l. Kasztilia.
(ejtsd: kasztilja) Ramon don, perui államférfiu, szül. Javapacá-n, Peru déli részében 1797 aug. 31.. megh. Aricaban (Peru) 1867 máj. 30. Előbb a spanyolok elleni szabadságharcban tünt ki, később pedig mint szerencsés kezü hadvezér a perui pártküzdelmekben. 1839. pénzügyminiszterré lett. Miután 1841-45-ig számüzetésben élt, 1844 ápril 19. megbuktatta Vivanco diktátort s maga lett Peru elnöke (1845-1851.).
(ejtsd: kasztily) Károly Ipoly, franc. iró. szül. Montreuil-sur-Merben 1820 nov. 8., megh. Luc-sur-Merben 1886 szept. 26. Nevelkedett Douaiban és Cambraiban, s hirlapiró lett Párisban. Irt több regényt (Les oiseaux de proie, 1852; Le markgrave des Claires, 1854 stb.) s 1847. Molinarival megalapitotta a Le Progrés intellectuel, 1848. Bastiat-val a La république francaise c. lapot, s ezekben és egyéb ujságokban társadalmi eszméket fejtegetett. Vannak histor.-politikai művei is, igy: Histoire de la séconde République française (4 köt., 1854-55); Paralléle entre César, Charlemagne et Napoléon (1858), Portraits historiques au XIXe siécle (80 füzet, 1856-60). Ebben közölte következő c. művét: Louis Kossuth. Avec portrait et facsimile (Páris 1859). Neki tulajdonítják az Universal, a Constitution és az Avenir national címü lapokban megjelent, s Alceste névvel jegyzett cikkeket.
(ejtsd: kasztilyehó) Kristóf (Cristoval),: spanyol költő, szül. Rodrigóban 1490., megh. Bécsben 1556 jan. 12. Gyermekkorában mint apród don Fernando infans, a későbbi I. Ferdinánd király udvarába került, aztán titkára lett és 1531. Németországba kisérte. C. az ó-spanyol udvari költészet utolsó képviselője, ki a klasszikus olasz stilt a nemzetivel akarta kiküszöbölni. Költeményei kiváló verselő tehetségéről és a nyelvvel való ügyes bánásmódjáról tesznek tanuságot. Igazi költő, kinek főeleme a szatira. Költeményei a Castro Adolftól kiadott Poetas liricos de los siglos XVI. y XVII. (Madrid 1854) c. gyüjteményben jelentek meg.
1. András (Andrés del), spanyol novellairó, ki 1640 táján élt. Brihuegában( Toledo mellett) szül. és La moxiganga del gusto (Az izlés álcáskodása) cimen hat novellát irt (Saragossa 1641), melyek közül kettő a Coleccion de novelas escogidas-ban (Madrid 1788-91), egy pedig, a La muerte del avariento y Guzman de Juan de Dios cimü a madridi Biblioteca de autores espanoles c. vállalat 33. kötetében jelent meg.
2. C. Ferdinánd don, de Leony spanyol államférfiu, szül. 1842. a kanári szigeteken; Madridban jogot tanult s már ekkor részt vett a szabadelvü mozgalmakban mint iró és mint szónok. Az 1868. forradalom után a közigazgatási pályára lépett s 1871. a cortesbe választatott, 1872. pedig a gyarmatügyi minisztérium másodállamtitkárjává nevezték ki. A köztársasági kormány alatt nagy hévvel küzdött a radikálisok ellen, egyúttal azonban mint szabadelvü monarkista az alkotmányos elveket védte Canovas ellen. Sagasta miniszterelnök 1886. a belügyminiszteri tárcát ajánlotta fel neki, 1887. pedig párisi követté nevezte .ki.
3. C. János Ignác (Gonzales del), spanyol költő, ki e század eleje táján Cadizban élt és Sainetes-eivel (felvonásközökbe való komikus jelenetek) nagy tetszést aratott. C. kitünően ismeri az andaluziai nép szokásait és ennek ismerete, valamint vidám szatirája műveiben is kifejezésre jut. Legismertebb munkái: El soldado fanfarron (A fecsegő katona), La Galiada, La mujer corregida y marido desenganado (A megjavított nő és a kijózanodott férj ).
(ejtsd: kasztiyon szür dordony) város Gironde francia départementban, a Dordogne jobb partján, (1891) 2965 lak., gyapju- és pamutfonókkal hires vöröshagyma-kereskedéssel. A XVI. században a hugenották vára volt. 1 1/2 km.-nyire a várostól van az a csatamező, amelyen 1453. Talbot elesett és ezzel az angolok uralma Guyenneben véget ért. A csata helyét obeliszk jelöli.
(lat.) a. m. szüzesség.
Amerikában a portugál benszülöttek s a mestizek ivadéka.
(ang., ejtsd: kászl) a. m. vár, kastély.
(ejtsd: kászlbár), v. Aglish, Mayo grófság székhelye Connaught irországi tartományban 16 km.-nyire Westporttól, (1891) 3557 lak., sörgyártással és vászonszövéssel. 1798. Humbert vezérlete alatt egy kis csapat francia katona foglalta el, Lake és Hutchinson csapatait megverte, de 10 nap mulva kénytelen volt elhagyni.