(ejtsd: kampardonl Emil, francia iró, szül. Párisban 1834 jul. 18. Tanult az École des chartesban azután levéltári szolgálatba lépett, hol osztályfőnökségig vitte. Munkái: Histoire du tribunal revolutionnaire de Paris (uj. kiad. 1866); Marie Antoinette á la conciergerie (1862, 2. kiad 1867); Marie Antoinette et le proces du collier (1860); Madame de Pompadour et la cour de Louis XV. (1867); Les spectacles de la foire 1595-1791 (1877); Voltaire, documents inédits (1880); L'Académie royale de musique un XVIIIe siecle (1884); stb. Boutarickal kiadta a Mémoires Fréderic II.-ot (1866).
(ejtsd: kemmbl), 1. több county neve az E.-Államokban; és pedig Georgiában, 1036 km2-nyi ter. 7024 lak., C. székhellyel; Kentuckyben 345 km2-nyi területtel, 27400 lak. Alexandria székhellyel; Tennesseeben, 1296 km2-nyi területtel, 10005 lak. Jacksborough székhellyel; Virginiában, 1658 km2-nyi területtel, 36250 lak. 2. Lakatlan 50 km.-nyi területü sziget a Csendes-tengerben, 639 km.-nyire Uj-Zélandtól, amelynek tartozéka. 1810. Hazelburgh angol kapitány fedezte fel. 1874. a Vénus átvounlásának megfigyelő helyéül szolgált.
1. Archibáld, angol tábornok, szül. Glenyonban 1769 márc. 12., megh. Edinburghban 1843 okt. 6. 1824. Indiában, mint főparancsnok a birmai háborut két évi küzdelem után győzelmesen befejezte. Jutalmul a parlament jegyzőkönyvileg hálát szavazott neki, a király pedig bárói rangra emelte. Fia és örököse, János sir, mint vezérőrnagy esett el 1855. Krimiában Szebasztopol előtt.
2. C. Colin sir, Clyde lord, angol tábornok, szül. Glasgowban 1792 okt. 20., megh. Chathamben 1863 aug. 14. Midőn 1803. katonai iskolába lépett, atyjának nevét (M'Liver) az anyai névvel cserélte fel. 1808 óta Spanyolországban szolgált, 1841-ben ezredes lett és kitünt a khinai háboruban, valamint a Sikk indiai törzs ellen viselt harcokban (1848-1852). 1854. lord Raglan alatt mint vezérőrnagy a krimi háboruban vett részt. Az almai ütközetben segítségére sietett Brown tábornoknak s elfoglalta az oroszok által megszállva tartott magaslatokat. Még jobban kitünt a balaklavai ütközetben az orosz lovasság támadásának visszaverésével. 1856. Viktoria királynő tábornokká s 1857. az indiai felkelés alkalmával az indiai csapatok főparancsnokává nevezte ki. Megverte dec. 6. a felkelőket Khanpurnál, 1858. bevette Lakhnaut s még ugyanazon évben véget vetett a felkelésnek. A parlament mindkét háza köszönetet szavazott neki, a királyné pedig Clyde lord cimmel peerré és tábornaggyá emelte. Nemsokára visszatérése után meghalt. A westminsteri apátságban temették el. V. ö. Shadavell, The life of Colin C. (Lond. 1881, 2 köt.) és Stephen, Dictionary of Nat. Biogr. VIII. 345.
3. C. Harriet, angol regényirónő, szül. Stirlingben 1817., megh. Franciaországban 1841 febr. 15. Eleinte a havi szemlékbe irt cikkeket, később igen jeles elbeszélő műveket irt, minők: The only daughter et domestic story (Lond. 1837); The cardinal virtues, or morals and manners connected (u. o. 1841); Self devotion, or the history of Katherine Randolph (u. o. 1842).
4. C. György, angol adminisztrátor, szül. 1824. Korán lépett India államszolgálatába; a kalkuttai főtörvényszéknél biró, később a központi tartományok főbiztosa, majd Bengália kormányzója volt. 1871. az indiai csillagkeresztes lovagrend érdemjelét kapta. Több izben járt Európában és 1875. Kirkcaldy képviselőjének választották meg. A parlamentben Irland érdekeit védte. 1885. ujra megválasztották képviselőnek. Művei: Modern India (1852); India as it may be (1873); Handy Book of the Eastern Question (1876); White and Black in the United-States.
