Az olasz népszínművek állandó alakja, a ravasz szolga, ki zöldszínü cselédruhá-ban s barna álarccal jelenik meg. Szövetségese az Arlechinónak, de inkább értelmi szerzője a cselszövényeknek, semmint tényleges részvevője.
város York angol grófságban, West Ridingben, a Calder völgyében, (1891) 10276 lak., gyapju-, pamut- és selyemkelmekészítéssel.
(ejtsd: brájt),
1. János, angol politikus és nemzetgazda, szül. Greenbankban 1811 nov. 16., megh. 1889 márc. 3. Atyja iparos quekker volt s B. az ő nyomdokaiba lépett: testvéreivel együtt nagy fonó-gyárat állítat föl, 1834. benső barátságot kötött Cobdennel s ketten együtt vezették a hires Anticornlaw-ligát (l. Anticornlaw-league). Ezt képviselte B. a parlamentben is, melynek 1843 óta volt tagja; 1847. Manchestert képviselte; 1865. azonban Birmingham küldte őt az országgyülésbe, mert manchesteri választóival erősen összetűzött azért hogy B. tiltakozott a krymi hadjárat ellen. Ez a vonás is erőteljesen domborodik ki B. jellemében: ő mindig békét akar s ellensége a háborunak. Népgyüléseken az országházban épp oly erősen protestál Angliának minden egyes beavatkozása ellen, amily lelkesedéssel hirdeti a korlátlan szabad verseny, szabad kereskedelem igéit. A Gladstone-kormánynak rövid időn tagja volt, később azonban a homerule kérdésében meghasonlott vele. Beszédei: Speeches on parliamentary reform (London 1867) Speeches on questions of public policy (1867) és Speeches on the public affaires (1860) címmel jelentek meg, leveleit pedig Public Letters címmel halála után 1890. adta ki Leech. Ránk nézve különösen érdekesek 1859. a népgyüléseken tartott ama beszédei, amelyekben Kossuth-tal együtt követelte, hogy Anglia ne vesse közbe magát a készülő háboruban Ausztria javára. Erre nézve v. ö. Kossuth iratainak I. köt.
2. B. Károly Tilston, angol mérnök, szül. 1832., megh. 1888 május 3. A távirászat tanulmányozására adta magát s 1853-ban az angol-ir telegraf-társaság mérnöke lett. Ilyen minőségében részt vett az Anglia és Irland közti tengeralatti kábel lerakásában. Cyrus West Fielddel együtt 1856. megszerkesztette az Amerika és Európa közti telegráf-összeköttetés tervezetét, s az 1857-iki balul sikerült kisérlet után 1858. lerakta a kábelt. Azután is hasonló munkákkal foglalkozott, s 1866-68. tagja volt a parlamentnek. Szakmunkája: Report of the committee on standards of electrical resistance (London 1863).
3. B. Rikárd, híres angol orvos, szül. Bristolban 1789-ben, megh. 1858 dec. 16. Doktorrá lett 1813. Tudományos utazást tett Németországban, Ausztriában és Magyarországon (amely utazását később le is irta). 1824-ben a londoni Guy kórházban orvos lett. Főleg az altesti bajokkal foglalkozott és ő volt az első, ki a veselobnál a vizeletben megjelenő fehérjét a vese megbetegedésével hozta kapcsolatba. Előadásain, valamint munkáiban különös sulyt fektetett a kórboncolástanra. Főmunkája: Reports of medical selected with a view to illustrate the symptoms and cure of diseases by a reference to morbid anatomy. Második kötete: Reports stb.-jének az agy és idegrendszer megbetegedéseivel foglalkozik. Első leirója volt a sárga májsorvadásnak stb. Kisebb dolgozatai halála után Clinical memoirs on abdominal tumours and intumescence címmel jelentek meg. Fenn említett utazásait pedig következő könyvben irta le: Travels from Vienna throug Lower-Hungary (London 1818). - Remarks upon the hills of Badacson, Szigliget etc. (London 1819).
néven szokták volt régebben nevezni az idülten lefolyó vesegyuladások azon eseteit, melyeknél vízkórság is jelentkezik. Ujabb vizsgálatok kiderítették, hogy a régebben egy névvel jelölt betegség egyes esetei gyakran kórtanilag és kórboncolástanilag is igen eltérő vesebetegségek. A B. néven ma leginkább az u. n. idült terimbeles vesegyuladást értik. L. bővebben Vesebetegségek.
(ejtsd: brájn), szép és nagy tengermelléki város Londontól 80 km.-re, Head-point és Worthing-point közt fekvő eliszaposodott kikötő mellett (1891) 115402 lak. Egykor Anglia egyik hadi kikötője volt de azután halászteleppé sülyedt. Fölvirágzása 1784. kezdődött, midőn a walesi herceg, a későbbi IV. György angol király divatos tengeri fürdővé tette. Ma Anglia leglátogatottabb tengeri fürdője: London super mare-nak keresztelték el. A várost ketté osztó, Steine-nak nevezett ültetvényei körül van B. legszebb része. Itt van az aquárium, a világ egyik leggazdagabb, ilynemü intézete, és a IV. György által 5 millió frank árán bizarr stilusban épített Pavillon, amelyet most részben muzeumul, részben könyvtárul és olvasó helyiségül használnak. Ettől K. van a tengerre néző Marine Walls-nak nevezett legszebb utca, amelyből a Chain Pier 345 m. távolságba visz be a tengerbe. B. ezenkivül gazdag kényelmes szállókban, magán-palotákban és jótékony egyesületekben. Van három szinháza, lóversenytere és egyéb a szórakozásoknak szentelt helye.
