több county neve az Egyesült-Államokban, és pedig Illinoisban, 922 km2 területtel, 13.041 lak., Mount-Sterling főhellyel; Kansasban, 1872 km2 területtel, 12.817 lak., Hiawatha főhellyel; Minnesotaban 1296 km2 területtel, 12.018 lak., New-Ulm főhellyel; Ohióban, 1440 km2 területtel, 32.911 lak., Georgetown főhellyel; Texasban, 3.000 km2 területtel, 8414 lak.; Wisconsinban, 34.078 lak., Green-Bay főhellyel.
1. Ford Madox, angol festő, szül. Calaisban 1821. Fiatal korában megnyilatkozott tehetsége s még 1835. a brugesi akadémiára ment, aztán Genfben és Antwerpenben folytatta tanulmányait. Ez utóbbi helyen festette első nagyobb képét: A hihetetlen gyónása cimüt. Néhány évig még Párisban tartózkodott s 1845. Londonban telepedett meg. Képeit tisztatermészetességre, éles jellemzésre és drámaiságra törekvő egészséges realizmusa jellemzi. Kiváló müvei: Wiclef bibliafordítást olvas fel (1848); Lear király; Fiatal anya (1849); Chaucer III. Edvard udvarán (1851); Krisztus megmossa Péter lábát (1852). Ezek után festette főmüveit, melyek a következők: Haidée és don Juan; József köntöse; Sir Tristram halála és egy jelenet Cromwell életéből.
2. B. György, északamerikai ujságiró és államférfiu, szül. Edinburghben 1805. Kitünő nevelésben részesült s atyját a new-yorki The British Chronicle szerkesztésében támogatta. Elvállalván a The Banner c. egyházi folyóirat szerkesztését, Torontóba (Kanada) költözött. 1843. megalapította a The Globe c. lapot s abban, valamint 1851 óta a parlamentben Kanada szabadságának ékesszóló előharcosa volt. A kanadai gyarmatoknak szövetségben való egyesítése, a Dominion of Canada, mely 1867 jul. 1. lépett életbe, első sorban az ő műve.
3. B. György Loring, északamerikai festő, szül. Bostonban 1814 febr. 2. Healey tanítványa volt, azután Párisba ment, hol Isabey tanítványa lett; 1840. Olaszországba ment, hol 20 évig tartózkodott. 1860. tért vissza Amerikába. többnyire valódi tájképeket fest és különösen ragyogó szinezése és távlata kitünő. Művei Holdvilágos éjszaka Velencében (1846); Porto d'Anziói táj (1852); Zivatar (1858); A new-yorki öböl; Az utolsó napsugár a Campagnában; A Vezuv a tengerről nézve B. karcolatai is nagyon becsesek, finomságuk majdnem utólérhetetlen.
4. B. Henrik Kirke, északamerikai szobrász, szül. Leidenben (Massachusetts) 1814.; 1832-34. Bostonban az arcképfestést tanulmányozta, azután Cincinnatiba költözött s a szobrászatra szentelte magát. Itt készítette el 1837-ben az első márvány mellszobrot. Több évig Olaszországban volt s 1846. tért vissza Amerikába, Brooklynbe. Itt alkotta meg a párduccal küzdő indián cimü bronzcsoportot, Washington nagy lovasszobrát a new-yorki Union-square-re (1856), Clinton de Witt kormányzó nagyszabásu szobrát, Green tábornok szobrát a washingtoni Kapitolium számára, Scott tábornok lovasszobrát, stb. Nagyobb művein kivül apróbb ideális alakokat is készített, mint Dávid, Ruth, Rebeka, Adonis stb.
