(lat.) a. m. drága, kedves.
M. Aurelius, római császár, amivé a katonák Probus meggyilkoltatása után, akinek uralkodása alatt praefectus praetorio, azaz a testőrség parancsnoka volt Kr. u. 282. kikiáltották. Miután fiait, Carinust és Numerianust caesarokká megtette, az utóbbi kiséretében a persák ellen vonult. Utközben legyőzte a szarmatákat és quádokat, akik mindjárt Probus halála után átkelve a Dunán elpusztították Pannoniát. Ázsiában meghóditotta Mezopotámiát s a persáktól elvette Ktezifont. Éppen tovább, Persia mélyébe készült nyomulni, midőn a katonák összeesküvésének áldozatul esett. Fiát, Numerianust, ki nyomban fölvette az augustusi cimet, a hadsereg visszavonulása közben ölette meg a testőrség parancsnoka, Arrius Aper. A tisztek tanácsa azonban mégsem Apert, hanem Diocletianust emelte a trónra, ki előbb Apert leszurta, majd pedig az ellene vonuló Carinust győzte le Felső-Moesiában a Margus folyónál. Carinust az ütközetben, midőn ez rosszra fordult, egy Tribunus ölte meg tulajdonképen magánbosszuból.
1. Károly Gusztáv, német orvosbuvár, szül. Lipcsében 1779., megh. 1868. Doktorrá avatták 1811. s még ez évben az összehasonlító bonctan magántanára lett. 1014. a drezdai orvos-sebészi akadémiára hivták meg a szülészet tanárának és a szülésznőiskola igazgatójának. 1827. ezen állásait elhagyta, miután a királyi ház udvari orvosának hívták meg. C. nagy előszeretettel foglalkozott az anatomiával, fiziologiával és pszichologiával. Művei: Lehrbuch der Physiologie für Naturforscher und Aerzte, Über vergleichende Anatomie, Physiologie, u. Anthropologie, Ueber Geistesepidemien, Briefe über das Erdleben. Számos szülészeti, nőgyógyászati munkát is irt, melyekben amellett harcol, hogy a nőgyógyászat és szülészet együtt tanítandók. Goethével baráti viszonyban volt s a nagy költőről néhány érdekes tanulmányt irt. Mint tájképfestő is elismerést aratott. Ezen foglalkozásának eredménye némely műtörténelmi munkája is, p.: Betrachtungen und Gedanken vor auserwählten Bildern der Dresdener Galerie (1867).
2. C. Viktor Gyula K, német zoologus és zootomus szül. Lipcsében 1823. évi augusztus 27. 1841 óta ugyanott az orvostudományokat tanulta, 1849. Oxfordba ment az összehasonlító bonctani muzeum konzervátorának; 1851. Lipcsében egyetemi magántanárrá habilitálták, majd 1853. az összehasonlító bonctan nyilvános rendes tanára lett. 1849 óta számos fontos zoologiai munkát és dolgozatot irt. Egyik nagy munkája a Bibliotheca zoologica, Lipcse 1861-62., továbbá a Geschichte der Zoologie, München 1872. Alapította a Zoologischer Anzeiger folyóiratot, amelyben különböző európai nyelven irt apró dolgozatokat ad ki s e mellett az időszakonkint megjelent dolgozatok jegyzékét is közli.
(ejtsd: karutti di kantonyo) Domokos báró, olasz történész és államférfi, szül. Cumianában (Torino mellett) 1821 nov. 26. Jogot tanult,1849. a külügyminisztériumba lépett; 1859. Cavour vévén át a kormányt, C. államtitkár lett, 1860. és azóta többször beválasztották a parlamentbe, 1862. hágaí miniszterrezidens, 1869-ben államtanácsos lett. Munkái: Il Piemonte come potenza italiana nel sistema politico d'Europa (1852); Dei principii del governo libero (1861); Storia del regno di Vittorio Amadeo II. (Torino 1856); Storia del regno di Carlo Emmanuele III. (u. o. 1859); Storia della diplomazia della casa di Savoia (u. o. 1875-80); II. conte Umberto I. ed il re Ardoino (Róma 1884).
