járási székhely Aargau svájci kantonban, a Reuss egy félszigetén, (1888) 1874 lak. Az orleansi herceg, a későbbi Lajos Fülöp király 1793-1795. Corby néven irt tartózkodott.
(ejtsd: brendamúr) Ferenc Róbert Rikárd, német fametsző, szül. Aachenben 1831. Eleinte Stephannál tanulta a fametszést, majd régi jeles fametszetek másolásával képezte magát. 1856-ban Düsseldorfba ment és itt fametsző-műtermet nyitott. Első nagyobb műve volt az Elster Rudolf rajzai után készült 112 fametszetből álló «képes káté» (1860); kiválóan sikerültek még Immernann Oberhof-ja Vautiertől, Rethel Alfréd freskói az aacheni városházán, Preller Odisszeia- kartonjai s számos egyéb fametszet-sorozat, mely mind B.-nek jelenleg Németországban majdnem páratlanul álló műintézetéből került ki.
Albert, német festő, szül. Berlinben 1827 jun. 7. Kezdetben a tájfestést és a tengeri képek festését gyakorolta nagy kedvvel, de hollandi, olaszországi, sziciliai és franciaországi utazásai folyamán folytonos tanulás és munka közben teljesen az állatfestészetnek szentelte magát. Legsikerültebbek a juhnyájakat ábrázoló festményei, melyek finom jellemzésük és a tájkép gondos előállítása szempontjából kitünők, és melyek közül egy a Luxembourg-muzeumban is látható. B. 1875-ben Weimarban tanár lett, 1882-85-ig a művészeti iskola igazgatója volt.
(Aux-, ejtsd: brené), helység Neuchâtel svájci kantonban, 740 m. magasban; 4 km.-re Locletól, (1888) 1348 lak., órakészítéssel; közelében, a Doubs 27 m. magas vizesése, a Chailleron-tó és a Toffiere barlang.
Frigyes Boldizsár Schönberg német gazda, szül. a Halle mellett levő Reideburgban 1723 április 15., megh. Carzigban 1780 máj. 21. Miután atyja vagyonilag tönkre jutott, s itt Magyarországon a török háboruban elveszett, B-ot az anhalt-dessaui herceg apródjául fogadta és fölneveltette. Nemsokára a herceg bizalmasává lett és a dessaui kormánynál érdemeket szerzett magának. Lókereskedéssel, de különösen (a hét éves háboruban) a hadsereg számára tett szállításaival nagy vagyont szerzett; Nagy Frigyes titk. pénzügyi tanácsossá s a főkormányszék tagjává nevezte ki. Ebben a minőségében Poroszország tartományaiban rendkivül áldásos működést fejtett ki, mert az elpusztult vidéknek gazdaságát valósággal ujjá teremtette a lótenyésztésre, gyapjufonásra, folyamszabályozásra stb. stb. vonatkozó sokoldalu, erőteljes reformjaival. Kivált uj telepek megalkotásában és a csatornák ásatásában ért el nagy eredményeket. De ugy az állam pénzeit, mint saját vagyonát olyan zavarba döntötte, hogy halálos ágyán levelet irt Nagy Frigyesnek, amelyben mondta, hogy tart tőle, hogy számadásait nem fogják rendben találni. A király aztán lefoglaltatta B. javait. V. ö. Meissner: Leben B.'s (Lipcse 1872), Spude: Fr. Balth. Schönberg v. B.
Brandenburg város régi neve.
Sopron vmegyében, Sopron városához tartozó kőszénbányatelep: a várostól 2 órányira, a Soproni hegység kies völgyeiben fekszik s több nagyobb bányásztelepből áll, melyekben összesen 1403 lakos él, köztük 24 magyar, 992 német és 387 egyéb. Az itteni jó minőségü barnaszén medencealaku harmadkori lerakódásokban van elhelyezve, melyek csillámpalán nyugosznak; a széntelep mintegy 12-14 m. vastag s 310-350 m. mélységben nyugszik a földszine alatt. A széntelepet, mely hazánk legrégibb bányáinak egyike, már 1753 körül fedezték fel s 1760 óta bányásszák; a régi István-, Erzsébet- és Henrik-akna teljesen kimeríttetvén, 1882 óta Hermés- és Sopron aknában folyik a bányászat nagy sikerrel; ezeknek bányamértéke (1890) 498189 ha., a bányamunkások száma 630, a széntermelés pedig 696724 q. 370657 frt értékben. A szén 9 km.-nyi hosszu keskenyvágányu gőzvasuton szállíttatik a déli vasut Ágfalva állomásához. A munkások részére 130 tiszta munkáslak, kórház, iskola, bányatársláda, betegpénztár és fogyasztási egylet áll rendelkezésre. A bánya Sopron város tulajdona s részvénytársulat bérli. B. tájképileg szép vidékét a turisták is gyakran keresik fel, környékén mindenütt gondosan jelzett utak könnyítik a közlekedést. V. ö. Hamberger József: A B.-i szénbánya monografiája (Sopron 1885.)
mocsáros és egészségtelen vidék Franciaországban az Indre és Creuse között. A mocsarak területe közel 8000 ha.; bennök sok a pióca. A vizek levezetésén dolgoznak.
Tirolban a Magas Tauern Ny-i végében fekszik, hosszu és az Inn és a Etsch (Adige) folyamvidékek közt vizválasztóul szolgál, elválasztván a Sill és Eisack forrásvidékeit. A hágó tetején az É-i oldalon van a kis B.-tó D-en pedig B.-had 21 ° C. meleg forrással. A B.-en, amely az Alpok legalacsonyabb hágója, már a rómaiak idejében vezetett ut. A középkorban rajta ment át a császárok utja. Mária Terézia 1772. uj (18 km. hosszu) utat építtetett át rajta. 1867. pedig megujították a Brenner-vaspályát (l. o.); ez DK-i Németország és Olaszország közt a legrövidebb összeköttetést teremtette meg.
1. Antal, szepesi prépost, pozsonymegyei származásu; II. Rákóczy Ferenc pártján volt; 1706. végén lett szepesi prépost, de 1710. székét el kellett hagynia. Munkája: Peculiares principum Hungariae in ecclesia Deo praerogativae. Lőcse 1707.
2. B. Simon történeti munkát irt a Nagy-Szebenben 1609-1612. történt eseményekről. Cime: Wie sich der Tyrann Gabriel Báthori gegen die Hermannstädter Bürgerschaft verhalten und was er darinnen verübt hat.