Bronn

Henrik György, német természettudós, született Ziegelhausenben 1800 március 3., meghalt Heidelbergában 1862 julius 7. Emitt 1821. egyetemi magántanárrá, 1828. pedig rendes tanárrá lett s egyuttal a zoologiai muzeum igazgatója is. Főleg geologiai és paleontologiai műveket irt, de ő indította meg a Klassen und Ordnungen des Thierreiches c. hatalmas irodalmi vállalatot is, mely még most is folyik s amelynek külföldi tekintélyes nevü szakemberek a dolgzó társai.

Bronner

Xavér Ferenc, német költő, született Höchstädtben 1758 dec. 23., megh. Aarauban 1850 aug. 11. Előbb bencés-barát volt Donauwörtben, de 1785. elhagyta a kolostort, előbb Baselbe, azután Zürichbe ment, hol a Züricher Zeitung munkatársa lett, majd 1810. a fizika tanára Kazánban. Innen 1817. tért vissza Aarauba s áttért a protestantizmusra. Munkái: Fischergedichte u. Erzählungen (Zür. 1787); Neue Fischergedichte (1794). Érdekes Autobiográfiája (3 köt., 1795-97).

Bronnici

kerületi székhely Moszkva orosz kormányzóságban, a Moszkva partján, 6093 lak., pamutszövőkkel és gabonakereskedéssel.

Bronnikov

Andrejevics Fjodor, orosz történelmi festő, szül. a perui kormányzóságban 1825., tanult a szent-pétervári művészeti akadémián, ugyanebben az intézetben tanára volt a történelmi festészetnek s jelenleg Rómában lakik. Művei közül kiválóbbak a következők: Alkibiadés és Aspasia; Paetus és Arria; Horatius Augustusnál; A Pythagoreusok üdvözlik a nap fölkelését; Az inquizició törvényszéke; Utolsó vacsora stb. Több sikerült rajzot készített Kyrill és Methódus szláv apostolok életéből s igen kedves genre-képeket is festett.

Bronsart von Schellendorf

1. János, német zenész, szül. Berlinben 1830 febr. 11. Liszttől tanult Weimarban. 1867 óta a hannoverai kir. szinház, 1887 óta pedig a weimari udvari szinház intendánsa. Több zongora-darabot irt s egy szakmunkát: Musikalische Pfiichten (Lipcse 1868).

2. B. Pál, porosz tábornok és hadügyminiszter, szül. Danzigban 1832 jan. 25., megh. Schettnienenben 1891 jun. 23. Iskolái végeztével 1861. a nagy vezérkarba lépett kapitányi ranggal, azután a 2. hadtest vezérkarába helyezték át. Tanárkodott a hadi akadémián is s 1869. alezredes lett. Az 1870-71. francia-német háboruban B. mint osztály-parancsnok vett részt a nagy főhadiszállás vezérkarában s 1870 szept. 1., mikor Szedanban a fehér zászlót kitüzték, B.-t oda küldték, hogy az alkudozásokat III. Napoleonnal megkezdje. A béke megkötése után B. ezredes lett s a gárdacorps vezérkarának főnöke, 1876. vezérőrnagy, 1878. az I. gyalog-gárda-dandár parancsnoka s 1881. tábornok és az I. gyalog-gárda-divizió parancsnoka. 1883. hadügyminiszterré nevezték ki, mely állásában egész 1889 ápr. 8-ig megmaradt, aztán jun. 15. az I. hadtest parancsnoka lett. Szakmunkái: Ein Rückblick auf die taktischen Rückblicke (Berlin 1870); Der Dienst des generalstabes (1884); Betrachtungen über eine zeitgemässe Fechtweise der Infanterie (Berlin 1891).

3. B. Walter, porosz tábornok, szül. Danzigban 1833 dec. 21. 1851. lépett ki a hadapród-iskolából, 1852. mint alhadnagy a hadi iskolát végezte. 1862. kapitány, 1866. őrnagy lett, a francia háboruban mint a 9-ik hadtest táborkarának főnöke vett részt. 1889. tábornokká nevezték ki.

Bronte

város Szicilia szigetén, Catania kerületben, az Etna Ny-i lábánál, két óriási lávafolyó közt, a Simeto-völgyben, 16.577 lak., kitünő borokkal. IV. Ferdinánd Nelsonnak adta 1799-ben.

Bronte

Sarolta (Currer Bell), angol irónő, szül. Thorntonban 1816 ápr. 21., megh. Haworthban 1855 márc. 21. Belgiumba ment, hogy nevelőnőnek képezze ki magát s ott irta The Professor elbeszélését, amely csak halála után jelent meg. Hazatérve eltökélte, hogy az angol nép szociális állapotait fogja leirni. Igy keletkezett Jane Eyre, an autobiography c. regénye (London 1848), mely megjelenésekor nagy feltünést okozott s amelyből Lowoodi árva cimmel Birch-Pfeiffer Sarolta drámát csinált. Hasonló sikert értek: Shirley (London 1849), Villette (London 1853).

Brontés

l. Kyklopsok által

Bronteus

l. Trilobitok

Brontosaurus

ásatag állat, a növényevő Dinosauria egyik alakja. Csontvázának hosszusága 16 m., az élő állatnak sulya vagy 20 tonna lehetett. Szembeszökő koponyájának kicsinysége az óriási testhez viszonyítva. Maradványai az északamerikai jura-rétegekben fordulnak elő (B.excelsus Marsh).


Kezdőlap

˙