(ol., franz, brigands), eredetileg János király fogsága alatt (1358) Páris városa által tartott zsoldos hadaknak neve, melyek csakhamar erőszakoskodásaik következtében hirhedtek el. Ezért neve azoknak a szabad életmódu és portyázó hadaknak is, amelyek a háboruk alkalmával rablással foglalkoznak. V. ö. Dubarry, Le brigandage en Italie. - B. annyi is, mint utonállók, rablók.
egy neme a brigg hajónak, melytől csak abban különbözik, hogy árboctörzse és derékszára egy darabból van, melyre aztán a sudárszár jő. Árbockosarai tehát nincsenek. Régibb időben különösen a Középtengeren a kalózhajók, rablóhajók birtak ilyen árbocozottal és innen ered a B. elnevezésök is. (Rabló ugyanis spany. a. m. bergante, franc. brigand, ol. brigante.)
Bregenz, Briançon és La Coruna római neve.
János Adám, XVIII. századbeli orvos, szül. Székesfehérvárott, s u. o. telepedett is le mint orvos. Munkája: Dissertatio inaug. historico-chemico-medica sistens tentamen de veterum alosanthos, chaldeorum borith, hebraeorum neter, arabum beorek. graecorum nitro, hispaniorum soda, tamquam analogius hungarorum széksó seu natri pannonici. Viennae (Bécs) 1777.
római város a mai Ó-Szőny helyén (Komárommal szemben) emelkedett. Barbár hangzásu neve arra látszik utalni, hogy helyén már a rómaiak megtelepedése előtt község volt. Valószinüleg az azalok néptörzse (civitas) lakta. A római történetben B. mint hadi állomás játszik szerepet, mely fontosságát annak köszönhette, hogy a quád néppel szemben feküdt. Tábora valószinüleg a II. század első éveiben, Traianus uralkodása idejében épült valamivel korábban mint Aquincumé. Úgy látszik kezdettől végig ugyanazon egy légió, a legio I adiutrix tanyázott benne. Pannonia két részre osztatván, B. felső Pannoniához csatoltatott, 214 óta azonban alsó Pannoniához kellett tartoznia, mert ezen évben alsó Pannoniának konzuláris helytartója van, kinek keze alatt 2 légió állott. Valószinüleg többször fordultak meg benne császárok, I. Valentinianust 375 B.-ban érte a szél, császári székhely azonban nem volt, hanem Savaria (Szombathely). A tábor mellett, mint egyebütt is, csakhamar kis városrész képződött (canabae), a katonasággal jött kereskedők, mesteremberek s a veteránosok telepe. Sem ennek sem a benszülöttek községének, mely tovább virágzott, kezdetben nem volt városi szervezete. Ezt a municipium illetve colonia cím adományozása által nyerték meg és pedig valószinűleg mindkét rész egyszerre, ugy hogy azontul egy várossal van dolgunk. B. a feliratokon ismételten mint municipium s egyszer mint colonia szerepel. B. helye iránt a temérdek sok római lelet Ó-Szőnyön és környékén nem enged semmi kétséget. 1884-ben, midőn a vasutat Budapest felé építették, épületmaradványokra sírokra akadtak ott. A táborban később Berkovics Borota kapitány ásatott.
(lásd az Árbocozat képmellékleten az 5-ik ábrát) 200-500 tonna nagyságu hajó, mely- nek két teljes árboca van, árboctörzzsel, derék- és sudárszárral és azokon négy vitorlafával. Az elől lévő árbocot előárbocnak, a másikat főárbocnak nevezik. Hadi brigg hajók még e század közepén léteztek s rendesen 8-20 ágyuval voltak fedélzetükön fölszerelve. Brigg hajókat most már nem készítenek és a még megmaradottakat többnyire iskolázási célokra, a legénység, matrózok és hajósuhancok begyakorlására és a vitorlakezelésben való kiképezésére használják. Igy az osztrák-magyar hadi tengerészetnél az Artemisia, Camaeleon B.-t. Gőzhajók igen gyakran szintén B. árbócozattal vannak ellátva.
Henrik Károly, német publicista szül. 1810-ben. Németgazdászati művei: Liszt's System der politischen Oekonomie (1842); Der deutsche Zollverein und das Schutzsystem (1845), mig Preussens Beruf in der deutschen Staatsentwickelung c. műve politikai tartalmu. 1832-ben demagogikus működése miatt halálra, majd kegyelem utján életfogytig tartó börtönre itélték, de 1840. szabad lábra helyezték.
(Briggius) Henrik, angol matematikus, szül. Warleywood-ban (Yorkshire) 1566., megh. Oxfordban 1630 jan. 26. Cambridge-ben nevelkedett s 1592 óta ugyanitt tanított. Négy évvel később a Gresham által alapított s róla el is nevezett londoni intézetben, 1619-ben pedig Oxfordban a geométria tanára lett. Főérdeme, hogy a Nepertől feltalált logaritmusok jelentőségét szintén felismervén, rendszeröket előnyösen megváltoztatta s azoknak pontosabb számításán fáradozott. Neper jött annak tudatára, mily hasznos művelet minden számhoz akként megállapítanunk egy neki megfelelő másik számot (szerinte amannak logaritmusát), hogy az eredeti szám oly értékeinek, melyek geométriai haladványt alkotnak, egy számtani haladvány tagjai feleljenek meg. Ez végtelenül sokféleképen történhetik s Neper oly megállapítást tett, mely a logaritmus mai fogalmának nem felel meg teljesen (de az u. n. természetes logaritmusokhoz áll legközelebb). B. figyelmeztetett arra, hogy a gyakorlatra nézve igen előnyös úgy megállapodni, hogy 1-nek logaritmusa zérus és 10-nek logaritmusa a negativ egység legyen. E gondolatot viszont Neper annyiban módosította, hogy 10 logaritmusának a pozitiv egységet ajánlotta. Igy keletkezett a ma közhasználatu, 10-es alapu rendszer. B. 1618-ban a Logarithmorum chilias prima címü művében az 1-1000-ig terjedő számoknak 8 tizedesjegyü logaritmusait közölte, természetesen az uj rendszer szerint. 1624-ben kiadta Arithmetica Logarithmica címü munkáját, melyben az 1-20000-ig és 90000-100000-ig terjedő számok logaritmusai 14 tizedesre vannak kiszámítva. Egyszersmind majdnem teljesen elkészítette a szinuszok és tangensek 10 jegyü logaritmusait, a szögeket nem másodpercről másodpercre, hanem a fok 100-ad részei szerint sorolva el. E logaritmikus-trigonometriai tábla igen alkalmas volt volna arra, hogy a fokoknak a tizedes rendszernek megfelelő felosztását tegye közhasználatuvá, ha nem előzik meg más hasonló, de a 60-as beosztás szerint készült táblák. B. eme táblája ugyanis csak halála után jelent meg Gellibrand-nak Trigonometria britanica címü művében (Gouda 1633).
Ha 10x=a, akkor az x kitevőt az a numerus B.-ának nevezzük, s log. a-val jelöljük. Tehát a B.-ok a 10-re mint alapra vonatkoztatott logaritmusok, melyekkel tizes számrendszerünkben különösen könnyen végezhetjük el a műveleteket. Nevüket Briggs (l. o.) után nyerték, aki először foglalkozott kiszámításukkal.
Young, l. Young.