(franc., ejtsd: karró) a. m. négyszög, kocka; a francia kártyáknál az egyik szin (vörös négyszög); megfelel a svájci (magyar) kártyák «tök» szinének.
(ejtsd: kárré), l. Négyszög.
(ejtsd: karell) Ármin, francia hirlapiró és politikus, szül. Rouenban 1800 máj. 8., megh. Párisban 1836 jul. 24. A st.-cyri katonaiskolában nevelték és 1819-ben altiszt lett. 1823-ban mint önkéntes Mina csapatában harcolt Spanyolországban, de a franciák elfogták és halálra itélték, melytől csak formahiba mentette meg. Ezután Párisba ment, hol Thierry biztatására megirta Skótország történetét, 1827-ben pedig az angol ellenforradalom történetét II. Károly és II. Jakab korában. 1830. Mignet és Thiers társaságában a Nationalt szerkesztette, mely csakhamar nagy tekintélyre emelkedett. Kiméletlen támadásaival és jellemének tisztaságával a kormány legveszélyesebb ellenfele volt, miért is köztársasági eszméiért minduntalan üldözték. 1834. a köztársaságiak szerencsétlen felkelése után, a nemzet szabadságát nagy merészséggel védelmezte; midőn pedig mint a National ideiglenes szerkesztőjét a pairek kamarája elé idézték, Ney tábornagy elitéltetését vetette a testület szemére, amiért aztán a National felelős szerkesztőjét 10,000 frank pénzbirságra s 2 évi börtönre itélték és ez idő óta a lapot is a legszigorubban megfenyítették. Midőn a köpenyegforgató (akkoriban kormánypárti) Girardin Emil méltatlan támadásokkal illette a Nationalt, párbajt vivott vele, melyben azonban halálosan megsebesült. Temetése alkalmával a liberális párt nagyszerü tüntetést rendezett a kormány ellen. Iratait Oeuvres politiques et líttéraires cim alatt Littré és Paulin adták ki (Páris 1857-58).
(franc., ejtsd: karlázs). Téglából-, kő- vagy majolika-lemezekből készült padozat.
(ejtsd: karrényo) János de Miranda, spanyol festő, szül. Avilesben Asturiában 1614-ben, megh. 1685. Pedro de las Cuevas és Bartolomé Roman tanítványa volt. Arcképeket festett és főleg Van Dyck, meg Velasquez nyomában járt. Az utóbbinak halála után spanyol udvari festő lett és úgy II. Károlyt, mint ennek egész udvarát számos képben megörökítette. Vallásos tárgyu festményei csekélyebb becsüek és főleg Castilia templomaiban láthatók. A budapesti orsz. képtárban is van egy ilyen nemü képe, mely szent Domokost ábrázolja (768). A kép aláirása szerint 1691. C. még élt volna.
Teréz, l. Careno.
Lajos, olasz költő, született Velencében 1801 febr. 12., megh. 1850 dec. 23. Eleinte mint rögtönző poéta tünt fel, később azonban komoly tanulmányokra adta magát, nemcsak mint költő, hanem mint hirlapiró, történész és irodalomtörténész is igen érdemes munkásságot fejtett ki. C. a Manzoni-féle romantikus iskolához tartozott és a maga idejében, kivált középkori tárgyu zordon lovagballadáival és románcaival nagy tetszést aratott. Irodalomtörténeti dolgozatai közül főkép Goldoniról irt könyve érdemel említést (Velence 1824). L. Venanzio, Della vita e delle opere di Luigi C. (Velence 1854).
1. Bálint, olasz szinműiró, szül. Torinóban 1834 dec. 19. Legelőször 1859-ben tünt fel Lotto c. drámájával s azóta mintegy 50 darabbal gazdagította az olasz szinpadok műsorát. Legnagyobb sikerét a La quaderna di Nanni c., a firenzei népéletet rajzoló darabjával aratta, melyet az olasz állami dijjal koszoruztak meg. Ebben is, úgy mint vigjátékai legnagyobb részében, erősen tendenciózus irányu, amellett pedig hatalmas kómikai érrel megáldott irónak mutatja magát. Gli ultimi giorni di Goldoni c. vigjátékában a korfestés is remek. Még megemlítjük Un avvocato dell' avvenire, La mamma del vescovo és La filosofia di Giannina c. munkáit.
2. C. József Mihály, előkelő chilei családból származó, de rossz nevelésü kalandor, ki 1812. két testvérével, C. Juan Joséval és C. Luissal együtt Chilében a kormányt magához ragadta, hogy a spanyol iga lerázása után harmad magával független birodalmat alapítson. Miután a perui alkirálytól ellene küldött Parajat tábornokot 1813 jun. megverte, valóságos zsarnok uralmat vitt Chilében míg azt a junta megsokalván, C.-t 1813 nov. 24. állásától elmozdította és egy évvel későbben Chiléből elűzte. C. Mendozába távozott, hol a királypártiak és köztársaságiak közti párttusákba elegyedett, melyek folyamában a köztársaságiak előbb testvéreit, 1821 dec. 1. pedig őt magát is lefejezték.
3. C. Ráffáel, Guatemala középamerikai köztársaság elnöke szül. 1814., megh. 1865 ápril 14. Pásztorfiuból emelkedett hadvezérré és elnökké (1845). Négy évvel később ugyan a néppárt elűzte, de 1851. diktátori hatalommal élethossziglani elnökké választották.
l. Torzkép.
(ejtsd: kerrikfergösz), város és tengeri fürdő Antrim irországi grófságban, a Belfastlough É-i partján, 17 km.-re Belfasttól, (1891) 8923 lak., halászattal, gyapju- és vászonszövéssel, 1852. fölfedezett sóbányával. 1690. III. Vilmos itt szállott ir partokra.