l. Cagot.
az orosz uralkodónak neve. Legelébb a bolgár khágánokat nevezték az aldunai szlávok C.-nak s midőn a bolgárok elszlávosodtak, állandóan megmaradt náluk ez a cím. A szerb királyok közül Dusán vette föl a cári címet s viselte fia, V. Uros is. Voltaképen a caesar latin szó rövidítése, amit az is bizonyít, hogy a trónörököst mai napig is cezarevics néven elmlítik. A szó különben már a legrégibb szlávságban előfordul, amennyien az orosz irók a bibliában a görög basileuz-t C.-nak fordították. Az orosz uralkodók eredeti cime knjazj (a. m. herceg) s veljikij knjazj (nagyherceg) volt. Ez utóbbi elnevezések mai napig is megvannak, de knjazj névvel ma már általában herceget, velikij knjazj cimmel pedig csak az uralkodóház tagjait illetik. Az oroszok a később általuk meghódított tatár khánokat is cárnak nevezték, így voltak szibériai, kazáni és asztrakáni cárok. Legelőször Rettenetes Iván koronáztatta meg magát 1547-ben; ettől kezdve cár colt az orosz uralkodók főcime. Hanem azért az orosz császárt hivatalos iratokban és okmányokban ma is imperatornak vagy oroszosan gaszudarjnak (ur) cimezik. A fehér cár elnevezés a mongol időkből származik s jelentése a. m. független, hűbért nem fizető C. Az imperator (császár) cimet Nagy Péter cár vette fel 1721., az északi háború befejezése után, habár azt már korábban használta, mikor például a liv- és esztlandi tartományi kiváltságokat megerősítette.
(franc., ejtsd: kárábin), rövid lőfegyver vadászok és lovasok számára. - Carabiner a. m. zárkapocs, oly körtealaku horog, melynek nyitott ágát befelé nyiló és rugóval kifelé szorított nyelv zárja el. A rugó v. nyitott lemez- v. rejtett tekercsrugó. Alkalmazzák láncok, kötelek végeinek összekapcsolására, valamint tüzoltók mentőszer gyanánt. - Carabinieri, az olasz és spanyol csendőrök neve. - Carabiniers. Régebben Franciaországban a nehéz lovassághoz beosztott vadászok neve. I. Napoleon alatt 2 ilyen ezred volt. Jelenleg a szász hadseregben van egy ilynevü nehéz lovasezred. A belga hadseregben is így neveznek egy gyalog vadászezeredet.
Venezuela egyik állama, a Karibi-tenger partján, 7732 km2-nyi területtel, (1891) 198,021 lak. Sík részén a Valencia-tó környékén, sok kávét, cukrot és kakaót termelnek. Fővárosa Valencia, 38,654 lak. Nevét a fővárostól 15 km.-nyire fekvő falutól kapta, ahol Bolivar 1814 máj. 28-án a spanyol vezért, Salomont legyőzte.
L. (állat), a födelesszárnyu rovarok (Coleoptera) rendjének az öttaguak (Pentamera) csoportjába tartozó futóbogarak (Carabide) családjának egyik neme. L. Futóbogarak.
(lat.), egészen a bokáig érő gallus hadi köpeny, melyet Caracalla, római császár hozott divatba a rómaiaknál.
