olasz festő, l. Preti.
(ejtsd: kal-), D.-Olaszország egyik félszigete és compartimentoja, a Tarentoi-öböl, Jontenger, Messinai-szoros ésTirreni-tenger és Basilicata közt 15075 km2-nyi területtel 1.315296 lak. Öblei a Squillacei-,Giojai-és Santa-Eufemiai, hegyfokai: az Alicei, a Nao-, a Rizzuto, a Spartivento, a compartimento DK-i vége s az Armii a DNy-i vége. A Calabriai-hegyek (l. o.) takarják. A Crati és Neto a folyói. Éghajlata a partokon meleg és mocsarai miatt nyáron rendkivül egészségtelen, amiért is ilyenkor a lakosság a hegyekbe vonul. A hegyek lejtőin sok a szőllő és az olajfa, a sikságon a gabona; a gyapot is jó termést ad. A hegyekben az állattenyésztés virágzó, lovakat, juhokat, öszvéreket, sőt bivalyokat és sertéseket is nagy számmal találni; selyemhernyókat is tartanak. Az ásványország kincsei közül csak sót és ként bányásznak. Jelenleg a következő tartományokra oszlik: Catanzaro (5975 km2-nyi ter., 433975 lak.),Catanzaro főhellyel; Cosenza (7358 km2-nyi ter., 451185 lak.), Cosenza főhellyel; Reggio di Calabria (3930 km2-nyi ter., 372723 lak.), Reggio főhellyel. C. (a rómaiak Bruttiuma) egykoron görög gyarmat és Nagy-Görögországnak volt része; a rómaiak 276. Kr. e. foglalták el; a Ny.- római birodalom megdőlése után keleti gótok, bizánciak, szaracénok birtokává lett; ez utóbbiakat a XI. században a normannok üzték el. Ez idő óta a Nápolyi királyság sorsában osztozott. Ős lakói, kik brutti v. bretti néven is ismeretesek, lucán eredetüek, de csakhamar a hazájokból odaszakadt hellén gyarmatosokkal összevegyültek. Utóbb még a C.-ba betört szaracénokkal is keverődtek.
az Apennineknek Calabriában fekvő része; É-i részöket, amely a Monte Cocuzzoval (1542 m.) kezdődik, La Silanak hívják (legmagasabb csúcs a Botte Donato, 1930 m.). E zord résztől a Catanzaro nyereg választja el a D-i szélesebb részt, amely az Aspromonte hegytömeggel, ill. ennek legmagasabb részével a Montaltóval (1958 m.) meredeken ereszkedik le a Messzinai-szorosba.
Vent. et Spreng. (növ.), a kontyvirágfélék díszfüve nagy, gyakran szépszinü, foltos, hosszunyelü pajzsos, nyilalaku levelekkel, csöves, fehér virágburokkal. Gumóját Dél-Amerika orró tartományaiban tápláléknak és orvosságnak használják. A gumó bő liszttartalmu, főzés közben csipősségét elveszti, azután ártalom nélkül megehető. Ezért több faját termesztik, némelyiknek a levelét is főzeléknek készítik el. Több faja, különösen a C. bicolor Vent. és C. picturatum C. Koch szép díszharasztjával melegházaink dísze; amannak a levele szép vérszinü, a széle felé zöldbe megy át. A C. arborescens Vent. (Arum arborescens L.) hazája Brazilia és Ny.-India, 2 m.-nél magasabb. Gyökere karvastagságu, nagyon csipős izü, megfőve édes s a szárával együtt eleség. Levele meg a gyümölcse oly erős izü, hogy daganatot és nyálfolyást kelt. A négernek régen büntetésből a száján kellett tartania. AC. esculentumot l. Kolokázia.
[ÁBRA] Caladium, diszlomb.
(ejtsd: kalafat), város Romániában, Dolju kerületben, a Duna mellett, 4000 lak., élénk gabonakereskedéssel, vesztegzárintézettel. Az 1877-78. háboruban Viddinből, ahová hajóhid vezetett, sokáig bombázták.
város Logrono spanyol tartományban a Cidacos partján püspöki székhely (1887) 8821 lak., régi székesegyházzal. C. a régi Calagurris Nasica, amelyet Pompejus hiába ostromolt és csak Afranius tudott irtóztató kiéheztetés után elfoglalni: benne született Quintilianus.
1. kikötő-város és első rangu erősség Pas-de Calais francia départementban, a C.-i tengorszoros mellett; a tőle 28 km.-nyire fekvő Doverrel szemben, (1891) 56,867 lak., virágzó selyem-, csipke- és gyapotiparral (a gyárak nagyobb részt a külvárosban, Saint-Pierre-les-Calaisban vannak), továbbá lenszövéssel, sör- és hajógyártással; hidrográfiai iskolával, muzeummal és nyilvános könyvtárral (18000 kötet). Jelentékenyebb épületek: a Notre-Dame gót templom, gazdagon diszített oltárral; a III. Eduárdtól alapított régi kastély; a városháza; a közel 1 km.-nyi hosszu molók, amelyek egyikének végében a Bourbonok visszatérésének emlékére emelt oszlop áll. Érdekes része a Courgain, a halászok városrésze. C.-t mint tengeri fürdőt is látogatják. Hajóforgalma rendkivül élénk; (1891) 2506 hajó fordult meg kikötőjében 685,847 t. tartalommal; az utazók száma, akik Doverbe hajóztak vagy onnan Franciaországba-jöttek át, ugyanazon évben 243388 volt. C. neve a történelemben a X. században fordul elő először; majd Boulogne grófságnak, majd Flandriának volt része. 1303. a hanza szövetségnek vált tagjává. III. Eduárd angol király 1347. elfoglalta; a franciák csak 1558. Guise herceg vezérlete mellett tudták visszaszerezni. Ez időtől a város és környéke 1790-ig Calaisis nevet viselt. V. ö. Ports maritimes de la F ance I. köt. 195. I. -2. város Maine É.-amerikai államban, a Sainte-Croix partján, 8300 lak., nagy fürészmalmokkal.
Roth (növ.), l. Nádperje.
(növ.), a zsurlók osztályának az ősvilági Calamariee csoportról kölcsönzött neve. L. Zsurlók.
Lajos, olasz rézmetsző, szül. Civitavecchiában 1802-ben, megh. 1869-ben. 1822 óta a párisi rézmetsző-iskolában tanult. Először modern mesterek műveit metszette, így Ingres «XIII. Lajos fogadalmát», Ary Scheffer «Francesca da Rimini»-ját, stb., emellett több arcképet, melyek közül legismeretesebb az I. Napoleon halotti álarca után készített kép. Később a régibb mesterek műveit is metszette, p. Ezekiel látomását, a Madonna della Sediát és a Mad. da Folignót Ráffáeltől, Mona Lisát Leonardótól stb. 1837. a brüsszeli rézmetsző-iskola tanára lett, 1851. kiadta Belgium hires embereinek rézmetszésü arcképeit. Az olasz királyság helyreálltával a milánói akadémián a rézmetszés tanára lett. C. a legkiválóbb ujabb rézmetszők közé tartozik.