bundás, báránybőrökből készített bő öltöny, mely a magyar pórnép között rendkivül el van terjedve. A magyar gubások a B. kivarrása és díszítése körül sok ügyességet fejtenek ki. A mezőturi kis bunda rövidebb és izléses kivarrások által tünik ki. Esős időben a B.-t kifordítva viselik, innen a példaszó: «Kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda».
l. Timárság.
A velök határos szudáni négerekről olajbarna bőrszinük, vörösbarna hajuk, kevésbbé vaskos ajkaik és kisebb termetük által különböznek. A B. Angola, Benguéla és Damaraföld területére ágaznak szét.
a bántu-nyelvek nyugati csoportja; bele tartoznak a gabuni, kongói, angolai, benguelai nyelv s a hererók nyelve.
l. Szőrtetvek.
igy nevezik tréfásan a katonaságnál az ujoncot. Kutyáknak is szokták ezt a nevet adni.
helyesebben Búndahis, összetéve ezekből a szókból: bún a. m. eredet, alap és dahis a. m. teremtés, tehát a teremtés könyve. A parszok egyik szentirata, mely sok régibb irásból van összeállítva. Valószinüleg az arab hódítás után készült. Német fordítása kettő van, az egyik Justitól, a másik Windischmanntól; angolra 1879. West fordította. Bundehesh, liber pehlevicus ed. Westergaard Kopenh. 1851. és Bundehesh, zum ersten male hrsg. v. Ferd. Justi, Lipcse 1868.
l. Bandelkand.
a hektár németalföldi elnevezése.
(Boonden), falakkal kerített fővárosa az ugyanily nevü, angol hűbér-államnak (területe: 5934 km2), a Csambal közelében, Radsputanaban, 21.000 lak. A radsa terjedelmes palotája a városon kívül áll.