1813. francia uralom alatt a Bouches du Weser départementnak volt fővárosa. 1888 óta nem szabad kikötő többé; Ny.-ra tőle azonban 91 ha. területü kikötő területet alakítottak nagy rakodókkal és medencékkel, amelybe a 30 millió márka költséggel megejtendő Weser szabályozás következtében 5 m. mély járatu hajók is eljuthatnak. V. ö. Führer durch die Freie Hansestadt B. 1890; Dorn: Die Seehafen des Weltverkehrs (Bécs 1891).

Brembo

74 km. hosszu folyó Lombardiában; forrása 779 m. magasságban a Lago del Diavolo; átfolyik a Val Brembanan és Vaprio mellett az Addába torkollik.

Bremen

l. Bréma.

Bremer

county Jowa É.-amerikai államban, 1238 km. területtel, 14081 lak., Waverly főhellyel.

Bremer

Friderika, svéd irónő, szül. Tuorla-ban Abo mellett, finn földön 1801., megh. 1865 dec. 31. Atyja gazdag kereskedő és bányatulajdonos volt, kivel öt éves korában Svédországba, majd Norvégiába jutott. Európát, É.-Amerikát, az Antillákat, a szt. földet beutazta. Visszatérve 1856-tól Stockholm melleti fekvő jószágán, Arste-ban lakott. Termékeny s jó izlésü iró volt. Főleg a polgári családi élet körén belül mozog. Itt nyilvánul legfényesebben irói hivatottsága. Novellái s regényei összegyüjtve e cimmel jelentek meg. Teckningar ur hoardagslifvet (Rajzok a mindennapi életből; Stockholm 1835 -43, 7 köt.). Ezek azonban csak az első regények. Melléjük nyolc kötetben sorakoztak az új rajzok. (Nya teckningar) 1841-48. Mind a kettő később bővítve legujabbakkal, husz vaskos kötetben jelent meg 1853-ban s már néhány év alatt lefordították angolra, németre, franciára, olaszra, holland nyelvre stb. Nővére Quiding Sarolta halála után három kötetben adta ki B. Fr. hátrahagyott leveleit, iratait és életrajzát; (Lipcse 1865).

Bremerhaven

Bréma állam kikötő városa, a Geeste-torkolat jobb partján, (1890) 16414 lak., jelentékeny hajóforgalommal és kereskedéssel, hajófölszerelések készítésével. Smidt polgármesternek szobrával, és Vilmos császár emlékével; uj gót templomának tornya messze ellátható. Régi kikötője Ny-on 730 m. hosszu és 84-115 m. széles; Uj kikötője középen 840 m. hosszu és 87-115 m. széles, a Császár-kikötő K.-en 600 m. hosszu és 115-142 m. széles; de a forgalomnak ezek sem felelnek már meg és 1890. egy negyedik kikötő építését kezdték meg. Megtekintésre méltók a Norddeutscher Lloyd rakodói amely társaságnak hajói Brémával É.- és D.-Amerika, K.-Ázsia; Ausztrália kikötővel és több angol tengerparti várossal tartanak fenn rendes összeköttetést. A Norddeutscher Lloydon kivül B.-ben van még a Hanza gőzhajózási vállalat. A tenger felől Brémába szállított áruk B.-en mennek keresztül. Bréma városa, főképen polgármesterének, Smidtnek ösztönzésére, 1827. Hannoverától egy kis területet szerzett meg, amelyet későbben 122 ha.-ra nagyobbítottak és ott egy kikötőt alapított, amelyet 1830. nyitottak meg. Ebből lett B.

Bremerlehe

l. Lehe.

Bremervörde

járási székhely Stade porosz kerületben, az Oste mellett (1890) 3031 lak., élénk turfa- és fakereskedéssel. B.-t Castrum Vordes néven II. Lothár császár alapította 1122. 1218-1547. a brémai érsekeknek volt székhelye.


Kezdőlap

˙