1. Gonzales József don, spanyol költő, l. Gonzales.
2. C. János placentiai püspök, majd portói bibornok-érsek, szül. a XIV. sz -ban Truxillóban. Andaluziában, megh. 1469 dec. 6. Első izben 1441, IV. Jenő pápa bizta őt meg követséggel ügyének védelmére a mainzi fejedelmi gyülésen. 1442. a frankfurti 1444. a nürnbergi birodalmi gyüléseken volt, majd még ugyanazon évben Prágában a calixtinusok ügyében. 1445. a frankfurti birodalmi gyülésen sikerült neki a fejedelmeket rávenni, hogy V. Félix ellenpápa mellőzésével IV. Jenőt ismerjék el. Sikerének jutalmául IV. Jenő pápa a biborral ruházta fel 1447-ben. IV. Jenő halála után V. Miklós pápa is igénybe vette szolgálatait és ez időbe esik a nándorfehérvári dicső győzelem, amelyben Hunyadi János 1456. julius hó 22-én a törököket megsemmisítette. E hadjárat létrejöttében C.-nak nagy része van, akinek igyekezetét a törökök ellen vezetendő keresztes háboru létrehozásra vonatkozólag Kapisztrán János is oly buzgón pártolta.
(ejtsd: karválju) Jozé da Silva, portugál miniszter, szül. Castelbranco-ban, Beira tartományban 1782 dec. 19., megh. Coimbrában 1845 febr. 3. Mint liberális és lelkes hazafi már 1817. tervezte hazájának felszabadítását az angol befolyás alól és sürgette az alkotmány kihirdetését; 1820 aug. 24. kitört a forradalom Oportóban és ekkor C. az ideiglenes junta tagja és titkára, 1821. pedig a cortes által életbelépett kormányzó tanács tagja lett. VI. János, ki 1821 jun. vette át a kormányt, C.-t a lissaboni községi tanács elnökévé s nemsokára igazságügyi miniszterré nevezte ki, mely állásában aztán az 1823. évi ellenforradalomig megmaradt. C. ekkor Angliába menekült hol szegényes viszonyok között tengődött. Midőn dom Pedro 1826. alkotmánnyal ajándékozta meg Portugáliát, C. szülőföldjére visszatért, de dom Miguel államcsinyje után ujból Angliába kényszerült menekülni. Miután dom Pedro Portugáliában szerencsésen partra szállott és ellenfelét megszalasztotta, C.-t nevezte ki a hadsereg polgári főbiztosának, 1832. pedig a pénzügyminiszteri tárcát vállalta el. Mint pénzügyminiszter a reformok egész sora által nagy érdemeket szerzett s az állami hitelt is helyreállította. De 1835 nov. a Saldanha-minisztériummal együtt megbukott, minek hirére az állami hitel azonnal annyira csökkent, hogy néhány hónap lefolyása után a király kénytelen volt a pénzügyet megint C.-re bizni. Az 1836 szept. 10. forradalom következtében azonban állását ujból elvesztette; résztvett ugyan a nov. ellenforradalomban, de kénytelen volt ennek leveretése után Angliába menekülni s csak a királynő által kieszközölt közbocsánat után tért vissza Portugáliába, hol, noha becsmérelték, sőt életét is fenyegették, bátran kitartott és résztvett a dom Pedro által adott alkotmány helyreállításában. Az 1842. oportói felkelésben is résztvett és ennek köszönhette, hogy ez évben az állami tanács tagja lett.
Mária Karolina, francia énekművésznő. Szül. Marseille-ben 1827 dec. 31. Leánykori neve Félix-Miolan; 1853. ment férjhez, a valójában Carvaille Leó nevü operaénekeshez, aki a párisi Lyrique és Vaudeville szinház igazgatása után 1876. a Vig-operát vette át. A művésznőt a párisi Conservatoire-on Duprez tanította 1843-7; csengő, magas lirai szopránja 1849-54 és 1872-4. a Vig-opera, 1860 óta London, 1869-71 és 1875 óta a párisi Nagy-opera büszkesége. Saint-Saëns méltatta «Harmonie et Mélodie» c. könyvében és Spoll «Madame C.-M.» (Páris 1885) c. a. külön könyvet irt róla.
(ejtsd: karver), county Minnesota É.-amerikai államban, 1080 km2 területtel, 11,590 lak., Chaska főhellyel.
Jonatán angol utazó, szül. Sittwaterben, Connecticutban 1732., megh. Londonban 1780. 1762-ig résztvett az angolok kanadai döntő háborujában, beutazta 1766-68. Észak-Amerika belsejét egészen a Mississippi Anthony-vízeséséig, azután Londonba utazott, a hol Travels through the interior parts of North America (1778) cim alatt adta ki utleirását.
város Pas-de-Calais francia départementban, 30 km.-re Bélhunetől, (1891) 6805 lak., szénbányászattal, vasolvasztókkal, cukorgyártással, vászon- és tüllszövéssel.