Carolath

Henrik Lajos Erdman Ferdinand herceg, német politikus szül, Amtitzben 1852 ápr. 24. A liegnitzi katonai iskolát végezve, résztvett az 1870/71. hadjáratban. 1881. képviselő. A birodalmi gyülésen rendesen a kormánypárttal szavaz.

Carolath-Beuthen

Liegnitz porosz kerületnek Freistadt nevü járásában fekvő, 160 km2-nyi terülletü uradalom. Régtől fogva a Schönaich családé volt, melynek tagjai 1551. a birodalmi bárók, 1700. a birodalmí grófok és 1741. a hercegek közé emellkedtek C. névvel. Tagjai közül kitünt Schönaich Fábián mint államférfiu és hadvezér V. Károly császár és Móric szász választófejedelem szolgálaltában; 1551. birodalmi báróságot kapott. Megszelrezte Carolathot és Beuthent, de gyermektelenül halt el 1591. Henrik Károly Vilmos, herceg, szül. 1783 nov. 29., megh. 1864 jul. 14., porosz tábornok és fővadászmester, kinek 1861. a Durchlaucht cílmet adományozta a porosz király s e címet a csallád minden következő fejére kiterjesztette. A jelenllegi családfő Károly herceg, schönaichi birodalmi gróf és beutheni báró, szül. 1845 febr. 14., örökös tagja a porosz urak házának. Első felesége Erzsélbet, szül. Hatzfeld hercegnővel kötött házasságálnak felbontása (1881) után 1886. elvette Katalin, szül. Bethusy-Huc grófnőt.

Caroldor

romániai aranypénz 20 lei vagyis frank, körülbelül 9.40 kr. értekben.

Carolina

La-, kerületi székhely Jaen spanyol tartományban, a Sierra Morena D-i lábánál, a Guadiel forrás közelében, (1887) 8460 lak., posztólszövéssel. Közelében van las Navas de Tolosa, amelyet a spanyoloknak a mórok fölött 1212. kivivott győzelme tett nevezetessé.

Carolina

l. C. C. C.

Carolina resolutio

III. Károlynak 1731 márc. 21. kiadott s a magyar protestáns egyházi viszonyokat rendező nagyfontosságu határozata. E szerint a földesuri jog a hit dolgaiban is épséglben tartandó; az evang. lelkészeknek csakis az artikuláris helyeken szabad hivatalos funkciókat végezni; nem artikuláris helyeken plébánosok véglzik az egyházi funkciókat, a szokott stóla mellett; a házassági ügyek a kat. püspökök hatósága alá tartoznak s a vegyes házasságok kat. papok előtt kötendők; megengedtetik az evangelikusoknak, hogy szuperintendenseket választhassanak, a kilrály előleges engedelmével; a szuperintendensek hatósága azonban a felügyeletök alá helyezett lelkészeknek csupán erkölcsi életére terjesztetik ki, mert az ev. lelkészek világi ügyekben a polgári hatóság, keresztelés dolgában a kat. esperesek felügyelete alá rendeltetnek; kemény büntetés érje ezentul a kat. hitről az evangelikusra térőket; a katol. ünnepeket külsőleg mindenki megtartsa s minden céh részt vegyen a kat. egyházi körmenetekben; hivatalnokok dekretális esküt tegyelnek a szűz Máriára és a szentekre (expressis verlbis Deipare Virginis ac Sanctorum); kis iskolákat tarthatnak ugyan az evangelikusok, de a felsőbb tanintézetek felállításához királyi engedély szüklséges, melynek megadása főleg a megkivántató vagyoni alap kimutatásától függ; végre ezen renldelet áthágói fiskális akcióval fenyegettetnek s kik személyökben sértve érzik magokat, oda utasítltatnak, hogy ez iránt csak a maguk nevében s ne közös név alatt folyamodjanak ő felségéhez. E rendeletnél fogva, a jobbára csak a katolikulsoknak nevezett mindkét felekezetü protestánlsok törvényes jogai jóformán megsemmisíttettek. Mindamellett a klerus egy része ugy tekintette a C.-t, mint amely fölöttébb engedékeny a protesltánsokkal szemben. Althan bibornok és váci püslpök Pest vmegye gyülésén kijelenté, hogy e renldelet tartalma «a kat. hittel, az isteni tisztelettel, a lelkek üdvével, s az apostoli szék tekintelyével homlokegyenest ellenkezik», minélfogva e rendelletet érvénytelennek tekinti, s hatáskörében annak tekinteti, felebbezvén egyszersmind a pápához, ki a vallásügyekben egyetlen biró. E miatt az angol, porosz, svéd és dán prot. hatalmak által szoronlgatott III. Károly, Althant Bécsbe idézte, de az nem jelenvén meg, protestációját oly meghagyáslsal küldték vissza Pest vmegyéhez, hogy azt nyillvános gyülésén szaggattassa szét, a püspök egylházi javait pedig vesse zár alá. Mindez megtörtént, s a váci püspök csak egy év mulva nyerhette vissza lefoglalt javait. - A rendelet intézkedései közt legnagyobb eredménnyel járt a szuperintendenlsekre vonatkozó rész. Ennek alapján szervezkeldett a magyarországi prot. egyház akkép, amint mai napiglan fenáll. Négy-négy szuperintendencia alakíttatott, bár a szám-arány szerint a reformáltusokat több illette volna meg, mert az ág. h. ev. gyülekezetek száma akkoriban mindössze csak 205 volt. Legelőbb, 1735-ben, a bányai ág. h. ev. egylházkerület választotta meg szuperintendensét. A rendeletet latin eredetiben közzétette Kuzmány: Orkundenbuch zum öst.-evang. Kirchenrecht, Wien 1856. 133. l.; magyarul: Csúthy Zsigmond: Malgyar prot. egyháztörténet a szatmári békekötésltől a türelmi rendelet kiadásáig, Debrecen 1878. 97. lap.

Carolina-szigetek

l. Karolinák.

Caroline

(ejtsd: kerolájn), két county az É.-amerilkai Egyesült-Államokban, az egyik Marylandban, 864 km2 területtel, 12,100 lak., Denton főhelyllyel; a másik Virginiában, 1382 km2 területtel, 15,120 lak., Bowling Green főhellyel.

Carolini libri

Nagy Károly sugalmazására irt négykötetes dolgozat. I. Hadrián pápa a II. niceai zsinat határozatait, melyek a képtiszteletre vonatkoztak, igen rossz fordításban megküldötte Nagy Károlynak. A C. Nagy Károly sugalmazálsára v. legalább is valamely hozzá közel álló egyén által iratott a rossz fordításban megismert niceai határozatok ellen. Bizonyítja, hogy a képeket nem szabad imádni, mint a niceai határozat latin forldításából kiolvasható volt, ámbár a niceai határolzat eredete nyiltan a képek tiszteletét említi. Tov. hangsulyozza a C., hogy a képek tisztelete nem abszolut, hanem relativ, arra vonatkozik tudniillik, akit a kép ábrázol. Érdekes adatokat nyujt az aklkori felfogásról a szentté avatást és a Szt. Háromlságot illetőleg.

Carolostadius

v. Carlstadt, l. Károlyváros.


Kezdőlap

˙