János Henrik Kázmér gróf porosz miniszter szül. Kreuznachban 1721 dec. 29., megh. Rützenben (Sziléziában) 1801 máj. 23. 1749. polrosz szolgálatba lépett; 1750. kormánytanácsos lett Oppelnban, 1763. pedig a boroszlói kormány elnökévé nevezték ki s miután II. Frigyes király különös elismerését tudta magának kivivni, már 1768. kancellárrá és a sziléziai törvényszék elnölkévé lett. Ő hozta létre 1770. a gazdasági hitellrendszert Sziléziában s ő volt az alapítója a «hazalfias-gazdasági társulatnak» is. 1779. a király Fürst helyébe, kit az Arnold-per miatt elbocsátott, főkanlcellárrá s igazságügyi miniszterré nevezte ki s az igazságügy reformjával bizta meg, melyet azután keresztül is vitt. 1781. a perrendtartás reformjához fogott, mely munkát 1791. be is fejezte. Eklkor a bárói rangot kapta. Ebben az évben fejezte be a porosz közjog kodifikálását is, mely 1794 jul. 1. Allgemeines Landrecht cim alatt törvényerőre emelkedett. III. Frigyes Vilmos 1798. grófi rangra emelte. C. ezután rützeni jószágára (Guhrau mellett) vonult vissza, hol meg is halt. Örökösei az általa alapított panzkaui és rützeni hitbizományt jelenleg is birják.
(lat.), a XII-XIII. századlbeli kóborló barátok egyik dalgyüjteményének cime. E gyüjtemény nevét attól a kézirattól kapta, melyet Benediktbeuernben őriztek. A dalok velgyesen latin és német nyelvüek, nagyrészt moldern dallamuak és rímesek, s közöttük erősen villági szatirikus-polemikus, de valóban jámbor szellemről és gyöngéd érzésről tanuskodó költemények vannak. A benediktbeuerni gyüjteményt kiadta Schmeller (Boroszló 1847, 2. kiad.), szemelvényes gyüjtemény a Pernwerth von Bärnstein-é; Gauldeamus! Carmina vagorum selecta (Lipcse 1879) cimmel és eredeti szöveggel s fordítással a Carlmina burana selecta c. (Würzburg 1879). Több ilylfajta dalt magyarra fordított Exner Győző az Egyet. Philol. Közlöny XI. évf. 476-480. lapjain. V. ö. Heinrich, A német irodalom története (Budalpest 1886), I. köt. 140-150. l., és Hubatsch, Die lateinischen Vagantenlieder des Mittelalters (Görllitz 1870).
(lat.) a. m. képes dalok.
(lat.), szélhajtószerek, melyeknek feladata a gyomornak és beleknek a bennük felhalmozódott gázok által okozott (gyakran fájldalmas) feszülését megszüntetni, a belek féregszerü mozgásainak fokozása által. A C. leginkább az illatos olajok, alkoholok és éterek közé tartozlnak; ilyenek az ánizs, kömény, kardamóm, fahéj, koriándrom, kapor, gyömbér, borsos ménta, musltár, szerecsendióhéj stb. Hasznosak a belek helybeli görcsének megszüntetésében is, mely izgató ételek, váladékok v. gyógyszerek által okoztatott; s minthogy a bélmozgásokat erőteljesebbekké és szabállyosabbakká képesek tenni, ennélfogva hashajltókkal is gyakran rendelik azokat, a hatás fokolzása végett.
l. Kárminpát.
kerületi székhely Sevilla spanyolorlszági tartományban, Sevillától 38 km.-nyire, egy magas dombon (1887) 17,459 lak., kitünő bortermelléssel. C. arab eredetre valló külsejét mai napig is megtartotta; a domb tetején romokban hever a régi alkazar. A főtemplomának a XVI. századból Gallego Antal volt az épitő mestere. C. a középlkorban jelentősebb arab fejedelemségnek szolgált székhelyül.
Salvator, spanyol rézmetsző, szül. Madridban 1730., megh. 1807. Dupuis Károlynál tanult Párisban; 1760. visszatért Madridba. Sollméne Vanloo, Van Dyck festményeit és több arclképet metszett rézbe.
(ejtsd: karmontell), franc. dramatilkus, szül. Párisban 1717. aug. 25., megh. u. o. 1806 dec. 26. Tekintélyre emelte a proverbe dralmatique válfaját. Proverbes dramatiques-jai (Pálris 1768-81, 8. kötet; uj sorozat 1822, 4 köt.) terlmészetes nyelvről tanuskodnak, jellemeik igazak. Egyéb munkái: Théatre de campagne (Páris 1775, 4 köt.); Piéces inédites (u. o. 1825, 3 köt.), legjobb kiadása Genlis asszonytól.
l. Cairn.
a rómaiak mitologiájában a testrészek s különösen a szív és belek egészségének őraszlszonya, kinek junius hó 1-én cirkuszi játékokkal s étel- (kivált szalonna-) áldozatokkal szokták tiszlteletök adóját leróni. Sokáig összetévesztették Cardeá-val (l. o.).