kikötőváros Dorset angol grófságban, a Bride és Asker közt, amelyek a város alatt egyesülve kényelmes kikötőt alkotnak (1891) 6611 lak., vitorlavászon- és kötélgyártással.
(ejssd: brí), egykori grófsága Franciaorszának, a Szajna és Marne közt, amelyet csakhamar egyesítettek Champagne grófsággal és amely ma Seine-et-Marne département nagyobb részét, azonkivül Seine, Seine-et-Oise, Aisne, Marne és Aube département részeit alkotja; termékeny és sajtjáról (fromage de B.) hires. Egy Ny-i, azaz B. françaisere és egy K-ire B. Champenoisere volt fölosztva, amaz Ile de France-hoz, emez Champagne tartományhoz tartozott. Ez utóbbi ismét Haute-B. és B. Pouilleuse-re oszlott.
(ejtsd: bri-kont-rober), város Seine-et-Marne francia départementben, 18 km.nyire Meluntől, 2772 lak., gyertya- és acéltoll- gyártással. A francia forradalomig Brie-Françaisenak volt fővárosa.
1. járási székhely Breslau porosz kerületben, az Odera balpartján, (1890) 20154 lak., gépgyártással, posztó- és paszomántkészítéssel és vasöntőkkel. N. Frigyes egy ércszobrával és egry kastéllyal, amely azelőtt a B.-Liegnitzi hercegeknek volt lakóhelye. Egyik lutheránus temploma, a Nikolai-templom, a XIII. századból való, gót stilusban épült: pompás az orgonája. 1311-1675. külön hercegek alatt élt: 1675-1741. osztrák birtok volt: 1711. a poroszok foglalták el. 1806. a franciák bevették és bástyáit lerombolták.
2. B. franc. Brigue, az ugyanily nevü járás főhelye Wallis svájci kantonban, a Rhône és Saltine összefolyásánál a Simplon-út alján 1100 lak., a Stockalper család kastélyával, mely család 1880-ig Wallis egy részének birtokosa volt. A Rhône jobb partján van Briegerbad, meleg forrásokkal.
Margit. sziléziai hercegnő, VIII. Henrik liegnitzi és briegi herceg leánya, II. Lajos herceg huga, kit Zsigmond magyar király 1396 máj. 11. jegyzett el. Lajos herceg kielégitette a vőlegény pénzbeli kivánságait és Zsigmond Margitot 1401 ápr. 8. kelt oklevelében már hitvestársának is nevezi. A menyegzőt ennek dacára Margit nagyon fiatal korára való tekintetből elhalasztották. Mi okból maradt el azután az egybekelés, azt biztosan nem lehet tudni. V. ö. Wertner, Zsigmond kir. egy ismeretlen házassági összeköttetéséről. Századok 1889.
1. Lajos, német orvostanár, szül. Glatzban 1849. Tanult Boroszlóban, Straszburgban, Bécsben, Berlinben. Cohn Boroszlói Szemésztanárnak asszisztense volt 1876., ugyanekkor dolgozott Cohnheimnak kórboncolástani intézetében. 1876-78. a berni orvosi klinikán működött asszisztens minőségben és dolgozott Nencki laboratóriumában. 1879.a berlini élettani tanszék mellett a vegyi laboratórium vezetője lett, 1881. magántanár, majd később professzori cimet kapott. Különös érdemeket szerzett magának az orvosi kémia mivelése terén. Vizsgálataival kimutatta, hogy a baktériumok által okozott betegségek létrehozásábán az azok által termelt mérgeknek (ptomainok) jelentékeny szerepük van. Nevezetesebb munkái: Ueber Phenolausscheidung bei Krankheiten und nach Tyrosingebrauch; Ueber Spaltungsprodukte der Bacterien; Ueber Ptomaine; Zur Kenntniss d. Aetiologie des Wundstarrkrampfes, stb. Azonkivül nagyszámu kazuisztikus közleménye van.