5. B. János, alapítója a nevéről elnevezett rendszernek (Brownianizmus), szül. Buncleban (Skótország) 1735 v. 1736., megh. 1788. Nagy nehézségek közt érte el célját, hogy teologus lehessen, e pályát azonban odahagyta s az orvosira lépett. Cullen edinburghi orvostanár vette őt pártfogásába, kinek később nagy ellensége lett. Munkája, melyben rendszerét kifejté, 1780. jelent meg Elementa medicin'cimmel. B. alárendelt dolognak tartja az orvosra nézve az emberi szervezet minuciózus ismeretét. Szerinte az élet nem egyéb, mint ingerlékenységnek és ingernek eredménye. Ha e kettő egyensulyban van, egészséges az ember. Fokozott inger szténiát, ellenkezője, tehát normálisnál kisebb inger, aszténiát (direct asthenia) okoz. Tulságos inger ugyancsak aszténiát (indirect asthenia) idéz elő. Ebből indul ki terápiája is. A szténia gyógyitása az ingerlékenység és inger csökkentése, a «direct asthenia» ingerfokozást kiván. «Indirect asthenia» az ingerlékenység fokonkint való emelését szükségeli. Ezért szerepelnek B. terápiájában az alkohol, éter, kámfor, ópium. B. tanai saját hazájában kevéssé találtak viszhangra, annál inkább Német- és Olaszországban.
6. B. János, északamerikai politikus, a rabszolgaság ellen küzdő párt egyik vezérfia, szül. Torringtonban 1800 máj. 9., megh. 1859 dec. 2. Merész vállalkozónak bizonyult; előbb farmer, később gyapotkereskedő volt. 1854. két fiával Kansasba költözött, hol a szomszéd területekből betörő rablóbandák ellen guerilla-harcot viselt. Mint a rabszolgaság ellensége, százával felszabadította a négereket Kansas és Missouri területén. Hogy a rabszolgaságra döntő csapást mérjen, 1859. Virginia államba tört; ekkor azonban kudarcot vallott. A nép és rabszolgák cserben hagyták, a kormány hadai pedig elfogták, mire az ellenfeleiből alakított esküdtszék halálra itélte. Ez itélet alapján azután Charlestonban felakasztották. B. bátran halt meg eszméiért. Kivégzése egyrészt a déli államok elbizakodottságát növelte, másrészt azonban az északi államoknak a rabszolgaság eltörlésére irányuló törekvéseit fokozta.
7. B. Róbert, angol skizmatikus, a brownisták szektájának alapítója, született Northamptonban 1549., meghalt 1630.; Cambridgeben teologiát tanult s mint norwithi lelkész az ottani ujrakeresztelők közt számos hivőt szerzett magának, kikkel egyetemben elszakadt a püspöki egyháztól és a puritánoktól, mert ezek, véleménye szerint, eltértek az apostolok rendeleteitől. Mivel kiméletlen polémiát indított meg a püspöki egyház és annak alkotmánya ellen, üldözték és fogságra vetették. Ő ugyanis azt követelte, hogy minden egyes hitközség teljesen független - independens - legyen s önkormányzási joggal birjon. B. fogságból kiszabadulva, Middelburgba (Zeelandban) ment s ott hitközséget alapított. Látszólag az egyházzal megbékülve, 1585. ismét megjelent Angliában. Midőn azonban támadásait a püspöki egyház ellen tovább folytatta, 1590. Peterborugh püspök exkommunikálta. Midőn ismét teljesen alávetette magát az egyháznak, lelkészi állást nyert, melyet azonban egy vikáriusra bizott, maga pedig rendetlen életmódra adta magát. Egy törvényszolgával szemben elkövetett erőszakos tette miatt ismét (most harminckettedszer) fogsága esett s itt halt meg. B. helytelenítette a zsinattartást, az egyházi házasságot, a szentségeknek az eddigi mód szerint való kiszolgáltatását, az egyházi imákat, köztük a Miatyánkot s ezenkivül az egyházi intézmények legtöbbjét. Hivőit, kik halála után Barrov alatt egyesültek (s ezért barrowistáknak is hivatattak), Angliában nagyon üldözték, miért is elszéledtek s nagyobbára Hollandiába menekültek. A brownisták elvei később Észak-Amerikában általános érvényre jutottak.