Egyike a legjobbízü direkttermő amerikai szőllőfajtáknak, mely a keleti államok fő csemegeszőllejét képezi. Fürtje középnagy, kissé tömött; bogyói meglehetős nagyok, gömbölyüek, eleinte világos vörösek, később sötét karmazsin vörösek v. gesztenyebarnák, lilaszínü hamvval. Ize édes, zamatos, különösen akkor, ha még nincsen túlérve.
máskép Brigida, v. Brigitta, szt. 1. Irország védőszentje: a róla nevezett női rend alapítója, élt az V. sz. vége felé és a VI. elején. Rendkivül szép volt, de örök szüzességet fogadván, kérte istent, vegye el tőle a testi bajt. Kérését isten meghallgatta, mire B. magába vonult és egy tölgyfa alatt cellát épített. Igy jött létre a híres Kill Dare (tölgyfa-hajlék) nevü kolostor, Irország és Skócia sok klastromának anyakolostora. Testét VIII. Henrik alatt elégették, feje Lissabonban van.
2. B., svéd előkelő nő, Brahe nemzetségből, Peterson Birger leánya és Ulf Gudmarson királyi tanácsos neje. Midőn Ulf (megh. 1344.) cisztercita lett, neje, B. Alvastra kolostorba vonult vissza. Nemsokára azután megalapítá a Wadstena apácakolostort, melynek 1363. külön szabályokat adott. Később Rómába és Palesztinába is zarándokolt. Megh. Rómában 1373. Leánya, Szt. Katalin, Wadstenában temette el anyját, kit a pápa 1391. a szentek közé iktatott. Ezelőtt okt. 8., ujabban okt. 7. ülik meg emlékét. V. ö. Revelationes Sanctae Birgittae (Róma 1448.).
1. Ordo. s. Brigittoe s. Salvatoris, alapította szt. Brigitta svéd hercegasszony 1363. Wadstenában a linköpingi egyházmegyében Svédországban. A kolostornak 60 nőtagja volt; és teljesen elkülönített épületben 13 áldozópap, az apostolok és szt. Pál tiszteletére 4 diakonus szt. Ambrus,szt. Ágoston, nagy szt. Gergely és szt. Jeromos egyházatyák tiszteletére és 8 laikus testvér a rend anyagi dolgainak kezelésére. A rend az Üdvözitőről van elnevezve, mert szent B. tőle nyerte volna a fegyelmi szabályokra vonatkozó kijelentéseket. A rend szabályait 1370. erősítették meg, a szentszéktől a rajtuk eszközölt változtatások szt. Ágoston szabályai értelmében történtek. A rendbe nők 18 év előtt, férfiak 25 éves koruk előtt nem léphetnek; felvételüket három izben kell kérniök 3-3 hónapi időközökben; felvételük előtt a püspök, aki őre a rendnek, ujból határozott nyilatkozatot kíván szabad és rendíthetetlen elhatározásukra nézve. Az öltöny szine szürke és gombjai fából valók. A nők vászon koronát viselnek fejükön 5 piros cseppel; az áldozó papok mellük balfelén vörös keresztet, közepén fehér ostyát, a diakonusok fehér kört, belül lánggal, a laikus testvérek fehér keresztet 5 piros cseppel. Az apát nő, világi ügyekben még az áldozópapok felett is áll, de lelki dolgokban a szerzetesnek volt alárendelve; a kolostor udvarán nyilt sir, és a templomban felfedett koporsó figyelmeztették a rendtagokat feladatuk komolyságára. A rend főleg Svédország É.-i részén terjedt el, de voltak rendházai Francla-, Olasz-,Német-, Spanyol- és Angolországban is; dús javadalmaik miatt első sorban estek a reformációnak áldozatul, legtovább tartotta magát a wadstenai rendház, melyet Gusztáv Adolf atyja, Károly södermanland-i herceg kezdeményezésére beszüntették s most protestáns kisasszonyok nevelésére szolgál. E rend sok szt. életű nőn és férfiun kivül, Oekolampadiost is nevelte. A XVII. sz. elején Escobar Marina iparkodott, Du Pont atya segítségével, VIII. Orbán pápa helybenhagyásával a rendet feléleszteni. Valladolidban építették az első kolostort, bár vannak, kik ez érdemet francia Erzsébetnek, IV. Fülöp sp. király nejének tulajdonítják.
2. B. Az irországi női Brigittarendet szt. B., Irország védőszentje alapította 490 körül; rendalapítói működéséről csak keveset tudunk, mert életirói inkább csodáiról beszélnek.
(ejtsd: brinyol), járási székhely Var francia départementban, a Calami v. Carami partján, (1891) 4811 lak., selyemfonókkal, szeszfinomítókkal, hires bőrgyárakkal, jelentékeny déli gyümölcs-, különösen szárított, B.-inak nevezett szilvakereskedéssel; nehány régi épülettel. Termékeny, szép vidékénél és egészséges éghajlatánál fogva a Provence egyik legkellemesebb városa.
(hindu mitol.), az imádság, később az ékesszólás és a bölcseség istene. Azonfelül Jupiter csillag neve az indoknál.