(ejtsd: kerrik on sennon), város Leitrim irországi grófságban, a felső Shannon partján, 1430 lak., vászonszövéssel és folyami hajózással.
(ejtsd: kerrik on szur), város Tipperary irországi grófságban, 20 km.-nyire Clonmeltől, a Suir balpartján, (1891) 5224 lak., gabona- és vajkereskedéssel, posztószövéssel, érdekes régi (XIV. századi) apátsággal.
(ejtsd: kárrié) János Baptiste, francia forradalmár, szül. Yolet faluban, Aurillac mellett 1756., kivégeztetett 1794 nov. 16. 1792 óta a konvent tagja volt s mint ilyen a király halálára szavazott. 1793 okt. Nantesban mint kormánybiztos borzasztó dolgokat mívelt: tömeges kivégeztetéseket rendelt el; áldozatait oly hajóba helyezte el, melynek fenekén sülyesztő volt alkalmazva; ezt azután felnyitották, mire az áldozatok elmerültek. Máskor meg férfit és nőt egymáshoz kötözve dobatott a Loireba. Ezt «mariages républicains»-nek nevezte. Esztelen őrjöngését még Robespierre is megsokalta, amiért is C.-t visszahivta. Robespierre bukása után a konvent C.-t is halálra itélte (Grande Encycl. IX. 543.)
Rosalba, olasz festőnő, szül. Velencében 1675., megh. 1757. Balestra és más mesterek tanítványa volt, utóbb nemcsak Velencében, hanem Európa más nagy városaiban, p. Bécsben, Párisban is dolgozott; több akadémia tagja lett. Szines krétával leginkább képmásokat festett és a festészet e fajának nagy kedveltséget szerzett. Képei rokoko ízlésüek és nagy részük (157) a drezdai képtárban van.
(ejtsd: karrié-bellőz) Albert Ernő, francia szobrász szül. Anisy le Châteauban 1824., megh. Párisban 1887. jun. 3. D'Angers Dávid tanítványa volt, de kenyérkeresetből kezdetben művészi iparral volt kénytelen foglalkozni, de már ekkor számos márvány- és terrakottamunkát készített, melyekben előkelőség egyesül a természetes fölfogással. Említésre méltó művei: Bacchánsnő a hermánál (1863); Angelika a sziklán (1866), melynek révén a becsületrend lovagja lett; Madonna, a párisi St. Vincent de Paul templomban), különösen szép a sas szárnyai alatt szunnyadó Hébe (1869, a Luxembourg-muzeumban), végül az elhagyott Psyché (1872). Utóbb számos mellszobrot készített márványból, bronzból és terrakottából, melyek jellemzetesek és festői hatásuak. Az építészeti szobrászat terén is tevékeny volt.
(francia ejtsd: karrier) a. m. pálya, pályafutás; a lovagló iskolában a lovaglásra való pálya; száguldás, a ló legsebesebb vágtatása, mialatt majd egész hosszában kinyulik lábaival, majd mélyen maga alá rántva azokat előre lódítja testét. Az egész mozgás tehát az első és hátsó lábak igen gyors összerántása és kinyujtása által egymásba folyó szökemekből áll, melynél már szabad szemmel nem különböztethető meg, hogy egyik-másik lábával előbb érinti a földet - hanem ugy látszik, mintha előlábai is együtt és hátsólábai is együtt érintenék. Pillanatnyi fényképészet azonban másként mutatja.
Móric, német iró, született Griedelben 1817 március 5-én. Miután Giessen, Göttinga, és Berlin egyetemeit látogatta, néhány évet műtörténeti tanulmányokkal elfoglalva Olaszországban töltött; 1842-ben a filozofia magántanára Giessenben, 7 év mulva ugyanott rendkivüli tanár; 1853-ban Münchenbe hivatott meg az egyetemre, hol jelenleg is, különösen az esztetika köréből, tart felolvasásokat a műakadémián pedig művészettörténetet ad elő. Számos műveí a filozofiára, vallástörténetre és vallásfilozofiára, esztetikára és kulturtörténetre tartoznak. Die philosophische Weltanschaunig der Reformationszeit (Stuttgart 1847); Religiöse Reden und Betrachtungen für das deutsche Volk von einem deutschen Philosophen (Lipcse 1850 2. kiadás 1856); Das Wesen und die Formen der Poësie (u. o. 1854; 1884); Aesthetik (u. o. 1859; 1884); Die Kunst im Zusammenhang der Kulturentwickelung und die Ideale der Menschheit (u. o. 1863-74; 1876). További munkái: Vom Geist. Schwert- und Handschlag für Franz Baader (Weilburg 1841); Die Religion in ihrem Begriff, ihrer weltgeschichtlichen Entwickelung und Vollendung (u. o. 1841); Der Kölner Dom als freie deutsche Kirche (Stuttgart. 1843); Abälard und Heloise (u. o. 1843; Giessen 1853); Erbauungsbuch für Denkende (Frankfurt. 1858); Charakterbild Cromwells (1851); Über die sittliche Weltordnung (München 1870); Deutsche Geisteshelden im Elsass (Münch. 1871); Die sittliche Weltordnung (Lipcse 1877); Die Poësie ihr Wesen und ihre Formen (Lipcse 1854); Jesus Christus und die Wissenschaft der Gegenwart. (Lipcse 1889); irt költői műveket is: Agnes, Lebensbilder und Gedankendichtungen c. a. (Lipcse 1883); Lebensbilder (u. o. 1890) c. munkájában az általa személyesen ismert gondolkozókat költőket és művészeket jellemzi. Materialismus und Aesthetik (1892); Das Wachstum der Energie in der geistigen und organ. Welt (1892); Erkennen, Erleben und Erschliessen (München 1893). Összes művei (Gesammelte Werke) 1886. jelentek meg Lipcsében.
(Tacullies), Északamerikában az Athabaszkokhoz tartozó indus törzs.
(ejtsd: kerringtn) Rikárd Christopher, angol csillagász szül. Chelseaben 1826 máj. 16-án megh. 1875 dec. Teologiai tanulmányait Challis tanácsára Cambridgeben a csillagászatéval váltotta fel, mire Durhamban Chevalliernek három éven át asszistense volt. 1852. magánobszervatoriumot épített Redhillben, melyben különösen a napfoltokat és a sarkkörüli csillagokat észlelte kitartó szorgalommal. Erre vonatkozó munkái: Observations of the solar spots, made at Redhill observatory during 7 years and a half, from 1853 to 1861., Lond. 1864 és Catalogue of 3735 circumpolar stars, observed at Redhill, Lond. 1857.
1. 180 km. hosszu folyó Palencia spanyol tartományban, amely a Pena Prietan (2529 m.) ered és Duenasnál a Pisuergaba, a Duero mellékfolyójába torkollik. Balpartján épült: 2. C. de los Condes, jár. székh. 3554 lak., bortermeléssel.