volt spanyol hoszuságmérték = 8 palmos. Barcelonában 1,55 m, Minorka szigeten = 1,604 m., Malorka szigeten = 1,564 m.
(spany. ejtsd: kanya), nád, cukornád; szeszes ital cukornádból, a kezdetleges rum.
(Dominion of-), l. Kanada.
volt folyadékmérték. Portugáliában és gyarmataiban, = 1/12 almude. Különböző helyeken nagysága is különféle volt, igy Lissabonban és Rio de Janeirón 1,396 l., Pernambukón 6,056 l. volt.
(ejtsd: kenedien river), az Arkansasnak a White Mountainsben eredő mellékfolyója az É.-amerikai Egyesült-Államokban.
(franc., ejtsd: kánály), a. m. csőcselék; annyi is mint gazember; valakivel en C. bánni a. m. iránta megvető bánásmódot tanusítani.
l. Midi.
az Adriai tengeren a quarnerói és dalmát szigetek közt levő tengerszoros.
Mihály József, olasz történetíró, szül. Genovában 1808 dec. 23., megh. Genovában 1890 jun. 4. Jogot tanult, aztán a genovai politechnikán a történelem és földrajz tanára lett. Eleinte történeti tragédiák és regények irásával foglalkozott, később azonban teljesen a történelem tudományos művelésének szentelte magát. Főműve; Storia della republica di Genova (1-4. Köt., Firenze 1858-64., az 5. Köt Genovában 1874. Az 1550-ik évig terjed). Ezenkivül felemlítendők; Della Crimea e dei suoi dominatori dalle sue origni fino al trattato di Parigi (3 köt.. 1856.), La vita ed i viaggi di Cristoforo Colombo (Firenze 1863); Storia del commercio, dei viaggi, delle scoperte e carte nautiche degli Italiani (Genova 1867) stb.
1. Tkp. Da Canal v. Canale Antal, olasz festő, szül. Velencében 1697., megh. u. o. 1768. Atyja, Canale Bernát színházi díszletfestő volt tanítója; 1719. Rómába ment s főleg tájképek festésével foglalkozott. Később visszatért Velencébe s szülővárosának egyes helyeit örökítette meg igazi művészettel. 1746-48. Londonban tartózkodott, majd visszatért Velencébe. Festményeinek legnagyobb része angol gyüjteményekben van (mintegy 40 a Windsor-palotában). A budapesti országos képtárban van egy korábbi képe, mely a római Pantheont ábrázolja (659), és egy későbbi, mely a velencei Piana d' Orologió-t mutatja (628). Nagyrabecsülik rézmaratásu képeit is. Festményeire néha Tiepolo festette az alakokat.
2. C., tkp. Belotto Bernát, olasz festő, szül. Velencében 1720., megh. Varsóban 1780. Nagybátyjának C. A.-nak volt tanítványa, majd Rómába ment. 1745-1746. Felső-Olaszországon át Németországba utazott, eleinte Münchenben tartózkodott, 1746 v. 1747. Drezdában telepedett le és 1758-ig itt maradt. Ekkor Bécsbe utazott, 1762. Varsóban találjuk, 1764. ismét Drezdában, hol az akadémia tagja lett; de már 1768. Poniatowski Szaniszló lengyel király udvari festője lett. Nem érte utól nagy mesterét. Látképeit még egyszerübben, realisztikusabban fogja föl, távlata is pontosabb, de képei hidegebbek és élesebbek, nem oly költőiek és festőiek, néha sablonszerüek. Festményeinek legnagyobb része a drezdai képtárban van; a budapesti orsz. képtárban van két firenzei látképe (645, 647). Rézmaratásu képeket is készített, V. ö. Meyer, Rud., Die beiden Canaletti (Drezda 1878).