római császár, Septimius Severus és Julia Domna idősebb fia, szül. Kr. u. 188 ápr. 4. Tulajdonképeni neve M. Aurélius Antoninus Bassianus, a C. nevet gúnyból kapta a C. gall hadi öltözetről, melyet előszeretettel viselt. Atyja, ki 196. caesarrá s két évre rá augustussá nevezte ki, ifjabb testvérével Getával együtt magával vitte a britanniai hadjáratába azon reményben, hogy a háboru a két testvér kölcsönös gyülölködését le fogja lohasztani. Alig halt meg azonban Sept. Severus 211. Eboracumnál s a légiók mind a két testvért kikiáltották császárukká, a küzdelem kettőjük közt élet-halálra kitört. C., miután az ellenséggel szégyenletes békét kötött, visszatért Rómába s itt öccsét anyja karjai között leszuratta; vele együtt összes hivei (állítólag 20,000) halálukat lelték, köztük a hires jogtudós Papinianus is, mert testvérgyilkosságot vonakodott a szenátus előtt védelmezni. A katonaságot gazdag ajándékokkal engesztelte ki. Általában mindent elkövetett, hogy a katonák bizalmát biztosítsa magának. E tekintetben követte atyja tanácsát. Máskülönben is hű maradt az atyai hagyományokhoz. Atyjától örökölte a katonai hajlamokat. Eszményképe Nagy Sándor volt, háborui azonban, amelyek érdeklődésének egyetlen tárgyát képezték, nem voltak egyebek rablóhadjáratoknál. Rómában rövid időközökben fordult meg, mindannyiszor zsarolt és mások vagyonát elkobozta, hogy a hadsereg követeléseit kielégítse. Maga azon nagyfontosságu intézkedése, hogy a birodalom összes szabad születésü lakosainak a polgárjogot adományozta, szintén csak ujabb pénzforrást volt hivatva számára nyitni, amennyiben ezentul a tartománybeliek az addig viselt terheken felül még a polgárok adóit is tartoztak fizetni. Egyébként egész uralkodása alatt egyebet sem tett, minthogy hadserege élén a provinciákat bekóborolta. Előbb a Rajna és Duna mentén a germánokkal és alemannokkal harcolt minden eredmény nélkül. Majd Kis-Ázsiába ment át, hol Nikomédiában és Antiochiában huzamosabb ideig tartózkodott, 215. Egyiptomban volt, Alexandriában a lakosok csipkedései azonban annyira dühbe hozták, hogy iszonyu vérengzést vitetett véghez. Visszatérve Ázsiába a médek birodalmába nyomult elő, kiket egy alkalommal árulással sikerült legyőznie, mely győzelem aztán a Parthicus név felvételére jogosította fel. Midőn 217. egy nagy parthusi sereg készült vele szembeszállani s ő maga is utnak indult a háboruba, ápr. 8. Edessza és Carrhe között Macrinus, a preotriánusok prefektusa leszuratta. Rómában az általa épített és nevéről ismeretes fürdők romjai a római kor egyik legimpozánsabb emlékét alkotják. Mellékelt ábránk a nápolyi nemzeti muzeum igen jellemzetes C.-szobrát mutatja be.
[ÁBRA] Caracalla
(ejtsd: karakal), Romanati romániai kerület székhelye az Olt jobb partja közelében, 10,000 lak., jelentékeny gabonatermeléssel. 1599. itt Mihály oláh fejedelem a törökök ellen győzelmes csatát vivott.
(ejtsd: karakasz), fővárosa Venezuelának és abban a Distrito Federalnak, a Guayra szép és kellemes éghajlatu völgyében, 870 m. magasságban, 20 km.-nyire La Guayra nevü kikötőjétől, amellyel vasut köti össze, a kormánynak, törvényhozó testületnek és egy érsekségnek székhelye, (1891), 72,429 lak., csekély jelentőségü iparral, de élénk kereskedéssel, mely az ország nyerstermékeinek kivitelével és az európai iparcikkek bevitelével foglalkozik. A Carguata, Catuché és Anauca patakoktól átszelt város egyenes, kövezett, nagyobbára egyemeletes házak által szegélyezett utcákból áll. A nyilvános kertté alakított Plaza Bolivart a nagy amerikai szabadsághősnek szobra ékesíti. A nehézkes San Paulo székesegyházat az 1812-iki nagy földrengés megkimélte. A dór izlésben épült kongresszusi palota és az egyetemnek elegáns gót izlésü homlokzata, továbbá a Macarao folyóból tiszta vizet szállító vizvezeték a város mostani emelkedéséről tanuskodnak. C. alapját 1567. Santiago de Leon néven Diego Losada vetette meg. Kedvező fekvésénél fogva gyorsan fölvirágzott. A függetlenségi harcban a spanyolok ellen fontos szerepet játszott. 1812. borzasztó földrengés pusztította el, mely alkalommal állítólag 12,000 ember vesztette el életét. C. tartomány 1819-ig spanyol uralom alatt állott. 1821. kezdve Kolumbiához tartozott, 1831-től kezdve pedig Venezuela része.
l. Carracci.