8. B. Róbert, angol botanikus, szül. Skótország Montrose városában, ahol atyja lelkész volt, 1773 dec. 21., megh. Londonban 1858 jun. 10-én. Aberdeen és Edinburgh egyetemein orvosi pályára készült; 1795. évben sebésszé nevezték ki az Irlandban állomásozó ezredbe, ahonnan 1801-ben az Investigator nevü hajón Ausztrália addig ismeretlen partvidékeinek botanikai átkutatására indult. 1805-ben 4000-nél több s nagyobbára csak most fölfedezett növényfajból álló gyüjtéssel tért vissza hazájába. Első közlése: Prodromus flor' Nov' Holandi' cimmel Londonban 1810. jelenhetett meg, amelyet Oken az Isis-ben lenyomatott és Nees von Esenbeck B. pótlásaival bővítve adott ki (Nürnberg 1827). Ausztrália növénycsaládainak eloszlása Remarks on the botany of terra australis cimen jelent meg (London 1814). Más kutatók onnan való gyüjtését a Supplementum primum flor Nov Hollandi címü műve (London 1830) közli. Tekintélye előtt meghajolva mások is reá bizták gyüjtésük földolgozását; igy Horsfield 1802-1805-iki Jáva-szigetbeli kutatását is B. adta ki (Plant' javanic' 1838-40), továbbá Salt abissziniaiai (1816), Christian Smith Kongo-melléki (1818), Oudney Denham és Clapperton középafrikai (1822-24) utazásából való növénygyüjtéseit szintén ő dolgozta fel. A sarkvidéki utazók, mint J. Ross, Parry, E. Sabine és Franklin utleirásaik botanikai részét vele készítették el. A Linnean Society B.-t 1829-ben elnökévé, 1840-ben elnökévé választotta s e tisztségről csak 1853-ban elöregedése miatt mondott le. A királyi pénztárból évi 200 font tiszteletdijat kapott és öreg napjaira nyugodtan élhetett. Apróbb munkáit Bennett adta ki: The miscellaneous botanical works of R. Br. (London 1866-1668, két köt.). Ugyanő irta meg Br. életraját is (u. o. 1859).
9. B. Tamás, skót filozófus és költő, született Kirkmabreckben 1778 jan. 9., megh. Londonban 1820 ápril 2. Gyakorló orvos volt. Főbb munkái: Observations on the Zoonomia of Erasmus Darwin (Edinburgh 1798); Inquiry into the relation of cause and effect (1835); Lectures on the philosophy of the human mind (Edingburgh 1820); Lectures on the philosophy of the human mind (Edinburgh 1820); Lectures on ethics (1856. adta ki Chalmer); Poems (2 köt., Edinburg 1804); The paradise of coquettes (1814); The wanderer in Norway, with other poems (London 1816); The war flend and other poems (u. o. 1817); Agnes (Edinburgh 1818); The poetical works of T. B. (4 köt.) 1817. jelentek meg.
county Indiana északamerikai államban, 920 km2 területtel, 10.264 lak., Nashville főhellyel.
1. Ede, angol orientalista és utazó, szül. 1862. Cambridge-ben végezte tanulmányait. 1887-88. és 1890. beutazta Persiát és Sziriát, és ez alkalommal ez eddig homályba burkolt babizmus (v. ö. Babi) felekezet multját sikerült felderítenie. B. irta meg először a persa kormány által 1849. halára kinzott alapítónak, Bâbnak életrajzát, mig a szektának titkolt dogmáit a felekezetnek jelenlegi fejétől, az Acre-ban élő Behâtól tudta meg. B. művének cime: A travellers narrative written to illustrate the episode of the Bâb, I. Persian text, II. English translation. Megjelent a cambridgei egyetemi nyomda kiadásában (1891). V. ö. Catalogue and inscription of 27 Babi Mss. (Journ. of the Roy. Asiatic Soc. 1892. jul.)