2. B. Tódor, ném. teologus, szül. Greifswaldban 1842 jun.4.; habilitáltatta magát Halléban s 1876. a teologia rendes tanára lett Marburgban. Művei: De formulae Ratisbonensis concordiae origine etc. (Halle 1870); Gasparo Contarini und das Regensburger Konkordienwerk (Gotha 1870); Konstantin d. Gr. als Religionspolitiker (u. o. 1880); Die angebliche Marburger Kirchenordnung von 1527 (u. o. 1881); Luther u. sein Werk (1883); Quellen zur Gesch. der Reformation I. köt. Aleander und Luther 1521 (1884); Die Torgauer Artikel (1890); Kirchengesch. Studien (2. kiad. 1890). 1877 óta a Zeitschrift für Kirchengeschichte c. folyóiratot adja ki.
János Károly német processzualista, szül. 1805., megh. 1879. Művét: Ueber exekutorische Urkunden und Exekutivprocess (Nürnberg 1839 és 1845) korszakot alkotónak tekintik.
v. Brielle, erősített város Németalföldön, Dél-Hollandia tartományban, közel a tengerhez, a régi Maas mellett, 4286 lak. Egykori kereskedelme a Voornei-csatorna kiépítése folytán csökkent. 1572. a nemzeti függetlenség zászlaját a spanyol uralom ellen itt tüzték ki először. B. Tromp tengernagy szülővárosa.
(ejtsd: brien), 1. János Erard, Ciprus királyának fia és monferrati Konrád jeruzsálemi királynak veje és örököse 1205-től fogva. Hiába törekedett II. András magyar király keresztes hadjárata alkalmával a királyság elfoglalására. Mióta II. Frigyes császár 1229. a koronát fejére tette, a puszta cimmel kellett beérnie. 1231. konstantinápolyi (latin) császárnak választották. 1235 megverte a bolgárokat s meghalt 1237.
2. B. Gautier (Walter), az előbbinek testvére s bajtársa Palesztinában. Nőül vette Máriát, leccei Tankréd, sziciliai királynak (1189-1194) idősb leányát. III. Ince pápa a tarentumi hercegséget és a leccei grófságot adományozta neki (1201). Több éven át harcolt a hohenstaufpártbeli olasz lovagokkal, Sarno ostrománál azonban Vohburg lovag fogságába került s sebeiben meghalt. (1205. jun. 11.).
3. B. IV. Gautier (Nagy G.), az előbbinek fia, nőül vette I. Hugó, Ciprus királyának, Mária nevü leányát, akinek kezével a jaffai grófságot kapta. A szaracénok elfogták (1244) s hétévi fogság után Egyiptomban megölték.
4. B. Hugó, az előbbinek fia, kinek Anjou Károly a leccei grófságot adományozta. La Roche Izabellával kötött házassága révén Athén- Téba, Korintus- és Argosznak lett az ura.
5. B. V. Gautier, Athén hercege, IV. Gautier fia, összeütközésbe jött azon katalóniai zsoldosokkal, kiket a görög lázadások elnyomására bérelt és kik a Kephisos mellett vivott csatában megölték (1312); özvegye hiába áldozott rengeteg összegeket görög birtokainak visszaszerzésére: fiára csakis az adósságokkal terhelt Apuliát és Champagnet hagyta örökségül.
6. B. VI. Gautier, az előbbinek fia, kit nápolyi Róbert 1326. Firenze helytartójának nevezett ki, Bajor Lajos császár ellen sikerrel harcolt (1327), de a görög hercegséget neki sem sikerült visszaszereznie (1331). 1339-40. VI. Fülöp francia király szolgálatában állott, 1342. pedig Firenze polgárai a signoria élére állították. De mivel zsarolt és kegyetlenkedett, már egy évvel később elüzték. 1356. francia connétable lett: elesett a Poitiers mellett vivott csatában (1356 szept. 19.).
(ejtsd: brienn lö sató), város Aude francia départementben, 11/2 km.-nyire az Aubetól, (1891) 1732 lak., szép kastéllyal, amelyet Loménie bibornok építtetett. Hirét katonai iskolájának (alapították 1776., megszünt 1790.) köszöni amelyben I. Napoleon is végezte katonai tanulmányait (1779-84). A városház előtt áll Napoleonnak bronzszobra, amely a császárt mint katonai növendéket ábrázolja. 1814. itt ütközött meg Napoleon Blücherrel és visszaszorította.