város Caserta olasz tartományban, Casertatól 25 km.-nyire, egészségtelen vidéken, (1881) 2942 lak. C. az ókoriak Calese; akkor borai híresek voltak, Horatius is dicséri őket. 1798. dec. 9-én a franciák itt diadalmaskodtak a nápolyi hadakon.
(lat.), a római jogban az a kereset, mely által a védur azt, amit szabadon bocsátott rabszolgája az ő kárára elidegenített, a birtokostól visszakövetelhette. Továbbá az a kereset mellyel az arragatio utján örökbe fogadott serdületlen az örökbe fogadó hagyatékának őt illető negyedrésze megrövidítésének esetében az elfogadó ellen (amennyiben még az elfogadott hagyatékból valamit bir) felléphetett.
(eredetileg Kalwitz) Sethus, latinul iró német zenetudós és szerző, szül. Gorschlebenben (Thüringia) 1556 febr. 21., megh. Lipcsében 1615 nov. 24. Zenei nevelését Frankenhausen és Magdeburg gimnáziumaiban kapta; Énekkarban való működéssel keresett annyit, hogy 1579-ben a helmstedtiés lipcsei egyetemre mehetett mennyiségtant tanulni; Lipcsében a pálosok 1580. templomi zeneigazgatóvá tették. 1582. Schulpforta város, 1594-ben a lipcsei Tamás-iskola kántora lett. 1596 óta Harmonia cantionum ecclesia sticarum címmel megjelent énekeit a szólamok énekelhetősége és tiszta vezetése tünteti ki; becseselméleti munkái: Melopoeia, sivemelodie condenderatio (Erfurt 1582-92); Exercitationes musice due (Lipcse 1600; bőv. 1612); Compendium musice (1594 1602 végre Mus. artisprecepta címmel Jéna 1612). Nem zenei iratai közül említendők: Opus Chronologicum (1605); Elenchus Calendarii Novi és E. C. Gregoriani (1613); Thesaurus latini sermonis (1614); Enchiridion Lexici Latino-Germanici.
Carlos, népjogi iró, szül. Buenos-Ayresben 1824., 1860 óta diplomáciai szolgálatban, jelenleg az argentini köztársaság követe Berlinben. Nevét La droitinternational théoretiqueet pratique (3. kiad., Páris 1880-81, 4 köt.) c. műve által tette ismertté; ujabb munkája: Dictionnaire de droit international publicet privé (Berlin 1885, 2 köt.). Régebbi művei közül kiválnak: Recueil completdes traitésetc. de tous les États de l'Ameriquelatine (1862-69, 11 köt., spanyol nyelven is megjelent); Une page dudroit international, on l'Amerique du Sud devant le droitdes gens moderne (1864); Annales historiques de la révolution de l'Amérique latine (1864-75, 5 köt.). C. tagja a párisi akadémiának (erkölcsi és polit. tud. akadémiája).
(lat.) a. m. kopasz. - Calvities, l. Kopaszság.
(v. Kalw), járási székhely Schwarzwald württembergi kerületben, 36 km.-nyire Stuttgarttól, a Nagold partján (1890) 4522 lak., kik gyapjutakarókat, trikó-árukat készítenek és gyapotszövéssel foglalkoznak. A Nagoldon átvezető hid egyikén architektonikus szempontból érdekes kápolnaáll.
(lat.), mész C. chlorataa. m. klór-mész; C. extinctaa. m. oltott mész; C. viva a. m. égetett mész.
kis növénycsalád a sokanyások rendjében, csak 3 (4-szögletes) águ cserjével; levele ellenes, egyszerü; kelyhe és szirma soklevelü, csavarmenetesen sorakozik, s lassanként egymásba átmegyen, himje perigin, a termővel együtt sok és szintén spirál helyzetü. Gyümölcsszemeit a fordított kupalaku vacokba zárja. Génusza a Chimonanthus Calycanthus, Japánban és É.-Amerikában.
L. (növ., a róla elnevezett családnak bokros, 2-2,5 m. magas É.-amerikai cserjéje, a levél tövében levő magános, nagy sötétbarna virágokkal, melyek meleg napokon, különösen este és hervadozva kellemes illatot árasztanak; ezért alkonynyilatnak nevezhetjük. Két faját díszcserjéül nálunk is ültetik. A C. floridus L. (fűszercserje) tojásdad v. széles hosszukás levelekkel számtalan és soká díszlő virágokkal, a C. occidentalisHook. et Arn. nagyobb levelekkel, nagy, de gyenge illatu virágokkal. Nálunk ritkán gyümölcsöznek. Gyökerök és kérgök is erős zamatos kámforszagu; az utóbbinak elpárolgó olaja még arról is nevezetes, hogy orvosságnak és fahéj helyett is használják.
(lat.) a. m. vesekelyhek; l. Vese.