2. B. Frances, angol irónő, szül. Stranolarban 1816 jan. 16. Gyermekkorában megvakult, de azért igen jó nevelésben részesült. Munkái; The star of Athéghéi, the vision of Schwartz and other poems (1844); Lyrics and miscellaneous poems (1848); The Eriksons (regény 1852); Pictures and songs from home (1856); Our oncle the traveller's stories (elbeszélések 1859); My share of the world, an autobiography (1861); regények: The Castleford case (1862); The hidden sin (1866); The exile's trust (1869); The nearest neighbour and other stories (1875); The dangerous quest. A story of 1745 (1866); The first of the African diamonds (1887).
3. B. György, birodalmi gróf, orosz tábornagy, szül. Skóciában, régi normann nemes családból 1698 jun. 15., megh. Rigában 1792 szept. 18-án. Tanult Limerickben, de hazáját, miután katolikus voltánál fogva állást nem kaphatott, elhagyta, s 1730. orosz hadi szolgálatba lépett, ahol bátorsága és elhatározottsága által elnyomta a testőrségnek Anna cárnő ellen kitölt lázadását. Ettől kezdve résztvett Oroszország minden hadjáratában. Először a lengyelek ellen harcolt, azután a Rajna mellett a franciák, majd pedig a törökök ellen. 1739-ben a Krocka mellett vívott szerencsétlen, kimenetelü ütközetben, török fogságba került. Miután a konstantinápolyi francia követ, Villeneuve, és az orosz udvar közbelépésére szabadon bocsátották, vezérőrnagyi rangot kapott s Lacy tábornok alatt résztvett a finnországi expedicióban a svédek ellen; különösen kitünt az 1742. svéd hadjáratban. A hétéves háboruban Zorndorf mellett megsebesülvén (1758), a háboru további folyamatában nem vehetett részt. III. Péter tábornaggyá nevezte ki s a Dánia ellen intézett hadjáratban ráruházta a fővezérséget, de miután elég bátor volt a cárt e háboru igazságtalan és politikailag is helytelen voltára figyelmeztetni, az országból számüzetett; mielőtt azonban még elutazott volna, Livland és Esztland főkormányzójává neveztetett ki. Ebben az állásában ez országok szerencséjére 30 évig müködött. 1779. II. József császár a birodalmi grófi cimet adományozta neki; II. Katalin, dacára hogy B. többször sürgette elbocsáttatását, egész haláláig nem mentette őt fel állásától, mert nem tudta őt nélkülözni.
4. B. Károly Farrar (álnéven Artemus Ward), amerikai humorista, szül. Waterfordban 1834., megh. Southamptonban (Anglia) 1867 márc. 6-án. Előbb nyomdai szedő volt, azután a Clevelandban megjelenő Plaindeater tudósítója. Itt kiadott szatirikus levelei csakhamar hirnevet szereztek neki. Egy kitünő cikke: A visit to Brigham Young révén a Vanity Fair humorisztikus hetilap szerkesztésével bizták meg. Munkái: Artemus Ward, his travels (1865); Artemus Ward in London (1867); Artemus Ward, his Works compete (London 1875).
