Vilmos, bányakapitány. A magyar bányászatot ismertető dolgozatai megjelentek a Földtani Közlönyben 1871-72, Bányászati és Kohászati lapokban 1871, az Oest. Zeitschr. für Berg- und Hütenwesen 1872; műve: A magyar korona országainak bányaipara 1864-83.
(Bruckenau), nagyközség Temes vármegye vingai j.-ban 1550 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Ferenc, német tudós, szül. Düsseldorf-ban 1780 febr. 26., megh. Münchenben 1836 nov. 3. A rézmetszet-gyüjtemény őre volt Münchenben. Munkái: Dictionnaire des monogrammes (2 köt., Lipcse 1827-28); Table generale des monogrammes (Münch. 1820); Catalogue raisonné des estamps des cabinet de feu M. d'Aretin (2 köt., u. o. 1827-30.)
kis város Alsó-Elzaszban, 16 km-re, Straszburgtól, a Zorn partján 5548 lak., bőrcserzőkkel és téglagyártással.
a francia forradalom uj naptárában az ok. 23-tól nov. 21-ig terjedő hónap. A VIII. év és B. 18. (1799 nov. 9.) Bonaparte ezredes kiüzette az 500 szenátort a st.-cloudi tanácsteremből és ez által megbuktatta a direktóriumot
(a bruma a. m. tél, szótól) a római Bacchus-ünnepélyek, melyek nov. 24. kezdődtek s 30 napig tartottak.
Ragadós anyag, melynek készítését Becker jüterbogk-i tanár találta fel. A kertészetben a gyümölcsfákra mászó rovarok fogdosására ugy alkalmazzák, hogy a fa derekára egy papirtölcsért kötnek, s ezt belül a B.-vel kenik be; midőn a rovarok a fára másznak, belekerülnek a tölcsérbe s ott ragadnak.
Friderika Zsófia Krisztiána, német utazási iró és költőnő, szül. Gräfentonnában 1765 jun. 3., megh. Kopenhágában 1835 márc. 25. Munkái: Gedichte (Zür. 1795); Wahrheit aus Morgenträumen und Idas ästhetische Entwickelung (Aarau) 1829; Prosaische Schriften (4 köt., Zürich 1799 - 1801); Episoden (u. ott 1807); Briefe aus Rom (Drezda 1816) stb.
Xavér Ferenc, a fil. és teol. doktora, jezsuita, a budai csillagvizsgáló segéde, majd a felső matematika tanára a pesti egyetemen. Szül. Zágrábban 1745 szept. 14., megh. Pesten 1817 nov. 30. 1785-től kezdve a mannheimi meteorologiai társaság számára, melynek tagja is volt, rendes meteorologiai megfigyeléseket tett.
Rikárd Ferenc, német filologus, szül. Straszburgban 1729 dec. 30., megh. 1803. jun 12. A párisi jezsuitáknál növekedett s mint hadi biztos részt vett a hétéves háboruban. A franc. forradalom alatt a straszburgi néptársaság egyik mérsékelt tagja volt, a rémuralom alatt elfogták s csak Robespierre bukása után bocsátották szabadon. Munkái: Analecta veterum poetarum Graec. (Straszb. 1772-76); Apollónius Rhodios és Aristophanés kritikai kiadásai (u. o. 1784-85); Poetae gnomici (u. o. 1784); Sophoklés kiadása (2 köt., 1786). A római költők közül Vergiliuson és Plautoson (1788) kivül Terentiust (Basel 1797) is feldolgozta.