(gör., a. m. ökörpásztori), átvitt értelemben a. m. pásztori B. költészetnek nevezik a pásztori dalköltészetet, melynek a régi görögöknél Theokritos, Bión és Moschos, a rómaiaknál Vegilius voltak a főképviselői, s utánzóik minálunk Dayka Gábor, a németeknél főkép Gessner. E pásztori dalok formája a cezurájukkal jellegzetes hemameterekbe öntött, egy kis elbeszélést is tartalmazó és pásztorok között végbemenő dialogus. A természet embereinek közvetetlen, egyenes gondolkozásmódját és igaz érzelmeit tükröztetik vissza, s hősük rendszerint a szerelmes pásztor Daphnis. (L.o.) Az egyes szakaszok végén álló refrain a műfajt a liraiakhoz is közel hozta, miért már a régi grammatikusok is a B. dalt az elbeszélő, drámai és lirai poézis vegyületes termékének mondták. - B. regény-nek nevezik a regénynek azt a faját, mely a pásztori és mezei életet festi. Ilyen p. Longosnak Daphnis és Chloéja, s ide sorolhatók p. Auerbachnak falusi elbeszélései is.
l. Melankólia.
kisközség Hunyadm. hátszegi j., 1329 oláh lak. Éppen a vaskapuhágó külső Krassó-Szörényre néző lejtője alatt s így Hunyadi János emlékezetes győzelmének szinhelye. Lakossága marhatenyésztéssel, fakereskedéssel, részben mészégetéssel és márványbányászattal foglalkozik. Határában nagyterjedelmü erdőségek vannak. Az innen Ny-ra forduló Bisztra vize mellett akadtak a rómaiak márványbányáira. A Pripor nevü meredek kaptatónál 140 m. szélességben Ny-ról K-re kristályos mészpadok helyezkednek a kristályos palarétegek közé. A nagyszerü kristályos mész két széle felé szintén csillámossá és palásszerkezetüvé alakul s szine szürkésbe megy át. De középső tömege építészeti és szobrászati célokra hasznosítható anyagot tartalmaz. Tényleg nem csupán a közel fekvő Sarmizegethusa (Várhely) díszes szoborművei; hanem egész Dácia monumentális építészetének díszletei onnan kerültek ki. A dévai muzeum legbecsesebb felirásos és szobrászati emlékei B.-i anyagból készültek. Különösen szép faragványos táblákat, felirásos oszlopokat szolgáltatott az 1883. kiásoss Mitrhraeum. A Bisztra szilaj vize ketté osztja a telepet. A balparti bánya egész ép falazatként maradt reánk s a nép is falnak (La parete) nevezi. A 20 m. széless., 30 m. magasságban levésett fal felett lyukacsos tuffatömeg helyezkedik el, melyet «gyapju»-nak néz a nép képzelete; míg az üregeket mesés lényekkel (aranykutya, borju stb.) népesíti be. A jobbparti bányafalat a mészégetők sokképen megrongálták. Egy barlang is található itt, mely a munkások tanyájául szolgálhatott. Az innen kikerült szobrok egyikén egy provinciális szobrász, Claudius Saturninus neve is meg van örökítve a Makray-kastélyban Fel-Pestesben. Ujabban vállalkozók is értékesítik e márványt, melyet jó ideig csak mészégetésre használt a nép. B.-nál a Bisztra homokjából aranyat is mosnak. V. ö. Téglás G., A bukovai márvány-bányászat Hunyadmegyében. Archaeol. Közl. 1884. Római márványbánya a Bisztra-völgyében B. hunyadmegyei falu határán. Földt. Közlöny XIX. k. (Németül is.)
község Szerémmegye ó-pazovai j-ban, 1300 horvát-szerb lak., közte 5 magyar.
1. kisk. Temes vm. rékási j.-ban 1603 oláh és magyar lak. - 2. B. mali (Kis-B.), község Varasdm. ludbregi j.-ban 1245 horvát lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral; mint politikai községnek 5656 lakosa van (közte 27 magyar). - 3. B. veliki (Nagy-B.), község ugyanott, 945 horvát lak.
István, Bajazid török császár támogatásában bizva, 1389. fegyvert fogott a zsarnokoskodó Zsigmond ellen, de ez seregét szétverte.
