(gyrus frontalis inferior s. tertius), az egy alső (3.) homlok tekervénye. A tagolt beszéd közp. székhelye. Sértésére vagy beteges elváltozására a beszélő képesség szenved, a mi afáziá-nak (l. o.) neveznek; ha ilyenkor az értelmi tehetség fenmarad, afémia a neve. Rüdinger szerint e tekervény jeles szónokokban nagyon ki van fejlődve; mint Duval kimutatta, Gambetta agyán is nagy volt ennek az u. n. háromszögü része és tekervényes is volt.
község Modrus-Fiume horvátországi megye szluini j.-ban, (1891) 1557 horvát-szerb lak.
(franc. ejtsd: brokantör) a. m. mű- és régiségárus.
v. brocardica, a jogforrásokból kivonatolt rövid jogi tételek, amelyeket a XIII. sz. óta nagy kedvvel vettek az akadémiai tanításnál a disputációk alapául. Némelyek szerint ez az elnevezés Burchard wormsi püspöknek - megh. 1025-ben - hasonló rendszerben irt Dekretumán alapulna, amelyet általánosan Brocardicumnak neveztek, s amelyből még IX. Gergely is «E libro Brocardico» körülirással idéz. E magyarázat azonban nem tekinthető kétségtelenül igzaoltnak. Ily brocardák gyüjteményét képezi a Damasus Boë mus gyüjteménye Brocarda seu regulae canonicae, melyet 1215 körül készített, s amely 125 kánonjogi rövid jogtételt tartalmaz. E gyüjteményt Bresciai Bertalan 132 tételre egészítette ki s átdolgozva adta ki Quoniam secundum juris varietatem in multis imminet correcto facienda, idcirco ego Bartholomeus Brixiensis brocardica juris canonici duxi pro viribus corrigenda címmel.
A B. szoros kapcsolatban vannak az egyenes vonalu háromszög elméletével. Tanulmányozásuk eredete Cellernek egy értekezésére vehethető vissza, mely 1816-ban Berlinben jelent meg a következő címmel: Über einige Eigenschaften des ebenen geradlinigen Dreiecks rücksichtlich dreier durch die Winkelspitzen gezogenen geraden Linien. Ebben a szerző egy nevezetes szögnek és pontnak, a később Brocard után elnevezett szög- és pontnak tulajdonságait vizsgálja. Utána C. F. A. Jacobi, Schulz von Strasznicki és mások eredménnyel folytatták e vizsgálatokat, amelyek azonban Jacobi halála után ismét feledésbe mentek. - Brocard H. 1875 óta szélesebb alapon ujra fölvette ezeket a vizsgálatokat. Most már többen foglalkoztak e tárggyal és megvizsgálták egysezrsmind a kapcsolatokat a háromszög egyéb nevezetes alakzataival, őgy hogy ma már az egyenesvonalu háromszögnek egy ujabbkeletü geométriájáról beszélhetünk, mely aránylag elég nagy terjedelmü elmélet és irodalom felett rendlekezik.
Két háromszög szimbrokardális, ha Brocard-féle szögük ugyanaz, - kobrokardiális, ha körülírt körük és mind a két Brocard-féle pontjuk közös. V. ö. Emmerich A.: Die Brocardschen Gebilde und ihre Beziehungen zu den verwandten merkwürdigen Punkten und Kreisen des Dreiecks (Berlin 1891).
l. Breccia márvány.
(etsd: brokki) János Battista, olasz természettudós, iró és utazó, szül. Bassanóban 1772 febr. 18., megh. Chartumban 1826 szept. 25. Mineralogiai és botanikai studiumokkal foglalkozott Rómában és Velencében, hol Sulla cultura degli Egizii munkáját irta (1792). Danteról is szellemes leveleket irt (Milano 1835). 1809. a milanói bányahivatal főnöke lett. Munkái: Memoria mineralogica sulla valle ei Fassa nel Tirolo (Milano 1811); Conchiliologia fossile subappenina (Mil. 1814; 2. kiad. 1843); Dello stato fisico del suolo di Roma (1820).
szulfát - ásvány, rézhidroszulfát [(CuOH)2SO4+2Cu(OH)2];smaragdzöld, feketészöld aprüó robos kritályokban vagy finoman rostos halmazokban fordul elő; üvegfényü, K. 3,5-4, fs. 3,78-3,9. Nálunk Rézbányán, leginkább azonban az Uralban (Nisne-Tagilszk és Gumesevszk); továbbá Németországban a Lahn folyó mellett Obernhof és Nassau között lelik; egyéb lelőhelye Mexikó, Chile. Bronchant de Villiers francia mineralogus tiszteletére nevezte el Levy (1824). - A B.-hez számítják a krisuvigit-et Izlandról (Krisuwig mellett), és a königin-t Szibériábál (Werchoturie).
(franc.) tdk. nyársat, tűt jelent. A XV. sz.-ban keletkezett belőle a női mellék, melyet az ó-korban fibula néven ismertek. A gombfejü, arannyal, ezüsttel és drágakövekkel díszített mai B.-t a XVII. sz.-ban XIV. Lajos udvaránál Sévigné asszony hozta divatba. Azóta azonban a B. mindenféle fémből készült s a legalsóbb néprétegek között is elterjedt.
Károly, svájci jogtudós, szül. Carongeban Genf mellett 1811., megh. Genfben 1884. mint akadémiai tanár. A polgári s büntetőjog mellett különösen a nemzetközi magánjoggal foglalkozott, melyről két rendszeres munkát irt: Nouveau traité de droit international és Cours de droit international privé.