János, tanár szül. Ikladon, Pest vármegyében 1815. Tanult Aszódon, Selmecen, Pozsonyban, Jénában, Halléban. Ezután Selmecre hivták a magyar nyelv és irodalom tanárául. A szabadságharc után hivatalától megfosztatván, több évig nevelő volt. 1858 óta a selmeci liceum igazgatója. Munkái: Tervezet a magyarhoni ág h. ev. tanodák célszerü elrendezésére. Pest 1852; A cigány nyelv elemei. U. o. 1853. (Bornemisza János névvel); A selmecbányai ev. egyház és liceum története. Selmecbánya 1883-89. Két kötet.
1. Cseh-B., kisközség Nógrád vmegye losonci j.-ban, (1891) 1321 tót lak.; hozzátartozik Zlatno üveggyár. - 2. Zólyom-B., Lopérhez tartozó vasgyártelep Zólyom vmegye breznóbányai j.-ban, (1891) 301 magyar, német és tót lak., vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Az itteni m. kir. vasgyár a legnagyobb az országban, hozzátartozik a zólyombrézói hengermű (1242 munkással), csőgyár (255 munkás), gép- és lakatos-műhely (258 munkás), továbbá a chvatimechi (l. o.) lemezhengermű, pieszoki hengermű, kis-garami (rhónici) öntőmű, lemezedény sajtoló műhely zománcgyár és reszelő-vágó (utóbbiak 495 munkással); a B.-i vasművek előállítanak a hengerműben 204000 q. gép- és hídalkatrészeket, a többi művekben 48000 q. készárút, mindössze 3 millió frt értékben. A B.-n berendezett vont- és hengerelt vascsövek gyára az első és egyedüli hazánkban. B.-t Besztercebányával 35 km. hosszu vasut köti össze, mely a vasgyár tulajdonát képezi, de a m. kir. államvasutak kezelésében állva, rendes személyforgalmat közvetít. A B.-ról Kis-Garamra vezető 5.5 km. hosszu vasuti vonal csakis a gyár céljaira szolgál.
nagyközség Nyitra vmegye miavai j -ban, (1891) 1127 házzal és 5689, nagyobbára tót (tulnyomóan ev.) lak., posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral, jelentékeny gyapjumosó vállalattal. Vidékén jelentékeny timáripar van; az itteni vargák nagy mennyiségben dolgoznak fel juhbőröket s abból fehér és barna bélésbőrt állítanak elő.
(ejtsd: -vacski) Titus, horvát drámairó, szül. Zágrábban 1754., megh. u. o. 1805 okt. 29. Pálos pap. Munkái: Sveti Alexij, komedia. Zágráb 1786. (Szt. Elek, komédia); Matthiash Grabantziash diak. Zágráb 1804. (Garabonciás diák); Lyubomirovich ili priatel pravi. Zágráb 1821. (Az igaz barát); Diogenesh ili szluga dveh zgublyeneh bratov. Zágráb, 1823. (Diogenes vagy két elvesztett testvér szolgája).
Nyitra vmegyében a Kis-Kárpátok egy csoportja, mely a nádas-jablonicai hágótól K-re a prasniki völgyig s a Verbóról Miavára vivő országutig terjed. A lajtamész konglomerátba vájt völgyelései és erdős kupjai jellemzik. Legmagasabb csucsa a Bradlo (544 m.). Lejtőin Berencs és Jókő várának romjai állanak.
