község Morbihan francia départementban, a Quiberoni-öböl mellett, (1891) 2901 lakossal, halkereskedéssel. Hiressé főképen druida-emlékei által lett, amelyek 8-900 (azelőtt több ezer) gralnit obeliszkből állanak; ezek keskenyebb végöklkel vannak a földben és abból 3-4, sőt egyik 7 m. magasra állanak ki; egymás mellett egyközüen sorakozva mintegy 11/2 km.-nyi vonalat alkotnak. D-i végökben 20 m. magas domb áll; ebben kőkorlszakbeli temetőt találtak. V. ö. Galles: Fouilles du Mont-St.-Michel Vannes.
Rudolf; boroszlói bányakapitány, szül. Glatzban 1804 febr. 9., megh. Boroszlóban 1874 nov. 17. A tarnowitzi bányák kezelésénél kitünltetvén magát, 1844. Bonnba helyezték át a főbányalhivatalhoz, de már 1847. Berlinbe hivták, és a kereskedelmi minisztériumban a bányászati ügyek előadójává nevezték ki. 1855. áthelyezték Boroszllóba mint bányakapitányt. Ő alapította a Zeitschrift für Berg-, Hütten- und Salinenwesen folyóiratot; irodalmi művei közül nevezetesebbek: Die Sprünge im Steinkohlengebirge; Geognostische Beschreilbung des waldenburger Steikohlenbeckens. Felső Sziléziának földtani térképe, melyet C. állított össze, annak idejében kitünő mű volt. 1861. killépett az államszolgálatból.
(ásv., Carnall Rud. nevéről elnevezve), a kettős-kloridok rendjéből való ásvány, mely a stassfurti C.-tömegek szakadékaiban a rombos rendszer kristályaiban fordul elő, mely kristályok azonban teljes kiképzésükben a hatszögü formákhoz közelednek. Egyébként termőhelyein csak vaslkosan, nagyszemcséjü aggregátumokban lelik. A C., ha tiszta, fehér; de rendszerint hozzája kevert vascsillám pikkelyektől többé-kevésbbé vöröses. Törése kagylós, fénye erős, de nedvesség folytán gyengül. Kémiai összetétele: KMgCl3+6H2O tov. klórcézium, klórrubidium és bróm. A C.-ot nagy tömegekben Stassfurt mellett lelik és kálisókká való feldolgozása céljából a kereskedelembe kerül; lelik még Kalusz-ban (Galicia) és állítólag Mamanban (Persia).
(középkori latin) a. m. füstölő kalmara. Igy nevezték továbbá azokat az építményelket, melyeket a temetőkben román vagy csucsives tornyok alakjában építettek, melyeknek alsó részében a tetemeket helyezték el, felső részét peldig kápolnának használták.
(ejtsd: karnarv'n) vagy Caernarvon, 1. grófság Walesben, az Ir-tenger és Szt. Györgyl-csatorna mellett; Anglesey szigettől a Menai-szolros választja el. Ter. 1504 km2, lakóinak száma (1891) 118,225. A grófságot zord völgyektől szaggaltott magas hegység takarja; legmagasabb csucsa: Snowdon (1094 m.), Wales és Angolország legmalgasabb hegycsucsa. Legnagyobb kincse a kemény mészkő (slate), amelyet márványként dolgoznak föl; azonkivül réz- és ólomérceket bányásznak. Legnagyobb helységei, C., Bangor, Pwilheli és Conway. - 2. C., az ugyanily nevü grófság főválrosa a Menai-csatorna mellett, a Seiont torkolatálnál, (1891) 9804 lak., tengeri fürdővel; I. Edvard király korából (XIII. század) való normann erőd romjaival. Kikötőjébe 400 tonnás hajók evezhetlnek be. Fő kiviteli cikke a mészkő. Közelében Selgontium romjai.
