(lat. rövid kézzel), röviden formaságok nélkül.
(lat., a. m. rövid), a menzurális zenében a legnagyobb időértékü hangjegyek közt a harmadik, s az u. n. longának 1/2
v. 1/3 része. A B. körülbelül megfelel a mostani egész hangjegy kétszeresének.; ma már csak a nagy alla breve ütemben (2/1)
fordul még elő. A 
jegy szintén
még a menzurális zenéből marad fenn, ahol a gyors időmértéken kivül még azt is jelezte, hogy az ütem két részre oszlik. Régibb
zenedarabok ujabb lenyomataiban a B.-t ekkép jelzik:
Brevitatis causa
(latin) a. m. rövidség okáért.
(Breuer), 1. Lőrinc, a XVII. sz.-ban oly kiváló szerepet játszó lőcsei nyomdának megteremtője. A nyomdászat mesterségét Schultz Dániel (szintén lőcsei nyomdász) műhelyében sajátította el. Önálló nyomdáját 1623. nyitotta meg, melyet 1641. már görög betükkel is felszerelt (v. ö. Medgyesi Pálnak ugyanazon évben megjelent Praxis pietatisát). Nagyobb nyomtatványai az 1627. megjelent: Az Nagy Sándornak Historiai majd az 1634. megjelent Evangeliomok és Epistolak. Ő adta ki 1664-ig vagyis (hihetőleg) haláláig, a Neubarth János által szerkesztett (Uj és Ó) Lőcsei Calendarium-okat is. Halála után fia, 2. B. Sámuel vette át a nyomdát, melyhez az uj betüket külföldről szülővárosába visszatért, 3. B. János nevü testvére (Wittenbergában tanult, 1664. lett orvos. Munkái: De vita hominis, De ictero flavo stb.) szerezte be. Ez időtől kezdve a lőcsei nyomda hazánk legkedveltebb nyomdái közé tartozott, mert mint Melzer (Biographien berühmter Zipser cimü munkájában) állítja, B. nyomdáját csin tekintetében a németek és hollandiak még csak meg sem közelítették. Sámuel halála után 1699. neje Zsófia vette át a nyomda vezetését, majd 1705. gyermekei Breuer Sámuel örökösei néven. A 100 éven át működő nyomda hazánk nyomdászatának történetében vezérszerepet játszott, s így Lőrinc mesterre valamint fiaira méltán büszke lehet a Szepesség. L. még Breuer.
(ejtsd: brúr), 1. Antal, angol költő, I. Károly idejéből; neve a The country girl (1647) vigjátek és The love-sick king (1655) szomorujáték után ismeretes.
2. B. János Sherren, angol történetiró, szül. Norwichben 1810., megh. 1879 jun. Oxfordban
tanult, s 1841. a londoni King's College tanára lett. Egyuttal elvállalta a regesták, 1851. pedig a VII. Henrik uralkodására vonatkozó okiratok kiadását. Az első kötet 1862. jelent meg: Calendar of letters and state-papers, foreign and domestic, of the reign of Henry VIII. cimen, beható magyarázatokkal. Bullennel együtt kiadta a Calendar of the Carew papers (1867--73) hat kötetes művet, mely 1515-től Erzsébet haláláig az Irlandra vonatkozó (a Lambeth-i könyvtárban őrzött) leveleket tartalmazza. 1858. kiadta a Monumenta Franciscana c. művét, mely az első ferencrendü kolostorokra vonatkozó okleveleket foglalta magában. Irt azonfelül számos egyháztörténeti munkát, jelesül egy az Athanasius-féle tanról szóló művet s ujból kiadta a Fuller-féle egyháztörténetet( Church History). 1877. lemondott tanszékéről és Toppesfieldben (Essex) foglalt el lelkészi állást, hol élte végéig tanulmányaival foglalkozott. Hátramaradt iratait English studies, or Essays in English history and literature cimen jelentek meg (London 1881). V. ö. Stephen, Dict. VI. 294 lap.