5. B. Miksa, birodalmi gróf, osztrák tábornagy, szül. Baselben 1705 okt. 23., megh. 1757 jun. 26. Egyetlen fia vala B. Ulysses birodalmi grófnak, aki II. Jakab királynak bukása után 1690. hazájából, Skóciából elbujdosott s osztrák szolgálatban, 1731. megh. Mint fiatal katona a lengyel örökösödési, az olasz (1734), a tiroli (1735) és az 1737-39-iki török háboruban harcolt. 1739. az udvari hadi tanács tagja és Szilézia főparancsnoka lett, 1740. II. Frigyes elől Morvaországba vonult ugyan vissza, de Neipperg gróffal vállvetve márc. végén megint benyomult Sziléziába; Mollwits mellett ő vezényelte a jobb szárnyat, Chotusitz mellett pedig ő volt a fővezér, de mind a kétszer szerencsétlenül harcolt. A boroszlói béke után a franciák ellen indult Csehországba, később pedig Olaszországban harcolt a spanyolok ellen. 1745. Bajorországban és a Rajna mellett, 1746-48. pedig Olaszországban vitézkedett, ahol elfoglalta a Guastallát és Pármát, megszállta Genovát és még a Provenceba is betört. 1749. Erdélyország kormányzója, azután meg Csehország főparancsnoka lett. A hétéves háboru kitörése után a Kollin táján összepontosított hadsereg élére állították, de Lobosic mellett (1756 okt. 1.) makacs küzdelem után II. Frigyes által meggyőzetett, mire az Elba jobb partján haladva a Pirna mellett körülzárolt szász hadsereg fölmentésére sietett. Célját azonban nem érhette el. Miután II. Frigyes hadait, Csehországból kivonta B. is téli szállásra, Prágába vonult. Midőn az 1757. hadi terv megbeszélése végett Bécsbe ment, Mária Terézia kegyesen fogadta, de tervét a legfelsőbb hadi tanácsban elvetették. 1757 máj. 6. résztvett a Prága mellett vivott csatában és Schwerin első támadását győztesen visszaverte; ekkor azonban maga is sulyosan megsebesült. Utolsó percében a poroszoknak abbeli felszólítását, hogy adja fel Prága városát, bátran és önérzetesen visszautasította. Nevét a 36. számu gyalogezred viseli 1888 óta.
6. B. Ross János, amerikai utazó és humorista, szül. Irországban 1817., megh. az Egyesült-Államokban 1875. 18 éves korában az Ohión és Misszisszippin eljutott New-Orleansba, ott cethalászhajóra szegődött. De Zanzibárnál elhagyta a hajót és miután hosszabb ideig ott időzött volt, visszatért az Egyesült-Államokba, azok legnagyobb részét beutazta. Járt Európában, Ázsiában és Afrikában és mindenütt anyagot gyüjtött érdekes leirásaihoz és vázlataihoz. Legelső művei közé tartozott Etchings of a whaling cruise and whale fisbery (1846), amelyben Zanzibárról is szól. Később (1853) jelent meg: Yusuf, or the journey of the Frangi, palesztinai utazásának humoros leirása. A pacific-vaspálya mentén föltárt új bányavidékeket bejárta a kormány megbizásából és humorosan irja le ez utazásait a Washol-ban és a California adventures-ben. Egyéb művei: An American family in Germany (1866); The land of Thor (1867); Crusoes island with sketches in California (1864); Mineral resources west of the United States (1869); Adventures in the Apache country (1869, németül 1870).
7. B. Tamás, sir, angol filozófus, szül. Londonban 1605 okt. 1., megh. u. o. 1681 okt. 19. Gyakorló orvos volt Londonban. 1642. adta ki Religio medici munkáját (legujabb kiadása: London 1881), mely filozófiai hitvallásszerü irat, uj és merész gondolatokkal. További munkái: Pseudodoxia epidemica, or treatise on vulgar errors (London 1664); Hydriotaphia, or urn burial (London 1688). Összes művei 1686. jelentek meg, ujabban pedig 1851 (3 köt., London).
8. B. Vilmos, angol költő, szül. Tavistokban 1590., megh. Ottery St. Maryban 1645. Munkái: The sheperd's pipe (London 1614-20); Britannias's pastorals (2. rész u. o. 1613-16). B. Anglia legrégibb idill-irója. Összes művei: Works (London 1772).
helység Stafford angol grófságban, 13.703 lak., szénbányákkal és vasolvasztokkal.
l. Brown János (orvos).
a skót néphitben egy kobold neve; azonos a Shakespeare Szentivánéji álmá-ban megörökített Puck-kal és az angol Goodfellow-val (a. m. «derék legény»).