Henrik Howard Molyneux Herlbert gróf, angol államférfiu; szül. 1831 jun. 24., megh. Londonban 1890 junius 28. 1852. atyja halála után a parlamentben elfoglalta annak hellyét, és a konzervativekhez csatlakozott. 1858. Derby kinevezte a gyarmatügyi osztály másod-államtitkárává. 1860. a Keletet utazta be, miről The Druses of Mount Lebanon (1860) c. munkát adott ki. 1866. Derby harmadik minisztériumában gyarmatügyi miniszter lett, mely állásról azonban már 1867 márc. 2. leköszönt, mivel a képviselőlház reformjával nem volt megelégedve, 1874. a Disraeli minisztériumában ujból mint gyarmatügyi miniszter szerepelt, mely minőségében a foklföldi gyarmatok egyesítése és a Transvaal állam bekeblezése érdekében buzgólkodott. Disraelí kelleti politikájával nem értett egyet és ellene volt minden, a törökök érdekében eszközlendő fegyvelres közbenjárásnak. S midőn ennek dacára a minisztérium 1878 jun. 24-én meghagyta a hajóhadnak, hogy a Dardanellákba bevonuljon és egyuttal a parlamenttől 5 milliónyi hitelt kért: C. beadta lemondását. Helyét Hicks-Beach foglalta el. 1885 juniusában Salisbury-minisztersége alatt Irország alkirályává nevezték ki; e minőségben engesztellékeny modor által iparkodott az ír liga hiveit lelfegyverezni, de csalódott, s a Salisbury-minisztélriumnak 1886, bekövetkezett bukása által hivatallát veszítette. Művei közül megemlítendő: The archeology of Berkshire. (1858); Recollections of the druses of Lebanon. (1860). Angolra ford. Aischylos Agamemnon-ját és az Odisszeiát (1879 és 1887); kiadta atyjának kéziratban hátrahagyott művét: Reminiscences of Athen and the Morea (1869).
l. Kaolin.
(növ.), Braziliában a Copernicia celrifera Mart. nevü pálma neve.
(ejtsd: karné) Lajos Marcianusz gróf, franlcia publicista, szül. Quimperben 1804 febr. 17., megh. u. o. 1876 febr. 12.; politikai pályáját mint követségi titkár kezdte meg, 1839. pedig beválaszltották a képviselőházba, melyben a Lamartine-tól vezetett szociális párthoz csatlakozott, de meggyőződésében ingadozott és majd szabadelvü, majd ulltramontán elveknek hódolt. 1847. a kereskedelmi osztály vezetését vállalta el a külügyi minisztélriumban; a februári (1848) forradalom után malgánéletbe vonult, de a császárság alatt Finistére département-nak alprefektje volt. 1863. az akadélmia tagja lett. Nevezetesebb művei: Vues sur l'histoire contemporaine (Páris 1883); Des intéréęts nouveaux en Europe depuis la révolution de 1830 (1838, 2 kötet); Du gouvernement représentativ en France et en Angleterre (1841); Études sur l'histoire du gouvernement représentatif en France 1789-1848 (1855, 2 kötet); Etudes sur les fonda- teurs de l'unité française (1848, 2 kötet; 2. kiladás 1856); Un drame sous la Terreur (1856); L'Europe et le second Empire (1865); Les états de Bretagne et l'administration jusqu'en 1789 (21 kiad. 1875, 2 kötet); Souvenirs de ma jeunesse au temps de la Restauration (1873).
(ejtsd: kernegi) András, amerikai gyálros, született Dunfermline-ben (Skócia) 1835 november 25-én, mint egy takácsnak a fia. 1845. Amerikába vándorolt, Pittsburghban mint táviróltiszt működött és Woodruff waggon-lits-jeivel való spekulációk által nagy vagyonra tett szert. Megmérhetetlen jövedelme a munkásoknak és sok skót és amerikai intézetnek is javára vált (így p. szülőhelyén 40,000 dollárral, Pittsgburghlban 500,000 dollárral, Edinburghben 250,000 dollárral könyvtárakat alapított). Munkái: An American four-in-haud in Britain (Newyork 1883-84); Round the World (1884); Triumphant Demolcracy: or fifty years march of the Republic (1886), Carnegie Homesteadban fekvő vas- és kőszénlbányái voltak szinhelyei azon merényleteknek, melyeket amerikai munkások a bevándorlott tót munkások ellen elkövettek és melynek számos tót munkás esett áldozatul.