kisközség Torda-Aranyos vármegye torockói j.-ban, (1891) 489 oláh lak., kik az Aranyos kavicsából aranyat mosnak. Közelében búvópatak van.
Öserdő Bretagneban, melyhez számos monda füződik s mely a középkori eposzokban, nevezetesen a «Parsival»-ban, mint az Artus-rege csodáinak szinhelye nagy szerepet játszik.
(Brecini), kerületi székhely Pjotrkov orosz kormányzóságban, a Mrocica forrásainál. 7203 lak., posztószövéssel és bőrgyártással, az Oginszki-család kastélyával.
régi szláv-bolgár törzs, amely IV. Konstantinos császár idejében a Balkán félszigeten rabolt s utóbb Macedoniában telepedett le.
község Varasd vmegye klanjeci j.-ban, (1891) 1255 horvát és vend lak.
Béla, teologus, egyetemi tanár, szül. Barkán 1844. febr. 10. Tanult Kassán Egerben és Rozsnyón, Nagyszombatban, Bécsben. 1866. pappá szentelték. 1870. hittudori oklevelet nyert, ugyanabban az évben a budapesti központi papnevelő intézethez tanulmányi felügyelővé s az egyetem hittudományi karához tanárhelyettessé nevezték ki. 1876. a budapesti tudományegyetemen a keresztény erkölcstan nyilvános rendes tanára. 1879. a hittani kar dékánja, 1892-93. a kir. magyar tud.egyetem rektora lett. A pápa t. kamarása, a párisi Société bibliographique lev. tagja. Munkái: Világos,jog, kétes törvény. Mi itt a teendő ? Budapest 1880; Anecdotorum Petri cardinalis Pázmány specimina duo. U. o. 1885; Keresztény hitegység, nemzetiség és hazafiság Magyarországban. U. o. 1885; szerkeszti 1878 augusztus 17. óta a Religiót
politikai község Varasd vármegye novi-marofi j.-ban, (1891) 3157 horvát és szerb lak. (csak 3 magyar); magának a községnek 1401 lakosa van.
(Csehül Březnice), város Csehországban, Blatna ker. kapitányságban (1890) 2708 lak., a Kolowrat grófok tulajdonát tevő kastéllyal és ebben nagy könyvtárral.
község Varasd vmegye pregradai j.-ban, (1891) 1027. horvát lak.
(Bries), rendezett tanácsu város, sz. kir. város cimmel, Zólyom vármegyében, a Garam völgyében, (1891) 420 házzal és 3783 tulnyomóan tót (csak 164 magyar, 128 német) lak.; van szolgabirói hivatala, járásbirósága, adóhivatala, kegyesrendi gimnáziuma, alsófoku ipariskolája, takarékpénztára, posta- és táviróhivatala, p.-takarékpénztára. Lakói iparral (kádár- és szücsipar), bányászattal. marhakereskedéssel és tenyésztéssel foglalkoznak s nagy mennyiségben készítenek juhturót (brinza), mely jelentékeny kereskedelmi cikk. A város határában levő vashámor és huta a Prihradny-féle bikási vasbányaműhöz tartozik (l. Bikás). B. régi városi szabadságait I. Lajos királytól nyerte 1380.. utóbb Zsigmond 1404., Albert 1439., Mátyás 1488. megerősítette és kibővítette azokat. 1428. Borbála királynénak engedték át, 1441. Gergely korbáviai gróf tulajdona lett. 1650. III. Ferdinand sz. kir. várossá emelte.
[ÁBRA] Breznóbánya címere.