5. C. János lord, angol jogtudós és államférfiu, szül. Springfieldben, Skóciában 1799 szept. 15., megh. 1861 jun. 23. Tanulmányait Edinburghban elvégezvén, Londonba ment, hol egy ideig mint a Morning Chronicle tudósítója élt. Később ügyvéd lett s mint Abinger lord veje a parlamentbe választatott. Itt a whigekhez csatlakozott s jogi kérdésekben szava nagy súllyal birt. 1832. államügyész s 1841. Irország lordkancellárja lett és peer, de már egy pár hét mulva a whig-minisztérium bukásával ő is lemondott. 1846. mint a lancasteri hercegség kancellárja, a minisztériumba lépett, 1859. pedig lordkancellárrá nevezték ki. Művei: Lives of the Lord Chancellors (London 1845-47, 7 köt.; 8. kiad. 1873); Lives of the Chief Justices of England (u. o. 1849-57, 3 köt.; 3. kiad. 1874, 4 köt.). Életrajzi feljegyzéseit valamint levelezéseit kiadta leánya, Mrs. Hardcastle, Lord Chancellor C., his life and letters (Lond. 1881, 2 köt.).
6. C. Tamás, angol költő, szül. Glasgowban 1777 julius 25. megh. Boulogneban 1844 junius 15.. Első munkája volt: The pleasures of hope cimü tankölteménye, mely egy év alatt négy s azután számos kiadást ért. Németországba utazván, 1800. szemtanuja volt a hohenlindeni csatának, melyet hires elegiájában örökített meg. 1801. visszatért, London mellett Sydenhamben telepedett le s az irodalomra adta magát. Munkái: Annals of Great Britain from the accession of George III. to the peace of Amiens (Lond. 1806); Grertrud of Wyoming (költői beszély, u. o. 1809); The pilgrim of Glencoe (u. o. 1842). Egy második németországi utazás után adta ki Specimen of the British poets c. munkáját (7 köt. u. o. 1819-21); Shakespeare-kiadása (1838) több kiadást ért. C. meleg pártolója volt a londoni egyetemnek, melynek tervét ő készítette el 1825. Szülővárosának főiskolája 1827-29. lord rektorrá-választotta őt. Algériába történt kirándulása alkalmából irta Letters from the South c. leveleit (Lond. 1837; uj kiad. 1845). Kevésbbé volt szerencsés mint biografus. Életrajzai: Life of Mrs. Siddons (Lond. 1834); The life and times of Petrarch (u. o. 1841); Frederick the Great his court and times (u. o. 1842-43)..; Halála után a Westminster-apátságba szállították. Poetical works c. munkái többféle kiadásban jelentek meg. V. ö. Beattie, Life and letters of T. C. (Lond. 1849, 3 kötet). Magyarul megjelent: Shakespeare életéből és drámáiról. Angol ered. közli Sebeny Alajos. Csorna 1881.
János Henrik, angol államférfiu, szül. Kelvinsideban (Lanark skót grófságban) 1836. Glasgow- és Cambridgeban végezte tanulmányait s 1868. alsóházi taggá választatván, a szabadelvü párthoz csatlakozott. 1871-74. titkár volt a hadügyminisztériumban, 1882-84. a tengerészeti minisztériumban, 1884-85. főtitkár Irországban, azután hadügyminiszter a Gladstone minisztériumban 1886 februáriusától augusztusig. 1892 aug. megint hadügyminiszter lett Gladstone uj minisztériumában. Ebben az állásában 1893 márc. 9. az állandó hadsereg behozatala ellen és az Angliában most divatos zsoldba fogadás rendszere mellett nyilatkozott, mely nyilatkozatát az alsóház helyeselte.
János Francis, angol iró, szül. 1822 dec. 29., megh. Cannesban 1885 febr. 17. Iratai a népisme, meteorologia és geologia köréből valók. Ilyenek: Popular tales of the West Highlands orally collected with a translation (London és Edinb. 1860-62; uj kiad. Lond. 1890); Leabhar na Feinne. L Gelic tests, Heroic gadic ballads collected in Scotland (Lond. 1872); Frost and five, natural engines, toolmarks and chips; with sketches taken at home and abroad by a Traveller (Edinb. 1865; uj kiad. 1867); Time scales horizontal and vertical (Lond. 1880); Thermography (Kensington 1883); Circular notes. Tour round the world (Lond. 1876-79).
vallásos szekta Észak-Amerikában, l. Baptisták.
(ejtsd: kembltaun kikötöváros Argyle skót grófságban, a biztos Loet kikötő partán, Cantire-félsziget K-i partján, (1891) 5479 lak., jelentékeny halászattal, whisky-készítéssel. Datruadhain néven az első skót királyoknak volt székhelye.
