kis város Bern svájci kantonban, a Rothhorn (2345 m.) alján, 2531 lak., hires sajtkészítéssel és fafaragással; közelében 160 m. magas vizeséssel (Planalpbach v. Mühlibach). B. mellett terül el, 566 m. magasságban, a 2800 ha. felületü és 262 m. legnagyobb mélységü B.-i tó. Rajta keresztül folyik az Aar, amely azután az interlakeni sikon át a Thun-tó felé siet. A B.-i tó fölveszi még a lauterbrunneni és grindelwaldi völgyeket alkotó Lütschinet és a Schwarzhornról (3930 m.) jövő Giessbachot (l. o.). 1892. megnyilt a Rothhornra épített fogaskerekü vasut, mely 2262 m.-nyi magasra viszi az utazót. Jelenleg ez a legmagasabb vasut Európában.
l. Brienz.
(ejtsd: brier dö líl) Lajos Sándor Esprit Gaston, francia tábornok, szül. Saint- Michel du François-ban 1827 jun. 4. 1847. lépett be a tengerész-gyalogságba. Mint százados részt vett a Khina elleni háboruban (1859-60), mint zászlóalj - parancsnok a Kokhinkhina elleniben (1861-62). Mint ezredes kitüntette magát 1870. Bazeilles védelmében s Szedán mellett megsebesült és fogságba került. Visszatérte után a tengerészeti minisztériumban a tengerész-gyalogsági osztály főnöke lett, 1876. Szenegál kormányzója egész 1881 decemberéig, mikor dandártábornokká nevezték ki. 1883 decemberében Millot tábornokkal, mint az 1-ső dandár parancsnoka, Tonkingba ment s 1884 szeptemberében Millot helyett ő vette át a főparancsnokságot. 1885. divizionárius tábornokká nevezték ki; ugyanez év február havában elfoglalta Langsont de azután serege legnagyobb részével Thuyen-Quan alá menvén, Langsont Negrier tábornok kis csapatára bizta; Negriert a khinaiak 1885 márc. 24. megverték s ennek következtében B.-t a főparancsnokságtól elmozdították és azt Courcy tábornokra bizták, kinek parancsnoksága alatt B. egész a tonkingi békekötésig maradt. B.-t 1890. az ujonnan felállított hadtest parancsnokává nevezték ki.
(ejtsd: brájerli) Benjámin, angol iró, szül. Failsworthban 1826 jun. 26. Először selyem-szövéssel foglalkozott, később mesterségét abban hagyta s egészen az irodalomra adta magát; kiadta a Journal of literature, science and art, s a Sea-side Journal folyóiratokat. Sok dalt és történetet irt, ilyenek: Tales and sketches of Langcashire life (1862-63); The layrock of Langleyside (1864); Irkdale (1865); A trip to Thirlmere and Borrowdale (1878); Pen'orths o'fun (1881); Humorous rhymes (1889). Összes művei (Works) 1882. jelentek meg Manchesterben.
(ejtsd: brájerli hill), iparos város Stafford angol grófságban, (1891) 11831 lak., szénbányákkal, vasművekkel, üveggyártással.
járási székhely Marienwerder porosz kerületben, a Struga forrásainál, (1890) 5042 lak., élénk gabona- és marhavásárokkal.
l. Saint-Brieuc.
a Duna (l. o.) egyik forráspatakja.
(franc.). B.-nak nevezik Franciaországban a csendőri csapatok szakaszait és ezenkivül az egy munkásvezető alatt dolgozó munkáscsoportot is. - Brigadier. Igy nevezik Franciaországban a lovassági és csendőrségi tizedest is. L. még Dandár.
(latin.), hatalmas néptörzs mely a római Britanniában lakott. Fővárosa Eboracum, a mai York volt. Végleges meghódítása Antonius Pius idejében történt. - B., a vindelik-ek Ny-i törzse, mely a mai Boden-tó (akkoron: lacus Brigantinus) partján Bregenz (Brigantium) körül lakott.