Casabianca

(ejtsd: kazabianka) Ferenc gróf, francia államférfiu, szül. Nizzában, 1796. 1836. beválasztották a képviselő-kamarába, hol mint a Bonaparte-család rokona az ellenzékhez csatlakozott; 1848. Korzikát képviselte a nemzetgyülésben; kezdetben mérsékelt köztársaságinak mutatkozott, de utóbb mint bonapartista a monarkista párt soraiban foglalt helyet. Az 1851 okt. 26-iki kabinetben kereskedelmi és földművelési, négy hét mulva pedig pénzügyminiszterré nevezték ki. 1852 jan. 22-én miniszterelnök lett tárca nélkül, 1852-ben gróffá és utóbb szenátorrá. 1864-ben a számvevőszék főprokurátora lett, mely állásáról csak a második császárság bukásakor (1870) mondott le.

Casablanca

l. Dar-él-Beida.

Casacalenda

város Campobasso olasz tartományban, a Cigno partján, (1881) 6852 lak., bortermeléssel és selyemhernyótenyésztéssel.

Casa del Labrador

l. Aranjuez.

Casa di Pansa

l. Pompeji.

Casalanza

falu Nápoly olasz tartományban, ismeretes azon egyezségről, amelyet 1815. itt kötött meg Neipperg és Murat tábornoka, Carascosa, és amely szerint Nápoly az osztrákoknak engedtetett át, Bianchi osztrák generális pedig a C.-i hercegi cimet kapta.

Casale Monferrato

kerületi és püspöki székhely Alessandria olasz tartományban, a Pó jobb partján, termékeny és szép vidéken, (1881) 18,573 lak., selyemiparral, több jótékony intézettel, nyilvános könyvtárral. A széles utcákból álló, rendesen épült város legjelentékenyebb épületei: a szép székesegyház, az orlogiario, a szinház, a della Valle-palota (Giulio Romano freskóival). - C. a római Bodincomagusnak hegyén 730. alapíttatott; a római város romjai között találták meg a Torinóban látható Tabula Isiacat, az Isis tiszteletét ábrázoló relief-képet. III. Ottó császár az ugyanily nevü határgrófság fővárosává tette. 1474. a Monferratoi grófok birtokába került, akik Savoya fenhatóságát elismerték. A spanyolok 1629., 1630. és 1640. siker nélkül ostromolták; ez utóbbi évben d'Harcourt herceg ellenében erős veszteséget is szenvedtek; 1652. végre elfoglalták; de csakhamar ismét visszaadták a savoyai hercegeknek. 1681. eladatott a franciáknak. A spanyol és osztrák örökösödési háboruban szintén többször szerepelt. A napoleoni háborukban Piemont sorsában részesült és 1814-ig Marengo départementnak volt része.

Casali zöldje

tisztátalan kromoxid.

Casalmaggiore

(ejtsd: kazalmadsore), város Cremona olasz tartományban, a Pó balpartján, amelynek áradásai gyakran fenyegetik, (1881) 3695 lak., bortermeléssel, majolika-, üveg- és kémiai iparral.

Casalpusterlengo

város Milano olasz tartományban, termékeny vidéken, (1881) 6304 lak., jelentékeny sajtkereskedéssel.


Kezdőlap

˙