Tamás. Nevezetes angol kémikus. Szül. Manchesterben 1852 okt. 22., megh. Aberldeenben 1890 aug. 27. Tanulmányait Angliában és Németországban végezte; 1879. a kémia tanára a sheffield-i First College-n, 1888-ban az aberldeeni egyetemen. Különösen a technologiai kélmiát művelte; nagyobb munkája Physico-Chemilcal Constants, Melting and Boiling Point Tables 2. köt. 1885-1887. E nagy gonddal összeállított munkában a testek olvadási és forráspontját közli 50 ezernél több adatban.
(ejtsd: karnéri) Bertalan lovag, osztrák politikus és író, szül. Trientben 1821 nov. 3. Kezldetben Bécsben jogi és filozofiai tanulmányokkal foglalkozott, 1857-ben átvette Wildhaus jószágot Stájerországban s annak ügyeit 1883-ig vezette. 1861 óta mint a gráci tartománygyülés tagja a parlamentáris életben vett részt. 1870-ben az oszltrák képviselőházba választották, melynek 1890-ig tagja volt és a Taaffe-kormánynak heves ellenfele. Több politikai röpiratot tett közzé, továbbá költelményeket (Lipcse 1848; 2. kiad. 1850); Pflug und Schwert; Sonette (Bécs 1862); Ungarische Volksllieder und Balladen (u. o. 1892) és egy sor filozolfiai munkát: Sittlichkeit und Darwinismus (u. o. 1871); Gefühl, Bewusstsein, Wille (u. o. 1876); Der Mensch als Selbstzweck (u. o. 1877); Grundllegung der Ethik (u. o. 1881); Entwicklung und Glückseligkeit. Ethische Essays (Stuttg. 1886); Der moderne Mensch. Versuche über Lebensfühlrung (2. kiad. Bonn 1891).
(franc., ejtsd: karné) a. m. kereskedők zseb- vagy jegyzőkönyve, de különösen a vételi és eladási könyvből a lejárati idő és az esedékes összegek kivonata, illetőleg összeállítása.
l. Farsang.
l. Krajna.
(ejtsd: karniszér) Ramon, don, spanyol zeneneszerző, szül. Tarreggában (Katalónia) 1789 okt. 24., megh. Madridban 1855. márc. 17. 1818. karlnagy volt Barcelonában, 1828. Madridban és 1830. az ottani konzervatóriumnak tanára lett. 9 dallművet szerzett, u. m. Adela de Lusignano; Don Juan Tenorio; El Colon; Elena e Malvina; Ismalia stb. Azonkivül szerzett templomi darabokat, hallotti miséket és népszerü spanyol népdallamokat.
(lat.) a. m. hóhér. A rómaiak külölnösen C.-nek azt a hóhért nevezték, aki rabszollgáknak s idegeneknek kivégzésével volt megbizva. A halálra itélt római polgároknak kivégzését a lictor hajtotta végre.
novum et vetus (lat.), az Esto mihi és Invocavit vasárnapok, melyekkel a IX. sz. előtt a nagyböjt kezdetét vette.
(lat.) a. m. testi - az ujabb terminologia szerint - szemérem elleni bűntettek.
(állat) a. m. húsevők, ragadozók, az emlős állatok osztályának egyik rendje, melybe a macska (Felide), hiéna- (Hyenide), eb- (Canide), petymeg- (Viveroide), nyest- (Mustelide) és medlvefélék (Urside) tartoznak. L. Ragadozók.