rövid, kevés ívre terjedő könyv, különösen röpirat.
a Harzhegység legmagasabb (1141 m.) csucsa, amelyről a környékre szép kilátás nyilik. A B. a német mondákban a boszorkányok gyülekezőhelye, különösen máj. 1-ének éjjelén (Walpurgis).
Bertold Henrik, német költő, szül. Hamburgban 1660 szept. 22., megh. u. o. 1747 jan. 16. Tanulmányai végeztével utazásokattett, aztán hazatérve Königgel és Richeyjel 1714. megalapította a Teutschübende Gesellschaftot, 1716. a Patriotische Gesellschaftot. Költemény-gyüjteménye: Irdisches Vergnügen in Gott, bestehend is physikalisch- und moralischen Gedichten 1721-48. jelentek meg 9 kötetben Hamburgban (uj kiadás Lipcsében 1885). Műfordítással is foglalkozott.
az északi mondabeli törpe testvérek és a fémművesek, kik Freir istennek szélsebességü és világosságot terjesztő vadkanját aranyból kovácsolták, továbbá Odin csodálatos gyűrűjét, melyből minden kilencedik éjen nyolc éppen oly nagy gyűrű vált ki, végül Thornak kalapácsár, mely mindig célt talált és mindig visszatért ahhoz, aki elhajította.
F. A., német könyvkereskedői cég Lipcsében, fióktelepekkel Bécsben, Berlinben, Párisban és Londonban. Alapítója B. Frigyes Arnold szül. Dortmundban 1772., megh. Lipcsében 1823. Atyja kivánságára kereskedő lett, ámbár egyéni hajlamai a tudományos pályára vonzották őt s már 1795-ben társtulajdonosa volt egy dortmundi kézműáru-üzletnek, melyet 1801. Arnheimba, majd Amsterdamba helyezett át. Ezt az üzletét beszüntetve. 1805. Rohloff könyvnyomdász barátjával együtt Rohloff & Co. cég alatt könyvkereskedést nyitott, mellyel 1810. Altenburgba 1817. Lipcsébe költözött, ahol azt már saját cége alatt folytatta s 1819. még könyvnyomdát is csatolt hozzá. Itt kezdődik B. nagyszabásu működése. Még 1808. megvette a lipcsei vásáron a Löbel-féle Conversations-Lexikont, melyet azután 1809-11. befejezetten kiadott. Ezt a vállalatot tekintette élete egyik legfőbb feladatának. Látva, hogy ez a munka még kezdetleges, de nagy jelentőségü mű, mindenkép igyekezett azt tökéletesíteni s terjeszteni és ez sikerült is neki annyira, hogy néhány év alatt több uj kiadás jelent meg belőle. Azóta 14 kiadást ért; a legujabb (15-ik) most sajtó alatt levő kiadás, gazdagon illusztrálva jött forgalomba s kiállítás és tartalom tekintetében majdnem páratlanul áll a világirodalomban. B. kiadói tevékenysége sokoldalu volt, de különösen két irányt követett kiválóan: a nyelvészetit és politikait. Ez utóbbi miatt sokszor volt kellemetlensége a porosz és szász kormánnyal, ő azonban nem tágított, hanem szabadelvü meggyőződését követve, mindig bátran síkra szállt s küzdött, mig vagy győzött, vagy kénytelen volt a hatalomnak engedni. Ez a folytonos küzdelem, párosulva tulságos munkásságával, annyira megrongálta egészségét, hogy már 51 éves korában meghalt. Halála után két fia: Frigyes (szül. Dortmundban 1800., megh. Drezdában 1865.) és Henrik (szül. Amsterdamban 1804., megh. Lipcsében 1874.) vette át az üzletet. Az idősebbik kezdettől fogva a nyomdászatra adta magát s gyakorlati kiképzését Braunschwieg-, Páris- és Londonban nyerte. Midőn 1820. atyja nyomdájának vezetését átvette 10 fasajtó működött abban. 1821. szerezték be az első vas-, s 1826. első sztereoptipát s egymásután sok ujítást és javítást eszközöltek, ugy hogy 1840. már 3 gyors-, 30 vas- és 7 kézi sajtó működött s 250 egyént fogalalkoztattak. Mig B. Frigyes minden tavékenységét a technikai téren érvényesítette, addig öccse Henrik, egészen a könyvkereskedelemnek élt; korának legkiválób könyvkereskedői közé tartozott s különösen a könyvkiadói üzletet annyira fejlesztette, hogy midőn 1872. a cégalapító születéséenek 100. évfordulóját ünnepelték, ezen alkalomra kibocsátott s 1148 oldalra terjedő kiadói jegyzék 2552 kiadványt tüntetett föl, összesen 5551 kötetben. A világra szóló s 6 épületben elhelyezett vállalat jelenleg kiadói, bizományi, sortiment- és antiquar-könyvkereskedésből, könyv-, kő-, acél- és réznyomdából betüöntőde-, sztereotipia, galyanoplasztikai, betümetsző- és véső-, valamint fametsző intézetből áll, s mintegy 600 egyént foglalkoztat.
2. B. Hermann, német orientalista (harmadik fia a hires Brockhaus könyvkiadó cég megalapítójának, B. Frigyes Arnoldnak), szül. Amsterdamban 1806 jan. 28. megh. Lipcsében 1877 jan. 5. A hindu nyelv és irodalom tanára volt Lipcsében. Munkái közül felemlítendők: a nagy Kathâ-Sarit-Sâgara mesegyüjtemény öt első könyve (német és szanszkrit nyelven, Lipcse 1839); Krizsna Mizra szinművének: a Prabodha-Chandrodayának kiadása (u. o. 1845); Hafiz dalainak kritikai kiadása (u. o. 1854-61; 3 köt.); Ueber den Druck sanskrit. Werke mit lat. Buchstaben (u. o. 1841), stb.
középkori kelet-fríz néptörzs Brockmerlandban (a jelenlegi Aurich porosz tartományban). A B. a nép által egy évre választott birák fenhatósága alatt éltek; ezek felelősséggel tartoztak a népgyüléseknek (Lindaworf), amely minden fontosabb ügyben döntött («thet wellath Brockemen» a B. ezt akarják). Adót nem fizettek s a templomokat kivéve nem türtek a kő-épületeket, mint amelyek a szabadságot korlátozzák. Csak a XIV. században állítottak maguk fölibe egy főnököt. Törvényeik és alkotmányuk a XIII. századból az ó-fríz nyelv egyik legfontosabb emléke; kiadta Wiarda (Berlin 1820) és Richthofen (Hága 1866).
nagyközség Nyitra vmegye holicsi j.-ban, 1970 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
város Massachusetts É.-amerikai államban, 33 km.-re Bostontól, 27.294 lak., cipó- és hangszergyártással.
county székhelye Dominion of Canada Ontario tartományában, a Szt. Lőrinc balpartján, 8826 lak., élénk kereskedéssel. A B.-i vaj híres.
állatnevek mellett Brodwig Vilmos angol konchiologus nevének rövidítése. Született 1789., megh. 1859.; munkája: Leaves from the notebook of a naturalist, London, 1852.