Róbert, angol költő, szül. Londonban 1812., megh. Velencében 1889 dec. 12. (ugyanazon év dec. 31-től kezdve a Westminster-apátságban nyugszik). 1883. lépett fel névtelenül Pauline a fragment of a confession c. munkájával (uj kiad. 1866); ezután következett Paracelsus drámája (1835), Strafford történeti szomorujátéka (1837); A blot in the scutcheon (1843), mely művek nem igen alkalmasak szinpadi előadásra, de azért a Browning-Society előadatta. 1840. jelent meg Sordello, 1846. Bells and pomegranates c. alatt lirai és drámai művek gyűjteménye, azután Christmas-eve and Easterday (1850), vallásfilozófiai költemény, tele merész eszmékkel és poetikus képekkel; Men and women (2 köt., 1855), költői jellemképek; ujabb költemények: Dramatis person' c. alatt (1864); The ring and the hook, elbeszélő költemény (4 köt., London 1868); főmunkája: Prince Hohenstiel-Schwangau, Saviour of Society (u. o. 1871), III. Napoleon életének szatirikus parafrázisa; Balaustion's adventure, including a trancsript from Euripides, antik elbeszélés (u. o. 1871); Fifine at the fair, a modern francia életből vett elbeszélések (u. o. 1872), s a hasonló tartalmu Red cotton night-cap country, on Turf and Towers (u. o. 1873) és Dramatic idyls (u. o. 1879-80), Fenishtah's fancies (1884); Jocoseria (1885); Parlegings with certain people of importance in their Jay (1887); Asolandó (1889). Lefordította Euripidés Héraklés mainomenosát és Aischylos Agamemnónját. 1881. Furnivall kezdeményezésére Londonban - aztán más városokban is - Browning Society alakult, mely B. műveinek terjesztéséről gondoskodott. Milton óta egy angol költő sem egyesített annyi nyelvbeli ügyességet és oly finom esztétikai érzéket mély filozófiai képzettséggel, mint B. Munkái összegyüjtve számtalanszor jelentek meg, utoljára 1872-80. (V. ö. Furnivall, How the B. Society came into being. With some words on B.-s early and late work 1884; Orr, A handbook te the works of R. B. 1886; Sherp, Life of R. B. 1890; Atkinson E., A few impressions from the poems of R. B., Lond. 1891; Life and letters of R. B. (London 1891); Berdoe, The B.-Cyclopaedia; Guide of the work of R. B. (1891); Stefansson, R. B. (1881); Ritchie, Records of Tennyson Ruskin and B. (1892); - Felesége, barret-Browning Erzsébet, szül. Carltonban 1806 márc. 6-án, megh. Firenzében 1861 jun. 30., szintén érdemes iró, munkái: Romaunt of Margaret (1836); The Seraphin and other poems (1838); Romaunt of the page (1839); Poems (1844 és 1850); főmunkája: Aurora Leigh (1857 s azóta többször), bölcsészeti elbeszélő költemény. Összes művei többször megjelentek Poetical works cim alatt (utoljára London 1870). Mindkettőjük verseiből ford. Radó A. (Idegen költők albuma).
(Barrowisták), l. Brown Róbert
Vilmos Gannaway (v. Parson B.), északamerikai államférfiu született Virginia államában 1805 aug. 29., megh. 1877 ápr. 28. 1826. a metodista egyház utazó hitszónoka lett és 1828. Knoxvillebe (Tennessee) költözött, ahol 1839 óta a The Knoxville Whig cimü hirlapot adta ki, melyben erős központi kormány alakítása mellett foglalt állást. Az 1860-iki mozgalmakban rendíthetetlen bátorsággal küzdött az unió egysége mellett, jóllehet a rabszolgaság eltörlését ellenezte. 1862. megirta a Sketches of the rise, progress and decline of secession cimü művét, melyből 6 hónap alatt 75.000 példány kelt el. Beutazta tov. az északi államokat és lelkes beszédeket mondott az elszakadt déli államok ellen. 1865. Tennesse állam kormányzója lett, mely állam a szenátusba is választotta.