egyike azon 10 kerületnek amelyekre Németországot I. Miksa uralma alatt 1512. felosztották. Eredetileg magában foglalta Burgundia grófságot és a Nemetalföldek 17 tartományát; későbben tisztán az osztrák Németalföldekre szorítkozott, amelyek a Iunevillei békében (1801) Franciaországhoz csatoltattak és ma Belgium nagyobb részét alkotják.
Egyika e legkitünőbb francia boroknak. E borfajta háromféle: a felső B. (Côte d'Or), az alsó B. (Yonne) és az u. n. Macon (Saône et-Loire). A B.- t majdnem kizárólag a pineau (v. noirien) szőllőfajból készítik, melyet nálunk burgundinak neveznek. Szüretkor a szőllőt megválogatják ugyan, de nem szemelik le s csak részben tiporják meg, a többit tiprás nélkül töltik a kádba s csak az erjedés végén, ha a törköly a fölszinre emelkedik, tiporják bele a borba. E tiprást még párszor ismétlik; a szemeket azután pár nap mulva kipréselik s erjedni hagyják. A B. sötét bibervörös szinü, zamatja kitünő; rendkivül sima és erős bor. Fehér burgundit is készítenek, ezek közt a leghiresebb a Mont-Rachet nevü bor. Legujabban pezsgőt is készítenek a burgundi borból, melyet különösen Angliában és Amerikában értekesítenek.
melyeket imádságos könyvek lovagköltemények stb. diszítéséül a XV. és XVI. században a burgundi hercegek megrendeléséből a Van Eyck testvérek iskolájából való festők készítettek.
az aranygyapjas rend miseruhája, mely Bátor Fülöp burgundi herceg megrendelésére készült és gazdag himzésü alakos ábrázolások díszítik. Az alakok arca lapos öltéssel a ruházata pedig gobelin módon arany fonalak fölött van előállítva. A himzésnek e csudás remeke a bécsi cs. és kir. kincstár tulajdona és évenkint egyszer használják, az aranygyapjasrend ünnepe alkalmával tartatni szokott misén.
(növ.), palócosan röviden csak: burbungyi, v. burbungyi répa, burbungyia vagy tehénrépa. Nem más mint cukorrépa. L. Cukorrépa és Takarmányrépa.
(növ.,:Medicago sativa L.), l. Lucerna.
Több hires francia szőllőfajta neve melyek közül legjelentékenyebbek a következők: 1. Kék B. (Pineau v. Pinot noir, Bordeaux petit noir; német neve: blauer Clävner, olasz neve: Pignolo). E fajtának köszönheti Franciaország borainak világhirét; a világ összes szőllőfajtái közül ez adja a leghiresebb vörös bort. Fürtje kicsiny, hengeres tömött; bogyója gömbölyü v. hosszukás sötétkék, hamvas, gyengén pettyezett; a bogyóhéj vékony; leve híg, édes, illatos. Hosszu metszést kiván. - 2. Korai kék B. (Madelaine noir, vigne d'Ischia; német neve: früher Clävner v. Jacobstraube). Az előbbi fajtához nagyon hasonló s attól csak korábbi, már augusztus végén beálló érésére, kisebb és lazább fürtjeire, továbbá vastagabbhéju bogyóira nézve különbözik. - 3. Piros B. (Pineau gris, német neve: Ruländer). Fürtje kicsiny, tömött, hengeres, bogyói kicsinyek, hosszad gömbösek, rozsdavörös szinüek. Igen édes, finom bort ad, mely főleg pezsgőgyártásra használatos. - 4. Fehér B. (Pineau blanc Blanc de Champagne). Fürtje kicsiny rövid, ,tömött; bogyói hosszukásak vagy gömbölyüek, világos sárgák áttetszők, gyengéden hamvasak, igen édesek és zamatosak. - 5. Korai fehér B. Az előbbi fajtához nagyon hasonló s tőle csak abban különbözik hogy koraibb érésü s hogy bogyói gömbölyübbek,,sárgás zöldek, feketén pettyezettek; kevésbbé nemes a fehér B.- nál.
(Lex Burgundionum), a germán burgundok népjoga az V. századból Gundobald király alatt készülvén Lex Gundobada-nak (Loi Gombette) is nevezik. Alkotó elemei régi burgundi jogszokások és a burgundi királyok rendeletei. A burgundoknak egymás közt való és a burgundoknak a rómaikkal való jogviszonyait szabályozza.; a burgundi rómaiaknak egymás között fennállott jogviszonyaira a lex romana Burgundionum vonatkozik (az u. n. Papianus, a VI. századból). Kiadták Bluhme, Monumenta Germaniae Historica, Leges III., 1863, és Binding, Fontes rerum Bernensium l. 1880.
(Boorhaumpoor), város a brit-indiai, Narbada divizióban (Provinces centrales), a Tapti jobb partján, 32125 tulnyomóan hindu lak., musszelin- és arannyal meg ezüsttel áttört szövetek készítésével. B. egykoron a mongol Dekán fővárosa volt, azóta nagyon aláhanyatlott. Az angolok 1861. vették végleg birtokukba.
v. boranok, 1. régi, a lygini törzshöz tartozó germán nemzetség a Visztula és Odera területén. - 2. B. a skandináv mitologiában Borr atyja, Ódin öregapja (l. o.). B. ugy kelt életre, hogy egy tehén (Audhumla) sós jégsziklákból nyalogatta ki.