Cassivelaunus

brit főnök, ki a Caesar ellen egyesült törzsek fővezére volt Kr. e. 54. Huzamosabb ideig ügyesen és bátran harcolt a rómaiak ellen, de sem Caesarnak a Themzén való átkelését nem tudta megakadályozni, sem pedig mocsarak és erdők között megerősített táborát a rómaiak ellen megvédelmezni nem birta. S miután a római hajóhad ellen intézett támadása is meghiusult, végre meghódolt és kezeseket küldött Caesar táborába.

Cassuviacee

(növ.), a. m. szömöricefélék; l. o. - Cassuvium Lam., a maláj cadju szóból, a. m. Anacardium, vagyis akassúfa; l. o.

Cast

(ang., ejtsd: kaaszt) a. m. öntött; C. steel öntött acél; C. iron öntött vas; C. work öntött mű.

Castagnetta

(ol., ejtsd: kasztanyetta), egyszerü kerepelő szer, mely főleg Spanyolországban és Alsó Olaszországban van elterjedve. A C. két kagyló alaku fadarabból áll, melyet a kézre erősítenek s egymáshoz vernek. A C.-k a spanyol és nápolyi táncoknál nélkülözhetlenek; a modern balletben is gyakran használják.

Castagno

(ejtsd: kasztanyo) András, olasz festő, szül. Castagnóban, Mugello vidékén 1390., megh. 1457. Megmaradt művei közt legjelentékenyebbek a firenzei székesegyházban Niccoló da Tolentino hadvezér lovas alakja, továbbá a firenzei nemzeti muzeumban a legnaiai Pandolfo Pandolfiniféle palotából származó és a falról vászonra rakott falfestmények, hadvezérek, Dante, Petrarca, Boccaccio, a cumei Sibylla és Tomiris királynő óriási képmásai. Vasari azt beszéli C.-ról, hogy Domenico Venezianot meggyilkolta, hogy az olajfestés titkának birtokába jusson, noha Domenico C.-t 4 esztendővel tulélte.

Castaldi

(ejtsd: kasz-) Pamfilio, olasz nyomdász, szül. Olaszország Feltre városában, megh. 1870 körül. Szülővárosában szépművészeti iskolát alapítván, ez uton ismerkedett volna meg 1454. Gutenberggel, mások szerint Fausttal, kik tőle lesték volna el a szétszedhető betükkel való nyomtatást. Bernardi kezdeményezésére C.-nak, mint a nyomdabetük feltalálójának 1868. Feltreben szobrot emeltek.

Castalla

(ejtsd: kasztallya), város Alicante spanyol tartományban, kúpalaku domb lejtőjén, a Földközi-tengerbe torkolló C. (Monnegre) mellett, a Hoya de C. nevü medencében, (1887) 4127 lak. A régi város a domb tetején, düledező régi erőd mellett terül el.

Castanea

Tourn. (növ.), l. Gesztenye. - Castaneum a. m. gesztenyeerdő v. gesztenyés.

Castanos

ejtsd: kasztánnjos) Xavér Ferenc, bayleni herceg, C. y Aragonas-i gróf, spanyol tábornok, szül. 1756 ápril 22., megh. 1852 szept. 24. 1794. a navarrai hadseregnél tünt ki. 1796. vezérőrnaggyá s 1798-ban alezredessé nevezték ki. 1802. navarrai parancsnok lett. Részt vett a francia háborukban. 1825-ben az államtanácsba hivták; később a castiliai tanács elnöke, 1833. spanyol grand és baylen-i herceg lett. VII. Ferdinánd halála után a trónöröklés kérdésében az udvarral meghasonlott s ezóta visszavonultan élt, mignem 1843. Espartero bukása után Arquelles helyébe a királyné gyámjává nevezték ki. 1845. szenátor lett, de ezen állásában agg kora miatt polítikai befolyást egyáltalában nem gyakorolt.

Castanospermum

Cunn. (növ.), vitorlásvirágú fa, egyetlen egy faja a C. australe Cunn. Uj-Déli-Walesen magasra megnő, levele szárnyalt, bőrnemü, virágfürtje szép sárga, hüvelye 16-20 cm. hosszu, hengerded, fás, rendesen 4 nagy maggal. Ez a moretonöbli dió; gesztenye ize van, az őslakók forró kövön gyengén megpörkölik és eszik. Lisztjéből keményítőt nyerhetni, fáját bean tree néven árulják.


Kezdőlap

˙