több város az Egyesült-Államokban; jelentékenyebbek: 1. Ohio államban, Stark county fővárosa, gabonában termékeny sikságon, a Muskingum völgyében, (1890) 26,321 lak., szénbányákkal, fémiparral. - 2. Illionis államban, 38 km.-nyire Peoriától, 6000 lak., dohánygyártással és szénbányászattal.
(ejtsd: kentn) János, angol fizikus, szül. Stroudban (Gloucestershire) 1718 jul. 31., megh. Londonban 1772 márc. 22. Magániskola igazgatója és a Royal Society tagja volt. Sok kisérletet tett az elektromosság terén. C. találta fel az elektromosság előállítására az amalgám használatát az üveg dörzsölésére olajozott selyem helyett. Az üvegen képződő elektromosság nemére nézve azt állapította meg, hogy az a dörzsölt felülettől függ, hogy csiszolt üveg dörzsölés által pozitiv, homályos pedig negativ elektromosságu lesz. C. szerkesztette az első elektroszkópot, mely cérnán függő, szekrényben elhelyezett bodzabél golyóból állott. Kimutatta, hogy hogyan lehet egy elszigetelten felállított lejdai palackot a két fegyverzet váltakozó megérintése által lassankint kisütni és hogyan lehet a szikrák mennyiségéből, melyeket egy elszigetelt vezetővel közöltünk, a palack töltésének fokát meghatározni. Érdekes kisérleteket tett arra nézve, hogyan lehet légmentesen elzárt üvegedényt elektromossá tenni. Felfedezett t. i. egy foszforeszkáló anyagot, melyet osztrigahéjból és kénből lehet előállítani, ezenkivül egy módot talált ki, mellyel a Föld mágnességével lehet mágnesezni és fölfedezte a viz összenyomhatóságát. Nevezetesebb művei: A method of making artificial magnets without the use of and get far superior to, any natural ones (Phil. Tr. 1751); Observations of the planet Venus on the San's disk. June 6, 1761 etc. (u. o. 1761); Experiments to prove that water is not incompressible (u. o. 1762); On the compressibility of water and some other fluids (u. o. 1764); An easy method of making a phosphoras etc. (u. o. 1768); Observations of the transit of Venus, June 3, 1769 (u. o. 1760).
(franc.), a szinpadnak a kulisszák mögött levő része.
Károly; olasz bölcselkedő, Kant irányának főképviselője Olaszországban. Született Gropellóban 1840. Torinóban tanult jogot, filozofiát, azután Göttingába ment, hol Lotzét hallgatta. 1866. Torinóban a Cavour-liceum tanárává lett, később Milánóban tanárkodott, 1878 óta pedig a filozofia tanára a páviai egyetemen. Főbb művei: G. Battista Vico (1807); Letture sull' intelligenza umana (1870-1871); Emanuele Kant (Milánó 1879-1884, 3 kötet); Mamiani e Lotze (A Nuova Antologiában 1869).
(franc., ejtsd: kantonman) csapatoknak és seregrészeknek vm. vidék helységeiben való elszállásolása.
(lat.) a. m. énekes; innét: egy hitközség kántora; C. a görög egyházban Primicerius, éneklő kanonok, a négy első állomásu u. n. oszlopos kanonokoknak harmadika; felügyel a külső isteni tiszteletre, a zenekarra s egyházi énekre.
Cézár olasz iró, szül. Brivióban, Lombardiában 1807 dec. 8. Eleinte papnak készült, de még mielőtt fölszentelték volna, kilépett az egyházi rendből és a tanítói pályára adta magát. Korán összeköttetésbe jutott Manzonival, az olasz romantikus iskola fejével, akinek nagy befolyása volt fejlődésére. Első munkája egy Algisa o la lega lombarda c. elbeszélő költemény volt (1825), melyet csakhamar egy Storia di Como c. történeti munka követett. Irói működése mindvégig a szépirodalom és a történetirás közt oszlott meg, habár terjedelemre és értékre nézve legbecsesebb alkotásai ez utóbbi körébe vágnak. Ezekhez tartozott: Ragionamenti sulla storia lombarda nel secolo XVII. c. munkája is (1832-33), melyet az osztrák kormány túlságosan szabadelvü irányunak tartván C.-t bebörtönözte. Fogsága alatt irta meg Manzoni «Jegyesei»-nek behatása alatt Margherita Pusterla c. történeti regényét, mely népszerüség dolgában majdnem versenyzett hires mintaképével. De ha ez a munkája már jóformán feledésbe is ment, annál több szerencséje volt Storia universale c. világtörténetével, melynek első kötete 1838., 35-ik és utolsó kötete pedig tiz évvel későbben jelent meg, és amely nemcsak eredetiben, hanem magyar, francia, angol és német fordításban is elterjedt. (A magyart Gyurits Antal fordította s a szt. István-társulat adta ki. Pest 1856-1860.) Elevenen és sok tudással megirott munka, amelyet erős katolikus szellem leng át; adatai azonban, főkép az ujabbkori eseményekre nézve, igen sokszor teljesen tévesek. Kevésbbé kedvezően fogadták Storia degli Italiana-ját (1854, 6 köt.), mig Pariniról irt irodalomtörténeti monografiájával (1854), valamint Erasmo e la Riforma in Italia-jával ismét magas szinvonalra emelkedett. Olasz irodalomtörténete (Storia delle letter. ital.) rendkivül alapossággal tárgyalja anyagát, csakhogy e művében a felekezeti szempont sokszor túlságos igaztalan itéletekre ragadja. Egyéb munkái: Storia dei cent' anni 1750-1850; Gli eretici in Italia, Italiani illustri, Caracteri storici; számos ifjusági és népies irat, így: Letture giovanili; Il galantuomo; Il portafoglio di un operajo stb., végül Manzoniról irt Reminiscenze-i. Legujabb műve: L'abbate Parini e la Lombardia nel secolo pass. (Milano.)
(lat.) a. m. ének; C. mollis, C. naturalis, C. durus, lágy, természetes, kemény ének. - C. figuralis, alakzatos ének. - C. firmus, a több szólamu ellenpontozati zenetételekben az a szólam, mely az alapul vett dallamot tartalmazza, s melyhez azután a többi szólamok változatos figurációkban alkalmazkodnak, illetőleg avval egy egységes tételt képeznek. A C. firmust rövidítve gyakran C. F.-el jelzik. - C. planus (a francia Plainchantból), a Gergelyféle ének.
(v. Kintyre, ejtsd: kentajr), hegyekkel takart (a Ben Turrick 460 m.) nagy félsziget Argyle skót grófságban; a Kilbranan-szoros választja el Arran-szigettől; a szárazhoz keskeny (a Loch Tarbertnél 1 1/3 km.) földszoros csatolja.
(franc., ejtsd: kanül) a. m. csövecske, sebészeti műszer, mely hosszas, üres, mindkét végén nyilt henger alakjával bir s különböző célok szerint, különböző vastagságu, egyenes vagy görbített; ezüstből, acélból, ujezüstből, keményített kaucsukból, szaruból, ritkábban fából készítik. A sebészetben arra használják, 1. hogy az üregekben meggyült folyadékokat (hasüregből, mellkasból, herezacskóból, tályogokból stb.) kiürítsék, 2. hogy levegő bejutását lehetségessé tegyék (légcsőmetszésnél), 3. hogy orvosszereket vagy folyadékokat a test üregeibe vagy szöveteibe bevezessenek (bőr alá fecskendésnél, üregek kimosásánál, hugyhólyag csapolásnál stb.)