Károly Lucián Gyula Lőrinc, Bonaparte herceg, l. Bonaparte.
(lat.) a. m. kutya; egyszersmind két csillagzat neve.
Péter, családi nevén « de Hondt», a Jézus-rendi társaságnak első német tagja és Németországban a rend első főnöke, szül. Nimwegenben 1521 máj. 8., megh. a svájc-freiburgi rendházban 1597 dec. 21. 1543 máj. 8. Mainzban a jezsuita rend tagja lett. Kölnben működött mint egyetemi tanár, 1547. a trienti egyetemes szt. zsinatra ment. Trientből jutott Bolognán keresztül először Rómába, ahol loyolai Szt. Ignác kezeibe 1549. ünnepélyesen letette a négy fogadalmat. Németországba visszatérvén, Ingolstadtban hittanár, majd az egyetem alkorlátnoka lett. 1551. I. Ferdinánd német császár hivására a bécsi egyetemre ment és itt írta meg kétrendbeli kátéját, amelyek a kátéirodalomban fordulópontul tekintendők. Nagyobb katekizmusa 1554-ben jelent meg Summa doctrine christiane sive catechismus major címmel, 1566-ban pedig kisebb katekizmusa Institutiones christiane pietatis s. parvus catechismus catholicorum címen. Több száz kiadást értek e káték és úgyszólván minden élő nyelvre le vannak fordítva, magyarul e címen: Magyar catechismus, mely C. P. pater által iratott és most ujonnan a keresztény híveknek oktatásokra magyar nyelven kinyomtattatott (Nagyszombat 1727, s többször). 1554-58-ig a bécsi püspöki megyét mint helyettes kormányozta. 1566. pedig loyolai Szt. Ignác Jézus társaságának első tartományi főnökévé nevezte őt ki. Művei közül a két kátén kivül megemlítendők még különösen szent beszédei. IX. Pius 1864 november 20. C.-t a «boldogok» közé iktatta.
Frigyes Rudolf Lajos báró, német költő, szül. Berlinben 1654., megh. u. o. 1699 aug. 11. Többféle állami hivatalt viselt, utoljára hágai követ volt. C., kinek főmintája Boileau, nem nagy tehetség, de költeményei szép nyelvezetük és verselésük által tünnek ki. A kornak uralkodó dagályától és érzéki ízléstelenségétől távol tartotta magát. Költeményeit Lange J. adta ki Nebenstunden unterschiedener Gedichte címen (Berlin 1700), majd teljesebben életrajzzal König J. U. Des Freiherrn von C. Gedichte c. alatt (Berlin és Lipcse 1727).
Károly Vilmos Ernő báró, porosz tábornok és miniszter, szül. Casselben 1787 nov. 17., megh. Berlinben 1850 ápr. 25. Jogi tanulmányai végeztével a porosz hadseregbe lépett, 1807. Sziléziában harcolt s 1812-l3. mint York tábornok táborkarának tagja, résztvett a német szabadságharcban, 1821. Vilmos herceg szárnysegéde s a berlini hadi iskola tanára lett. 1828-tól fogva mint diplomata működött eleinte Konstantinápolyban, később a lengyel forradalom alatt (1830) az orosz főhadiszálláson, azután a hesseni, hannoverai és bécsi udvaroknál. 1845. külügyminiszterré lett, de nem birta Poroszországot az orosz és osztrák befolyás alól felszabadítani, 1848 márc. 18. lemondott. Munkái: Nachrichten und Betrachtungen über die Thaten u. Schicksale der Reiterei in der neueren Zeit (Berlin 1823-24., 2 köt.). Teologiai munkát is írt: Betrachtungen eines Laien über die neue Betrachtungsweise der Evangelien durcb D. F. Strausz (Göttinga 1838) címmel.
(ejtsd: csan-), község Varasd vm. novimarofi j.-ban, (1891) 1015 horvát lak.
Dragan, bolgár politikus, szül. Szisztovóban 1827., tanult az odesszai és kijevi orosz egyetemeken, azután Bécsbe ment, ahol bolgár grammatikát írt németek számára. Agitált otthon és külföldön Bolgárország felszabadítása érdekében, de azért mégis beállt török állami szolgálatba s előbb várnai pasa, majd ruscsuki pasa társsegédje lett. A 1876-iki felkelés leveretése után C. körutat tett az európai hatalmasságoknál, hogy azokat közbelépésre birja a bolgár kegyetlenségek ellen. 1880. mint külügyminiszter egy koalicionális minisztérium élére állt, de mert önkényeskedett és alattomoskodott, a miniszterelnökségtől és a külügyek vezetésétől vissza kellett lépnie s a belügyminiszteri tárcát adták neki. De a fejedelem ettől az állásból is kénytelen volt őt dec. 29. felmenteni, mert Ausztria-Magyarországgal szemben szószegést követett el. 1882. a nép felbujtogatása miatt több hónapig internálva volt. 1883. szövetkezett a konzervativokkal az oroszok ellen a trnovoi alkotmány visszaállítására s ez után megint miniszterelnök lett, de az 1884-iki reá nézve kedvezőtlen választások után megint visszalépett. 1886 augusztusában résztvett a Sándor fejedelem ellen szőtt összeesküvésben. A fejedelem megbuktatása után belügyminiszter lett, de a regensség parancsára már aug. 30-án elfogták s bár nem sokára szabadon bocsátották, a szobranjéba többé be nem választották. Erre elébb Konstantinápolyba ment, s onnan a bolgár kormány ellen elégedetlenséget szítani igyekezett, majd Oroszországba utazott, s azóta folytonosan Szt. Pétervárott tartózkodik. Mindenütt ott van a keze a Bulgáriában oly gyakori összeesküvésekben.
Guido (gúnynevén Cagnacci), olasz festő, szül. S. Arcangelóban Rimini mellett 1601., megh. Bécsben, 1681. Reni Guido tanítványa és I. Lipót császár udvari festője volt. Főleg Velencében tartózkodott. Többnyire bibliai és mitoszi tárgyu képeket festett; ezek közül leghíresebb Magdolna mennybemenetele a müncheni képtárban. A budapesti orsz. képtárban van Tarquiniust és Lucretiát ábrázoló festményének egykoru ismétlése (492).
L. (növ.), l. Rózsanád és Álhím. - Cannaceae, l. Rózsanádfélék.
(ol., franc. canne), régi hosszúságmérték Olasz- és Franciaországban. 1,555-2,645 m. között változott.