(ejtsd: brusztr) Dávid sir, angol fizikus, szül. Sedburghban (Roxburgshire), Skóciában 1781 dec. 11., megh. Allerly-House-ban (Melrose mellett) 1868. febr. 10. Kezdetben teologiával foglalkozott, aztán ügyvéd volt, végül a st.-andrews-i egyetemen a fizika tanára. 1859. az edinburghi egyetem kancellárjává választották. Az ő kezdeményezésére jött létre 1831. Yorkban a természetvizsgálók vándor gyülése, melyből a «British Association for the Advancement of Science» keletkezett. Jameson-nal együtt 1819. alapította az Edinburgh Philosophical Journal c. folyóiratot melyből később az Edinburgh Journal of Science vált. Ő szerkesztette az Edínburgh Encyclopaedia cimü tudományos enciklopédiát (18 köt. 40. Edinb. 1810-30), melyben különösen a fénytanra vonatkozó cikkeket irta. Tudományos vizsgálatai főleg a fénytanra vonatkoznak. Ö a kaleidoszkóp és a dioptrikus sztereoszkóp feltalálója. A gázok abszorpcio-spektrumát fedezte fel és a fluoreszcencia tünemények egyik felfedezője. Művei: Letters on natural magic (London 1831); Treatise on optics (London 1832); Life of Sir Isaac Newton (Lond. 1832. 2 kötet), bővítve a következő cimmel: Memoirs of the life, writings and discoveries of Sir Isaac Newton (London 1855); The Martyrs of science on the lives of Galileo, Tycho Brahe and Kepler (Edinburg 1841); Treatise on microscope (Kond. 1837); The stereoscope (u. o. 1856); The kaleidoscope (Edinburg 1818). Életrajza; Home life of Sir David B. (3. kiad. Edinburg 1881) cimmel jelent meg leánya tollából.
(ásv.), ritka zeolit s pedig stroncium- és bárium-zeolit. Barna, fényes egyhajlásu apró oszlopos kristályokban: Skócia (Strontian) és Irland (Riesendamm) a lelőhelye. Brewster angol fizikus tiszteletére keresztelte Brooke (1825).
1. Adolf, német szobrász, született Mahlumban Wolfenbüttel mellett 1839., megh. Wolfenbüttelben 1878. szept. 1. Drezdában tanult és már itt dolgozott egyéb munkák mellett főművén, Oroszlán Henrik szobrán, mely az 1873-iki bécsi világkiállításon első díjat nyert. 1869-71. Rómában tartózkodott. Befejezetlenül hagyta Madarász Henrik szobrát és a braunschweigi győzelmi emléket.
2. B. Hermann Vilmos Bodo, német filologus, szül. Okerben 1843. jul. 3. 1875 óta Münchenben a francia és angol nyelv tanára. Munkái: Les deux livres des Macchabées (Göttinga 1868); La dîme de pénitance (Stuttg. 1874); Marlowe's dr. Faustus (Heilbronn 1889); Diez' kleinere Arbeiten und Recensionen (München 1883); Bearing of the study of modern languages on education at large (Manchester 1872); Provençal poetry in old and modern times; On Provençal literature (u. o. 1875); Sprachwissenschaft und neuere Sprachen (München 1876); Diez, sein Leben und Werke u. seine Bedeutung für die Wissenschaft (u. o. 1878) stb. 1890 óta kiadja a Münchener Beiträge zur roman. und engl. Philologie c. folyóiratot.
zoologiai neveknél Breyne János Fülöp orvos nevének rövidítése (szül. Danzigban 1680., megh. u. o. 1764.).
kisközség Árva vmegye námesztói járásában (1891) 1182 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Ádám, jogtudós, szül. Jolsván, Gömör vmegyében 1751., megh. Pesten 1832. Kassai, pozsonyi akadémiai, majd pesti egyetemi tanár lett. 1822. I. Ferenc királytól nemességet nyert. Főmunkái: Explanatio juris naturae (1795); Explanatio juris naturae politici (1796); Jus patraei (1806-07), négy kötetben; Institutiones juris ecclesiastici (1817-18).
