és Carcinosis (lat.), l. Rák (betegség).
L. (növ.), l. Kakuktorma.
arra használtatik, hogy barométerek, kronométerek, iránytűk és más efféle eszközök bizonyos mozgásoktól, p. hajón ennek ingásaitól, megóvassanak. A felfüggesztett eszközön egymással szemben két vizszintes csap van, melyek egy szintén vizszintes fémgyűrű két átellenes helyén egy-egy ágyban foroghatnak. Maga e gyűrű más két átellenes helyen, melyek az előbbiektől 90°-90°-ra vannak, kifelé álló két csappal bir, melyek szilárd helyzetü, a gyűrűn kivül levő ágyakban forognak. Bármily helyzetü legyen a külső két ágy: az eszköz sulypontja mindig a felfüggesztendő rendszer középpontján megy át.
Igy neveztetik az
x3 + px + q = 0
alaku harmadfoku egyenlet megoldására szolgáló
képlet, melyben a két köbgyök ugy választandó, hogy szorzatuk - p/3 legyen. Ha a megoldandó egyenlet p.
[ÁBRA]
akkor
A képlet nevét onnan nyerte, hogy Cardano: Artis magne sive de regulis algebraicis liber unus c. művében (Nürnberg 1545) nyomatta ki először, noha már előbb is tudták egyesek a harmadfoku egyenleteket megoldani. Az első, kinek ez sikerült, Ferro Scipio volt. Ez felfedezését Fior Antal Mária nevü tanítványával is közölte, 1526-ban bekövetkezett halálakor pedig vejének és a bolognai egyetemen birt tanszékén utódjának, Nave Hannibal-nak e tárgyról irt füzetet hagyományozott. 1535-ben Tartaglia (mint maga állítja) önállóan ujból felfedezte a harmadfoku egyenletek megoldását. E problemával való foglalkozásra az indította hogy Fior-ral tudományos versenyre kelt s ettől csupa oly kérdést kapott, melyek megoldása harmadfoku egyenletek megfejtését kivánta. Tartaglia e versenyben nyertesnek tekintette magát, mert a neki adott feladattal idején elkészült, Fior ellenben, bár ugyanavval dicsekedett, azt követelte, hogy megoldásait nehany barátja birálja meg, miro Tartaglia azt az összeget, melyre fogadtak, neki egyszerüen odaajándékozta. Tartaglia felfedezésének közzétételét sokáig halogatta s midőn 1539-ben titkát legalább Cardanoval közölte, ezt esküvel kötelezte annak megőrzésére. Cardano azonban esküjét nem sokáig tartotta kötelezőnek egyrészt, mert a képlet bebizonyítását maga végezte, másrészt, mert 1542. betekintést nyert Ferro feljegyzésébe, tehát oly forrásba, honnan bárki megtudhatta volna a harmadfoku egyenletek megoldását. Egyébiránt Tartaglia több plágiuma s ama körülmény, hogy Ferro felfedezéséről többen tudtak, azt engedik sejteni, hogy Tartagliának e problema körül talán egyáltalában nincsenek érdemei, hanem megoldását szintén csak máshonnan tanulta, noha azt váltig tagadta. V. ö. Cantor, Vorlesungen über Geschichte der Mathematik. 64. fej.
(fr. Cardan, lat. Cardanus), 1. Jeromos, olasz tudós, szül. Páviában 1501 szept. 24., megh. Rómában 1576 szept. 21. Már 22 éves korában Páviában matematikát tanított, három évvel később pedig Padovában orvostudorrá avatták. Számos matematikai, bölcsészeti és gyógyászati műve jelent meg, mint gyakorló orvos pedig oly hirnévre tett szert hogy Dániába meg Skótországba is hivták. Életét Rómában fejezte be, még pedig állítólag önkéntes éhhallál, hogy ne élje tul azt a napot, melyet egy asztrologiai jóslatában halála idejének kijelölt. Halhatatlan hirnevét matematikai műveinek köszöni. Ezek közül a legfontosabbak: Artis magne sive de regulis algebraicis liber unus, Opus novum de proportionibus, De regula Aliza (az első 1545 Nürnberg, mindhárom együtt 1570 Basel); továbbá a következő hátrahagyott iratai: De numerorum proprietatibus, Ars magna arithmetice és De ludo alee. Ez utóbbiból kitünik, hogy C. nemcsak szenvedélyes játszó és a játékosok csalásainak avatott ismerője volt, hanem a játék eshetőségeiben matematikai problémákat is tudott felfedezni. A róla nevezett képletnek (l. C.-féle képlet) nem ő a felfedezője, hanem csak az első, ki azt nyomtatásban közzétette. C. műveinek teljes kiadása Lyonban 1663. jelent meg, 10 köt., a matematikai munkák a 4. kötetben vannak.
2. C. József Baptista, az előbbinek fia, olasz orvos, szül. 1534 máj. 14. Hűtlen nején elkövetett mérgezési kisérlete miatt 1560. lefejezték.
(Hooke-féle kulcs.) Valamely derékszögü egyenszáru merev ABB kereszt egy-egy átmérőjén levő A,A illetve B,B végei az AFA illetve BGB villába forgathatólag vannak beerősítve. A villák EF és GH tengelyeinek folytatásai a kereszt 0 középpontjában találkoznak. Ha a tengelyek fekvése szilárd, vagyis ha a villák mozgása tengelyeik körül való forgásra szorítkozik, akkor az egyik villának forgása meghatározza a másik villának helyzetét is. A forgás átvitelének e módja Cardano-tól származik; ennek dacára az angolok Hooke-féle kulcsnak nevezik. Elterjedt még a hollandi csukló elnevezés is
[ÁBRA] Cardano csuklója.
Desv. (növ.), l. Ködvirág.
a rómaiaknál az ajtósarkok istennője. Ovidius meséje szerint eredetileg Cranaénak hítták Tiberisberki vadászó sellő volt és istenségi funkciójához következőképen jutott. A szerelméért epedő ifjakat mindig ugy tudta kijátszani, hogy őket a barlangokba előre küldte, maga pedig ilyenkor mindig elosont. Csak a kettős ábrázatu Janust nem tudta rászedni, ki a szüzet első szerelméért megtette az ajtósarkok istennőjévé s megajándékozta a cseregalagonyával, mellyel az éjjel repdeső, a gyermekek vérét kiszivó, nagyfejü, merevszemü boszorkányokat távol tartja. Procast (l. o.) ő szabadítja meg e gyilkos szörnyektől. L. még Carna.
(Cardinal) Peire, Puy en Velayből, lovagi családból származott troubadour. Papnak szánták, de a költészetre adta magát s az udvaroknál élt. Különösen kedvelték aragoniai I. Jakab udvaránál. 121-300 közt működött. Számos sirventes-eiben sivár képeket fest a növekedő erkölcstelenségről s bátran és nyiltan támadja nemcsak a nemességet és a papságot, hanem a fejedelmeket is s igy költeményei a korabeli legélesebb szatirák közé tartoznak. (V. ö. Mahn: Gedichte der Troubadours, 4 köt. Berlin, 1856-73.)
(ejtsd: kardenasz), 1828. alapított kikötő város Kuba szigetének É-i partján, (1887) 23354 lakossal, cukor- és dohánykivitellel, Kolumbus szobrával.