Dalloshoz tartozó telep Barsmegye garam-szt. kereszti j.-ban; Béla-forrása kitünő vasas savanyuviz, melyet üditő italul használnak.
hercegség az osztrák császárságban, a birodalmi tanácsban képviselt tartományok egyike. Határiai É-on Galicia, Ny-on Galicia és Magyarország, D-en és K-en Oroszorsz. (Besszarábia, és Moldva. Területe: 10.452 km2 Felülete: B. a Kárpátok K-i lejtőjén fekvő lépcsőzetes felföld; csakis legészakibb részében a Prut és Dnyesztr mellékein vannak síkságok, a Szarmata-alföld részei. Egyebütt a Mármarosi és a Borgói-havasoknak nyúlványai ágazzák be. A hercegség legmagasabb csúcsa: a Dzumalan (1853 m); nagyobb hegyekmég a Tamnatik (1553 m.), a Szuhardzel (1702 m.), a Lukács (1762 m.) és a Raren (1867 m.). A Borgói-hágón visz keresztül az országút Magyarország erdélyi részeibe. Vizei mind a Fekete-tenger vidékéhez tartoznak. A Dnyesztr egy része É-on határul szolgált. A Szeret a Suczawával, a Moldova az «aranyos» Biszticával, továbbá a Prut a Cseremosszal B.-n kivül torkolnak a Dunába. Mindezek a folyók, a Bisztrica kivételével nyáron vizben meglehetősen szegények; hóolvadás idején azonban tetemesen megáradnak. Tavak hiányoznak, mocsár is kevés. A néhány ásványviz közül ismeretesebben a dorna-vatra-i, a dorna-kanderenii és a pojana-negrai. Az éghajlat nagyon hasonlít a Galiciáéhoz, csak valaminvel szelidebb. A téli kemény és tartós, a tavasz rövid, Csernowitzban az évi középhőmérséklet 8,11°C., a magasabb vidékeken 5,4°. Az évi eső mennyiség 580 mm. Termékek. A legtermékenyebb részek a Szucsava-völgye, a Szeret-síksága és a Prut és Dnyesztr közti vidék. Ezekben a kukorica, a zordabb hegyi vidékeken pedig a burgonya, zab és részben az árpa a főtermék. 96.7% a földnek termőföld; ebből 43% erdő, 27,5% szántóföld, 12,6% rét, 10% legelő, 0,01% szőllő, 0,7% kert. Az évi átlagos termés (ezer hl.-ben): 247 buza, 407 rozs, 479 árpa, 702 zab, 1180 kukorica, 2000 burgonya, azonkivül igen sok széna és kevés kender meg len. A házi állatok száma 50.823 ló (ez állatok nemesítésére a radautzi ménes szolgál), 242.408 szarvasmarha, 176.197 juh, 131.783 sertés. Ásvány-kincsekben B. szegény; vasércet Jakobeninél, rezet Pozoritánál, sót Kacsykánál, azonkivül még barnaszenet bányásznak.
A lakosok száma 646.591, esik egy km2 -re 62; köztük a görög-keletiek vannak tulnyomó számmal (69,7%), utánuk sorakoznak az izraeliták (12,8%), a róm. kat. (11,2%), a görög-katolikusok (3 1/4 ) és az evangelikusok (2 1/2 %). Nemzetiség szerint legtöbb a rutén (41,8%), ezeket követik az oláhok (32,4%), a németek (20,8%), magyarok (csángók (1 2/3 %), lengyelek, örmények, csehek és cigányok. Mindezek nagyobbára őstermelők (74,3%); bányászattal és iparral 13,7%, kereskedéssel 5,3% foglalkozik. A magyar faluk: Hadikfalva, Andrásfalva, Istvensegyíts, Józseffalva összesen mintegy 10.000 lakossal. A mult században költöztek ide. 1884. egy részük visszajött, Hertelendyfalun, Sándordófalun, Székelykevin és Gyorkon telepedett le. Az ipar kezdetles, leginkább kifejlett a szeszgyártás (45 szeszégetőben 4,5 millió hl.-t termeltek), kevésbbé a malomipar, az üveg-, sör- és papiripar. A kereskedelem a hercegség nyers termékeit a Ny-i tartományok iparcikkeivel cseréli ki, jelentékeny a Besszarábia és Moldva felőli tranzitó forgalom is. A vasuti vonalak hossza: 638 km. Közigazgatás. A tartományi gyülés 31 tagból áll, ezek: az egyetem rektora, a csernowitzi gör.