Károly Gusztáv báró, svéd államférfiu és költő, szül. Nackában 1764 febr. 24. megh. 1847 dec. 25. Volt kabinet-titkár Stockholmban, majd 1792. követségi titkár Drezdában és 1797. párisi ügyvivő 1801. Hasonló minőségben a porosz udvarhoz került 1810. udvari kancellár lett Stockholmban. A svéd akadémia 1828. tagjai közé választotta. Első költeményei Selmar álnév alatt Párisban jelentek meg; további munkái: Filozofiai nézetek és költemények (Berl. 1806); Snillats verld (1822); Vitterhets-försök (Stockholm 1842).
kerületi székhely és kikötő város Lecce olasz tartományban, az Adriai-tenger partján, 72 km.-re Tarentotól, érseki székhely, (1881) 16719 lak. II. Frigyes császár által épített erőddel, amely most börtönül szolgál. Fontosságát annak köszönheti, hogy Olaszország DK-i végében az egyedüli biztos kikötő, ahonnan a legrövidebb ut vezet a Levantéba. Kikötője 3 km.-re nyulik be DNy-nak a szárazba; a külső kikötőt több sziget és zátony védelmezi a K-i szelek ellen; a belső kikötőt ezzel az 50 m. széles és 525. m. hosszu, kőfalakkal szegélyezett Pigonati csatorna köti össze. A belső 4-11 mély kikötő félkör alakban övezi a várost, partján van a vasuti pályaház. Hajóforgalma amióta kikötőjét kimélyítették, gyorsan növekszik, bár a Budapest-Belgrád-Szalonikiba vezető vasut kiépítése óta, ez utóbbiban hatalmas versenytársa keletkezett. 1871. 758 hajó (265000 tonnatartalommal), 1888. pedig 2555 hajó (2275203 tonnatartalommal) fordult meg benne. A kikötőjéből meginduló hajók közül legfontosabbak az osztrák-magyar Lloyd és a Peninsular and Oriental Company hajói. B.-ban monarkiánknak is van konzula. B. első fölvirágzását a rómaiaknak köszönheti, akik 260. Kr. e. foglalták el. A keleti császárságtól Romuald beneventi herceg foglalta el 975. Nagyobbára a nápolyi királyság sorsában osztozkodva, 1382. Nagy Lajos magyar király is elfoglalta és míg seregei Nápolyból ki nem vonultak, magyar uralom alatt állott.
(ejtsd: -li) James, angol viz-építőmester, szül. Thornsettben 1716., megh. Turnhurstban 1772 szept. 27. Első figyelemre méltó kisérlete egy vizemelő gép volt, melyet egy kőszénbánya számára konstruált. Ő tőle való az a nagyszerü csatornarendszer, amely a Themzét, Humbert, Severnt és Merseyt összeköti. Csak egy munkát irt: Reports relative to a navigable communicatíon between the Firths of Forth and Clyde (Edinb. 1768).
község Lika-Krbava horvátországi m. zengi j.-ban. (1891) 2801 horvát-szerb lak., posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral, B. politikai községnek 9305 lakosa van. Felette Sokolovac vára (l. o.) fekszik.
1. Bernát Egidius Konrád, filologus, szül. Amsterdamban 1841 jan. 12., megh. Straszburgban 1892 jan. 29. Germán, román és angol filologiával foglalkozott. Tanár volt Münsterben, Marburgban s utoljára Straszburgban. Munkái: Chaucer. Studien zur Geschichte seiner Entwickelung und der Chronologie seiner Schriften (Münster 1870); Geschichte der engl. Litteratur (Berlin 1877-89); Dauer und Klang. Ein Beitrag zur Geschichte der Vokalquantität im Altfranzösischen (Straszburg 1859); Chaucers Sprache u. Verskunst (Lipcse 1884); Über die Aufgabe der Litteraturgeschichte (Straszb. 1890).
2. B. János, németalföldi iró, szül. Appingedamban 1834. Már 23 éves korában egy kitünő s Brederos (l. o.) régi hollandus vigjátékirót tárgyaló értekezéséért dijat nyert, 1860. teologiai doktor lett, azután egy ideig nevelősködött Batáviában, ahonnét beutazta egész Jáva szigetét és visszatértekor (1862) a hágai gimnáziumon a holland nyelv és irodalom tanárává nevezték ki. 1872 óta a Nederland c. szépirodalmi folyóiratot szerkeszti. Munkái: Literarische schetsen en kritieken (irodalmi vázlatok és birálatok) Lejda 1882, uj kiad.; Geschiedenis der nederlandschen letterkunde (a németalföldi irodalom története) 1877; Onze hedendagsche letterkundigen (jelenkori irodalmi férfiaink) 1882, stb. Néhány vigjátékot is irt, u. m.: Keletindiai urak és hölgyek; Roggeveen asszonyság veje stb. Termékeny továbbá mint novellairó is, novellái: Jeannette en (és) Juanito; Het (a) verloren kind (1879); Nederlandsche dames en heeren (németalföldi hölgyek és urak) 1873, és mások. Történelmi műve: De eerste jaren der nederlandsche revolutie 1555-1568 (a németalföldi forradalom első évei) c. 1882.
(ejtsd: brenviljé) marquisnő, családi néven Deux d' Aubray Mária Magdolna, hirhedt francia méregkeverő nő, egy francia tisztnek leánya, 1651. férjhez ment B. marquis ezredeshez. Csakhamar azután szerelmi viszonyt kezdett Sainte-Croix kapitánnyal s ez megtanította őt a méregkeverés módjaira. B. marquisnő erre megmérgezte atyját és testvéreit, hogy vagyonukat örökölhesse, megmérgezte férjét is, de ezt Sainte-Croix ellenméreggel megmentette. Jóllehet már 1672 óta kezdték gyanuba fogni B. marquisnőt, üzelmei csak akkor derültek ki, midőn Sainte-Croix egy méregkeverésénél magát vigyázatlanságból megmérgezte. A marquisnő ekkor előbb Angliába, majd Németországba menekült, de Lüttichben egy kolostorban elfogták s miután a kinpadon bűneit bevallotta, 1676. jul. 16. lefejezték. Scribe a La marquise de B. c. komikus operában dolgozta fel sorsát. v. ö. Bauplein, La marquise de B. (1871), Roullier (1883) és Montjoyeux (1885) iratait.
Alajos, német jogtudós, szül. 1820., megh. 1887. mint müncheni egyetemi tanr. Első műve, mely tudományos hirét megállapította: Zur Lehre von der Compensation c. értekezése volt (Lipcse 1849). Tudományos munkái közül kiemelendők: Kritische Blätter civilistischen Inhalts (1852) és a kiváló becsü: Lehrbuch der Pandekten (két kötet). Egy ideig a prágai egyetemen is a római jognak tanára volt. Innen 1861. a Karlsbad-Joachimsthali kerület a cseh országgyülésbe küldötte, ahonnan mint képviselő a birodalmi gyülésbe került s itt a legjobb szónokok közé tartozott s politikai hirnévre tett szert, mint a német érdekeknek a cseh federalisták s feudális arisztokrácia ellen küzdő kiváló képviselője.
l. Sajtok.
brioso (ol.), zenei műszó, a. m. élénken.
apró, hosszukás, körte-forma gyémánt, melyet meghagytak eredeti alakjában, csak a felületére köszörültek szabályosan elrendezett lapocskákat. Két, a fenéken egyesített rózsának is lehet tekinteni.