(növ.), De Candolle rendszerének növényserege azaz olyan virágok összefoglalása, amelyeknek himje meg a szirma nem a virág tengelyéből ered (l. Thalamifloroe), hanem a kehely tövéhez nő, mint főleg a rózsaviráguaké v. a vitorlás viráguaké (l. De Candolle rendszere). A C. a mai tökéletesbített növényszisztémában is megmaradt csoport. A kétsziküek szabad szirmuinak az a serege, amelynek periginv. epigin virága rendes köröstervű; többrekeszü vagy egylevelü, de többes termőjének a magléce a tengely helyére esik, ritkábban van a falon. Ritkán van egyrekeszű magrejtőjük, egyetlen tövi eredetü petével. Az említetteken kivül a kaktuszok, mirtusz- és ernyős viráguak stb. is ide tartoznak.
(növ.; a. m. kehelyke, a külső kehely mellékkehely, pikkelyekből vagy apró levelekből (hegye-levelekből) képződő boriték, mely a szegfüvek sok mályvaféle v. némely fészkes növény (gyermekláncfű Senecio, georgina) kelyhét ill. fészkét kehely módjára fogja körül; l. Acalyculatusis.
Brongt., l. Trilobitok.
l. Kalypso.
(növ.), l. Mohsapka és Gyöksüveg.
R. Br., helyesebben Calycostegia (növ.), l. Folyóka.
l. Kehely.
velencei lovagrend, melyet 737-ben alapítottak 12 nemes ifju részére, kik esküt tettek arra, hogy minden tettökben a közjó előmozdítására törekedni készek. - Csak nemeseket vettek fel a rendbe, s számuk a huszat meg nem haladhatta. - A rend tagjai kétszinü nadrágot viseltek egyik lábszáron vereset, másikon fehéret, ünnepélyeken piros bársony köpenyt és sapkát. - Külső jelvényük arannyal és drágakövekkel diszített csizma volt, melyet hol a jobb-, hol a ballábon viseltek. - A rend 1680. szünt meg.
hosszmérték a Jón szigeteken, a. mint 5,029 m.
(franc., ejtsd: kámájő), camée, kámea, az olasz cammeoból, átvitt értelemben zománccal, v. üvegen, V. porcelánon egy szinben előállított ábrázolás. Az egyszinü krétarajz és az egyszinü (monokróm) nyomat is C. A XVIII. században igy nevezték az egy v. legalább kevesebb szinü mustrás selyem kelmét. L. Chiaroscuro, Cirage, Grisaille.