-keleti püspök, 10 a nagybirtokosktól, 20 a községektől, 5 városi és 2 a kereskedelmi és iparkamaráktól kiküldött követ. A legfőbb közigazgatási hatóság a cs. tartományi kormány Csernovicban, ennek van alárendelve a tartományi főváros és a következő 8. ker. kapitányság: Csernovic vidéke (járások: Csernovic vidéke és Sadagora), Kimpolung (j. Dorna és Kimplung), Kotzmann (j. Kotzmann Zastavna), Radautz (j. Radautz és Solka), Szeret (j. Szeret), Strozynetz (j. Storozynetz és Stanestie), Suczawa (j. Gurahumora és Suczawa), Wisntiz (j. Putilla és Wisznitz.) Ig. szolg.-i és katonai közigazg. szempontjaiból, B. Lembergnek van alárendelve, ott székes ugyanis Oberlandesgericht és a katonai főparancsnokság. Magában B,-ban 1 törvényszék és 16 járásbiróság van. Az oktkatásügyre nézve még sok a kivánni való. Az 1875. alapított csernovici egyetemen kivül van B.-nak 3 gimnáziuma, 1 reáliskolája, állami ipariskolája, gazdasági iskolája, papi-, tanító- és tanítónőképzője és 305 népiskolája, amelyeket az iskolaköteles gyermekek 49% látogat. B. hercegség szinei: kék-vörös. V. ö. Umlauft, Österreichisch-ungarische Monarchie: Bécs; Jandaurek, Das Königr. Galizien, Lodomerien. u. B. (Bécs 1884). Heimatskunde der B. (1872); Regel, Textiler Hausfleiss in der B. (Mitth. d Österr. Museum 1892. 144). Romstorfer C. A., Typen d. landwirtschaftl. Bauten im Herzogth B. (Bécs 1893.).
B. története. A középkorban B. nem képzett önálló államot, hanem Moldvának volt kiegészítő része. Őslakói rutének voltak, a folyók, hegyek és a legtöbb város neve majdnem kivétel nélkül rutén. Maga a Bukovina szó annyit jelent, mint «bükkfaerődő» (l. alább). Hogy hajdanában B. földjén egy ős román ország virágzott volna, mesebeszéd. Suczawa volt régente a legtekintélyesebb város, itt székeltek a régi hoszpoodárok, sirjaik pedig a putnai kolostorban találhatók. A XI. századtól kezdve az ország sokat szenvedett a bessenyők és a Szereten tul tanyázó kunoktól és a tatároktól, olykor orosz fejedelem is fordult meg hadastul e tájakon. 1330. (a mai B. határán fekvő) Baja város környékén érte Róbert Károly hadát Bazarád Vajda bosszuja. A XIV: század további folyamában, a litván-lengyel háboruk révén, Nagy Lajos királyunk hordte e vdiékekre diadalmas fegyvereit. Miután Bazarád vajda fiát, Sándort hódolatra kényszerítette (1344), Kázmér lengyel király kérelmére maga ment az ÉK-i Kárpátokon Keisztut litván vezér ellen, kit legyzőzött s a keresztség felvételére kényszerített. Keisztus esküszegésének hirére Lajos 1352. másodszor kelt át a Kárpátokon és ez alkalommal a magyar-lengyel had élén messze keletre indult. egészen a Szeret folyó mentére, ahonnan rengeteg őserdőkön keresztül tért vissza Beregmegyébe.
1354. Lajos ujból Halicson termett, honnan a Bug folyó mentén az uj tatárfőnök ellen vonult. kit ekkora magyar fenhatóság elismerésére kényszerített. Ugyanezen években (minden esetre 1359. előtt) történt, hogy Bogdán, a mármarosi oláhok vajdája törzsével titkon Moldvába szökött, hogy ott önálló fejedeleséget alapítson. Lajos királyunk utána sietett, hogy a hűtlen embert visszatérésre kényszerítse. Ez ugyan nem sikerült, azt azonban elérte Lajos, hogy Bogdán hűségi esküt tett, adófizetésre kötelezte magát és a magyar király vazallusának vallotta magát. Ezzel a magyar korona fenhatósága Moldvára ki volt mondva. Bogdán utóda késznek nyilatkozott, hogy a kat. hitre tér, mely igéret Lajos Király és a pápát megerősíté abban a reményben, hogy az egykori ugynevezett milkói püspökség közelebb ujból fel fog támadni. A magyar fenhatóság kora azonban nemsokára véget ért, amennyiben Moldva már a század vége felé a Jagellók hatalmi körébe esett. 1412 Zsigmond király ugyan Lublóban Jagello Ulászlóval szerződést kötött, melyben Bukovina felosztását tervezték, ez a terv azonban füstté változott (Ez az 1412. kötött szerződés a legrégibb magyar oklevél, melyben B. neve előfordul.)
