(hidrogénbromid). Hidrogén- és brómból álló gázalaku vegyület, melyet Balard állított elő elsőnek. Képl. Hbr. A bróm és a hidrogén közönséges hőmérsékleten nem egyesül egymással, de brómgőzben hidrogént égetve el, tetemes mennyiségü B. keletkezik. a bróm napfényen vizet B. képződése közben lassacskán elbontja. Előállítható ugy, hogy amorf foszfort alkalmas készülékben kevés vizzel leöntünk és igen óvatosan tiszta brómot csöpögtetünk a folyadékba. Célszerü a brómot brómkáliumoldatban feloldani. A B. fejlődése kezdetében igen heves, de amidőn a folyadékban már jelentékenyebb mennyiségü B. van oldva, a gáz fejlődése elég nyugodt és szabályszerü. Az igy előállíott B. kevés brómgázt tartalmaz, ettől megfosztandó, olyan csövön vezetjük át, amely nedves foszfordarabkákkal van megtöltve. Szintelen, átlátszó, szurós szagu és savanyu maróizü gáz, mely a levegőn erősen füstöl. Igen alacsony hőmérsékleten cseppfolyóvá süríthető, sőt meg is fagyasztható. Vizben belőle nagyon sok oldódik. A 0°-on telített viz 82% B.-t tartalmaz. A B. gáz vizes oldata, amelyet brómhidrogénsavnak is neveznek, igen savanyu, maró folyadék, ha igen tömény, a levegőn füstölög.
A brómhidrogénsav fajsúlya és B.-tartalma, (15°-on Biel J. szerint):
|
B.% |
F. s. |
B.% |
F. s. |
|
1 |
1.0082 |
30 |
1.260 |
|
5 |
1.038 |
35 |
1.314 |
|
10 |
1.077 |
40 |
1.375 |
|
15 |
1.119 |
45 |
1.444 |
|
20 |
1.163 |
||
|
25 |
1.209 |
48 |
1.490 |
Kémiai sajátságaira nézve a sósavhoz hasonló, de nála valamivel gyöngébb sav. A levegőn oxidáció folytán lassacskán megsárgul (szabad brómtól). A hidrogénnel a pozitivabb fémeket feloldja, és őket brómidokká alakítja.
Igy nevezzük különösen a fémek és a bróm vegyületeit. A b. különféle módon képződenek, legegyszerübben a fémek és a bróm közetlen egyesülése utján. Az igen pozitiv fémek (nátrium, kálium) oly hevesen egyesülnek a brómmal, hogy a hatás a robbanásig fokozódhatik. Még a kevéssé erélyes platina és arany is közetlenül egyesül a brümmal, különösen könnyen melegítéskor. A brómhidrogén vizes oldata a hidrogénnél pozitivabb fémeket B. képződése és hidrogén fejlődése közben feloldja. A fémek oxidjat, hidroxidjait és a kárbonátjait a brómhidrogén szintén B.-ká alakítja. A B. ugy fizikai mint kémiai sajátságaira nézve a megfelelő kloridkokhoz nagyon hasonlítanak; gyakran izomorfok is velök. Vizben többnyire oldhatók (az ólombrómid alig, a higany és ezüstbromid nem oldódik), számos borszeszben is, mig éterben csak néhány oldódik. A legtöbb brómid szintetlen; a higany és az ezüstbrómid sárgás. Igen állandó vegyületek, a legtöbb izzításkor nem változik (Alkáli fémek brómidjai), mások oxidokká alakulnak (alkáli földfémek brómidjai). Az arany és platina brómidja a hevitéskor teljesen elbomlik. Erősebb ásványos savak brómhidrogént fejlesztenek belőlük. A klór a brómot belőlük kiüzi és kloridokká alakítja: oxidáló anyagokkal melegítve bróm fejlődik belőlük. A B. gyógyszerü, továbbá fotografiai célokra használatosak.
(bűzös izzadás), a lábizzadás egyik legkellemetlenebb tünete, melyet nem annyira maga a verejték okoz, mint inkább az, hogy a lábizzadás által macerált lábbeli kiegészíti az átható kellemetlen szagot. Egyedüli gyógyszere a lábizzadás meggátlásán (l. Hiperidrózis) kivül a lábbeli gyakori változtatása.
Dionysosnak a backhikus menetek hangos zajáról (gör. bromos) kapott mellékneve. A régiek e mellékneve miatt Dinysosnak egy Bromé v. Bromié nevü dajkáját költötték.
(brómezüst, brómargirit), ásvány a haloidsók v. halidok osztályából; ezüstérc, anyaga brómezüst (AgBr); ezüsttartalma 57,5%, brómtartalma 42,5%; sokszor ezüstkloriddal, továbbá ónsavas ólommal, vasoxiddal, agyaggal van keverve. Szabályos rendszerbeli apró kristályokban, szemekben meg vaskosan és elhintve terem Chileben és Mexikóban (San-Onofre), hol ezüstöt olvasztanak ki belőle. Plata verde, azaz zöld ezüst ott a neve, mert legtöbbször zöld, néha sárga, szürkére futtatva; erősen viaszfényü. K. 1-2, fs. 6,2-3,3. Könnyen olvad.
l. Kálciumbrómid.
l. Káliumbrómid.
város Kent angol grófságban, a Ravensbourne mellett, 16 km.-nyire Londontól, 21,685 lak., a rochesteri püspökök régi kastélyával és ásványvizforrással.
l. Alstonit.
(Brommy) Károly Rudolf, német tengernagy, szül. Angerben (Lipcse mellett) 1804 szept. 10., megh. St.-Magnusban (Bréma mellett) 1860 jan. 9. Hamburgban (1817) a kereskedelmi tengerészetbe lépett s megfordult a világ majdnem minden tengerparti országában. 1817-43-ig a görög hadi tengerészetben szolgált s több csatában tünt ki. rendelkezési állapotban helyeztetve, megirta: Die Marine (Berlin 1848, 3. kiad. Bécs 1878) c. főművét, melynek alapján a német nemzetgyülés a tengerészeti bizottságban hivta meg (1848). Egyuttal megbizták a német flottának és bremerhaveni arzenálnak megteremtésével. Rövid idő alatt három gőzöst bocsátott tengerre. Érdemei jutalmául ellentengernagynak nevezték ki. A német hajóhad feloszlatása, illetőleg végeladása után (1853) B. nyugalomba vonult. 1857. rövid időre osztrák szolgálatba lépett Milanóban. Megemlítendő még: Skizzen aus dem Leben eines Seemanns (Meissen, 1832) cimü műve.