(ejtsd: brialmon) Henrik Sándor, belga tábornok s hadászati iró, szül. Venloban 1821 máj. 25. Elvégezte a brüsszeli katonai iskolát és tiszthelyettesnek lépett be a műszaki csapatba. (1843). 1860. Chazal hadügyminiszter szárnysegéde, 1851. őrnagy és 1868. a minisztériumban osztálytanácsos lett. Ez állásban dolgozta ki az Antwerpen város körül épített erősített tábornak, nemkülönben. Belgium védelmezésének tervét. E munkálatok által a várépítészet terén elsőrangu tekintéllyé emelkedett és a műszaki csapatok főfelügyelőjévé lett. 1883. a román kormány meghivására Bukarestbe ment, hogy nemcsak a főváros védelmezésére erősített tábort építsen, hanem az erdélyi határt is megerősítse. Az első feladattal fényesen elkészült, de a másikat nem oldhatta meg, mert a belga kormány őt a magyar kormány felszólítására haza hivta. 1884. az antwerpeni (I) hadikerület vezényletével bizták meg, 1886. pedig a tényleges szolgálatból elbocsátották, de azért nem szünt meg Belgium védelmi erejével foglalkozni. Megerősítette nevezetesen a Maas vonalát és Lüttich városát. Számos külföldi állam is kért tőle tanácsot, igy Svájc, Törökország, Románia. A szultán kérelmére 1892 őszén a Dardanellákat és Boszporus erődítményeit vizsgálta meg, hogy ezeket (és Konstantinápolyt is) a szárazföld felől jövő támadás ellen biztosítsa. B. azt hozta javaslatba, hogy a török kormány a főváros körül 15 erőddel összeköttetésben lévő körsáncot építsen. A szultán e tervet helybenhagyta és kivitelét Goltz pasára bizta. B. azután visszatért Belgiumba, hol időközben, 1892 jun. 14. képviselőnek választották. A kamarában a szabadelvü párthoz csatlakozott és az általános katonai kötelezettségnek legbuzgóbb előharcosa lett. Az alkotmány reviziójára nézve padi, Janson-nal együtt az általános választási jog behozatalát sürgeti. Jelenleg egyike a legnépszerübb belga politikusoknak. Irodalmilag is működött: Huszonkét irodalmi műve közül jelenleg is még mérvadók a következők: La fortification á fossés secs (Brüsszel 1872 és 1883, két köt., atlasszal); Études sur la fortification des capitales (Brüsszel 1874); La défense des états et les camps retranchés (1877); La fortification du champ de bataille (1878); Manuel des fortifications de campagne (1878) és végre Tactique de combat des trois armes (Brüsszel 1881).
Ez Brianchon franc. tüzértiszt a polárreciprocitás segítségével vezette le a Pascal-féle tételből (l. o.) és először közölte a Journal de l'École polytechnique 1806. XIII. füz. megjelent Sur les Surfaces courbes de second degré cimü értekezésében a 39-ik lapon. A letel ez: Minden vm. kúpszeletnek körülirt hatoldalban a három diagonális, mely a szemben fekvő csúcspontpárokat összeköti, egy és ugyanazon B ponton megy keresztül. A tétel megfordítása is igaz, t. i.: « Ha valamely hatoldalban a szemben fekvő csúcspontpárokat összekötő három egyenes egy és ugyanazon B ponton megy keresztül, akkor a hatoldal oldalai egy és ugyanazon kúpszeletnek hat érintője.» Minden hatoldalt, melynek e tulajdonsága van Brianchon-féle hatoldalnak nevezünk, a megfelelő B pont a Brianchon-féle hatoldal Brianchonpontja. Valamely kúpszeletnek hat tetszésszerü érintőjéből az oldalak sorrendjének különböző megállapításával, 60 egymástól különböző Brianchonféle hatoldal képezhető. A teljes konfiguráció a dualitás elve szerint a Pascal-féle tétel teljes konfigurációjából egyszerüen átfordítható.
(ejtsd: brianszon). járási székhely és első rendü erősség Hautes-Alpes francia départementban, a Durance és Guisanne összefolyásánál, 1321 m. magasságban, a Saint-Chaffrey az Infernet hegyek lábainál, amelyek oldalain az egymással összeköttetésben levő 7 erőd épült; (1891) 6850 lak., selyem- és gyapotfonással, gyapjuszövőkkel és kalapgyártással; szűk, meredek utcákkal, komor házakkal, a Duranceon átvezető 40 m. hosszu és 56 m. magas, egy ívből álló hiddal: B.-i kréta és szénbányászattal. Egykoron a brigantinok fővárosa, a rómaiak ideje óta az Alpokon való átjáratot védő fontos erősség. A római birodalom megdőlése után köztársaság volt, míg 1302. a Dauphinéhez nem csatolták.
Lombardiában, a Valiassinai-hegyektől D-re, az Adda és Lombro közt fekvő vidék, amelynek földje régi morenákból áll, ahol kis tavak és berkek vannak elszórva. Termékenysége miatt « Lombardia kertjé»-nek nevezik; Milánó és Como tartományokhoz tartozik, 187 községgel és több mint 200000 lak.
(ásv.), régibb ásványtanokban a steatit v. zsírkő egy neme.