A XV. század végén «Nagy» István oláh vajda nevét említi a néphagyomány, mint aki 20,000 fogolyal a B. vadonait bükkfákkal beültetett és erre viszi vissza B. országnak nevét is (B. annyi mint «bükkfa-erdő» Hogy a moldvai vajdák a XVI. század végétől kezdve gyakorta összeköttetésben állottak Erdély fejedelmeivel, ismeretes; Bátori Gábor, Bethlen Gábor és a két Rákóczynak hol hűbéres emberei, hol szövetségesei, hol meg ellenfelei gyanánt szerepelnek. Ezen időben a mai B. területe sokat szenvedett a törököktől, kik még a határszéli Choczin várát is elfoglalták, honnan csak Sobieski János király üzte ki a pogányt. 1711. után alapították kivándorló magyar Rákóczy-emigránsok Stojczin helységet és 1711. törtek be a tatárok B.felől utoljára hazánk földjére, csakhogy ez alkalommal Borsánál pórul jártak. Az 1769. orosz-török háboruban az oroszok szállották meg B.-t.
Lengyelország első felosztása után Kaunitz miniszter, hivatkozással a magyar koronának B.-ra és Moldvára tartott egykori igényeire, diplomáciai alkudozásokat folytatott Oroszországgal, hogy Ausztria keleti határai kikerekítését, illetőleg B,-nak Ausztriához tervezett csatolását helybenhagyólag tudomásul vegye, mi meg is történt. A törököktől a bécsi udvar nem igen tartott. Ghika Gergely moldvai hoszpodár ellenben nem nyugodott meg B. elvesztésében, hanem ellenmondott és az oroszok bosszujával fenyegetődzött. Ezzel azonban csak azt érte el, hogy egy ujabb orosz háborutól remegő porta 1775. máj. 7. B.-át Ausztriának szép szerivel átengedte. Ennek hirére meg Ghika is elhallgatott, és célszerübbnek tartotta, nyugdijért folyamodni Bécsbe. 1775. óta tehát B. az osztrák császárságnak része, eleintén mind külön kerületet Galiciához csatolták, de 1786. a «csernovici kerületet» B. néven külön koronatartomány rangjára emelték. Az osztrák kormány a 70-es évekig rendesen a rutén és német elemre támaszkodott, mig az oláh képviselőknek az ellenzék között van helyük.
Az államfentartó német elem erősbítésére 1875. a csernovici egyetemet alapították, mely feladatának nehéz viszonyok között törekszik megfelelni. Mióta azonban a Taaffe-minisztérium e koronatartományban is háttérbe szorította a liberális rutén-német pártot, ezt az országot is ádáz nemzetiségi viszály dulja. Emiatt kellett 1890. Pino helytartónak nyugalomba vonulni, szintugy Rott tartományi főnöknek, kinek helyét Lupul foglalta el. A nemzetiségi viszályok csillapítására a minisztérium legujabban Kraus, volt bécsi rendőrfőnököt nevezte ki helytartónak. És hogy mily gyönge moriális alapon áll e határtartományban a közigazgatás, mondhatni az állami tekintély: erről tanuságot tett az 1892. Trzieniecki pénzügyi igazgató s udvari tanácsos és számos pénzügyi hivatalnok ellen folyt pör, melyben az illetőket sikkasztás, lopás meg csempészet miatt elitélték. Jellemző az is, hogy a bécsi igazságügyminiszter a bécsi esküdtszékre volt kénytelen a pör letárgyalását bizni, amennyiben attól kellett tartania, hogy Csernovicon a vádlottakat felmentik.
Károly, német színész, szül. Bécsben 1835 szept. 6. A katonai pályához érezvén hajlamot, mint gyermek a bécsujhelyi katonai intézetbe lépett, honnan hadnagyi ranggal lépett a hadseregbe. Főhadnagyi rangjáról leköszönve, 1858. énekelni kezdett tanulni, 1859. pedig a bécsi udvari opera tagjává lett. Ez intézettől megválva a legjobb hirnevü német szinházaknál működött mint rendező és komikus 1884-ig. Ez évben hívták meg a bécsi udvari szinházhoz. Ifju korában több izben szerepelt Magyarországon.
Régi magyar személynév. 1211. a tihanyi apátság egy földmívesét nevezték Buxinak. (Árp. Uj Okl. I. 109.) a nyelvben ma is él, mint gyermekbecéző név.