1. Erzsébet (Hoffmann), német irónő, szül. Hamburgban 1786 jun. 12. megh. u. o. 1873 febr. 27. Élénk részt vett a politikai mozgalmakban s házánál gyakran találkoztak a kiválóbb szellemü férfiak. Megirta a hamburgi 1813-14. rémnapokat, irt különféle életképeket s névtelenül Zur Erinnerung an F. L. Meyer, den Biographen Schröders c. könyve (2 köt. Braunschweig 1847). Utolsó éveiben egészen megvakult.
2 C. Joakim Henrik, német pedagógus és ifjusági iró, szül. Deensenben, egy braunschweig-wolfenbütteli faluban 1746., megh. Braunschweigban 1818 okt. 23-án vagy mások szerint 22-én. Tanult Holzmindenben, Helmstädtben és Halleban. Először a hittudomány tanulásának szentelte magát de a teologia mellett a neveléstudomány iránt is nagy előszeretettel viseltetett. 1773. tábori pap lett ez az állás azonban nem elégítette ki sokáig. 1776. elfogadta az anhalt-dessaui herceg meghivását Dessauba a Basedow vezetése alatt álló intézetbe, mikor pedig Basedow elhagyta az intézetet, melyet Ferenc dessaui fejedelem jóvoltából egykor alapított Campe állott helyére s lett annak igazgatója. Itt adta ki Erkölcskönyvecskéjét (magyarul Földi Ferenctől Komáromban 1789; más kiadása Nagyszombatban 1790; ugyanez Szebenben 1794), mely hirét tul vitte Németország határain. A tanítók közt uralkodó viszálkodások miatt még igazgatósága első évében ott hagyta Dessaut és Trittowban, Hamburg mellett magán nevelőintézetet nyitott, de egészségi okokból ettől is visszalépett s 1787-ig mint magán ember élt. Ebben az időben kezdte meg a Hamb. Kinderalmanach kiadását melyet 12 kötetben 1784-ig folytatott. E vállalatához csatlakozott az ifjuság számára kiadott utazások tárháza 1744-ig, szintén 12 kötetben. (Magyarul: Kis János szerkesztése alatt többektől 1816-1819.) Még nagyobb örömet szerzett az ifjuságnak Robinsonjával, melyet De Foe angol iró után dolgozott. (Magy.: Gelei Józseftől, Pozsony 1787. és Gyarmathy Sámueltől, Kolozsvárott 1791. S a jelen században sokaktól és sokszor.) Robinsont követték Die Entdeckung von Amerika 3 Thle. (Magy.: Kolozsvár 1793.) Kleine Seelenlehre für Kinder. (Magy.: Nagy Sándortól Pozsonyban és Komáromban 1794.) Theophron. (Magy.: Dapsy Józseftől, Pozsonyban 1804.) Väterlicher Rath für meine Töchter. Ez a két utóbbi könyv egyik a fiu-, másik a leánynevelésre szolgált jó tanácsokkal. 1787. a braunschweigi herceg hivta meg, hogy Braunschweig iskola-ügyét a filantrop-elvek szerint rendezze. 1805. letette hivatalát s a herceg a St. Cyriak-Stift kanonokjává nevezte ki. 1809. a helmstädti teol. fakultás doktori oklevéllel tisztelte meg. A magánéletbe viaszavonulva alapította iskolai könyvkereskedés cég alatt azon üzletet, mely főleg saját iratai által lőn hiressé. Campe érdemeit a nevelés és különösen az ifjusági irodalom körül kortársai mindenütt elismerték. Gyermek- és ifjusági iratai többre mennek 37 kötetnél. Német szótárával s Az idegen szavak magyarázata cimü művével a német nyelvtudománynak tett hasznos szolgálatot.
(spany.) a. m. bátor harcos, levente; Cid mellékneve.
(ejtsd: kampecse), 1. Mexikó köztársaság egyik állama a Mexikói-öböl partján Jukatan, Guatemala és Tabasco közt, 56462 km2-nyi területtel, (1892) 93976 lak., 2 kerületre oszlik, ezek C. és Carmen. - 2. Az ugyanily nevü állam fővárosa, Jukatan félszigeten, a C.-öböl partján, (1892) 18730 lak., hajóépítéssel, egyetemmel és muzeummal. Az erőddel védett városnak kikötőjébe mélyebb járatu hajók nem juthatnak; mindamellet Jukatan tengeri kereskedelmének nagy része itt pontosul össze.