(lat.), a műveltető ige nemzetközi tud. neve (usztat, ültet stb.). L. Műveltető ige.
(franc., ejtsd: kóz szélebr) a. m. nevezetes jogeset, feltünést okozó per vagy esemény.
(franc., ejtsd: kózri), csevegés, könnyed, inkább képzelethez és kedélyhez szóló előadás, szökdécselö, mulattatva oktató modorban, egy neme a tárcának, vagy népszerü fölolvasásnak. E könnyed irodalmi és szónoklati nemben főleg a franciák remekelnek. Causeur a. m. csevegő, mulattató, társalgó vagy elöadó.
(ejtsd: kosszád), város Tarn-et-Garonne francia départementban, a Lere partján, (1891) 3747 lak., szalmakalap- és cukorgyártással, jelentékeny szarvasgomba- és baromfikereskedéssel, XIV. századból való szép toronnyal.
(ejtsd): kossz, neve azon alig megmüvelt, nagyobbára mészkö fensíkoknak, amelyek Franciaország középső részeiben (Lozere, Aveyron, Hérault, Gard, Tarn, Lot) vannak; rajtuk források, patakok nincsenek; klimájuk nagyon zord. A legjelentékenyebbek: 1: Le C. Méjean v. Grand C., meredek falu fensík a Tarn, Tarnon és Jonte közt, 40000 ha. területtel, 2000 lak.; 900-1278 m. magas. - 2. Le C. de Sauveterre, a Tarn és Lot közt; az előbbitől a Tarn választja el, 900-1100 m. magas. - 3. Le C. Noir, a Tarn, Jonte és Dourbie közt, 800-850 m. - 4. A Larzaci C., Lodeve és Millau közt, 750-900 m. - 5. Les C.-s du Rouergue a Rodez és Lot közt, 500-900 m. - 6. Les C.-s du Quercy, Figeac és a Dordogne közt 300-450 m.
(ejtsd: koszen dö perszval, 1. János Jakab Antal, francia orientálista, szül. Montdidierban 1759 jun. 24., meghalt Párisban 1835 jul. 29-én. Párisban, a College-de-France-on megtanult arabul, 1783. ugyanott az arab nyelv tanára és 1787. a királyi könyvtár arab kéziratainak könyvtárosa lett. Mémoires-jain kivül sokat fordított Novajri arab történész műveiből, minők: Histoire do la Sicile sous la domination des Musulmans (Páris 1802); Suite des Mille et une nuits (u. o. 2 köt.); Tables astronomiques d'El-Jounis (u. o. 1810). Azonkivül igen jó kiadásokat bocsátott közre arab szövegekből, így: Hariri Makamái-t (u. o. 1818) és Lokman meséit (u. o. 1818) stb.
2. C. Armand Péter, az elöbbinek fia, francia orientálista, szül. Párisban 1795 jan. 11., megh. u. o. 1871 jan. 15. Beutazta a keletet, egy éven át a Libánon hegyén a maronitáknál tartózkodott és visszatérése után 1822-ben az École royale des langages orientales vivantes és a College de France intézeteken az arab nyelv tanára és a hadügyminisztérium tolmácsa lett. Művei: Essai sur l'histoire des Arabes avant l'Islamisme, pendant l'époque de Mahomet et jusqu' á la réduction de toutes les tribus sous la loi musulmane (3 köt., 1847-1849); Précis historique de la guerre des Turcs contre les Russes 1769-76 (Vasszif effendi után törökből, Páris 1822); Grammaire arabe vulgaire (u. o. 1824, 1858); Précis historique de la destruction du corps des janissaires par le sultan Mahmoud en 1826 (törökből fordítva; u. o. 1833) stb.
(lat.), l. Étető szerek.
l. Kaucsuk.
(lat.) a. m. elővigyázat, óvatosság; óvatossági szabály.
(ejtsd: kotré), falu és hires fürdőhely Hautes-Pyrénées francia départementban, a bükkerdőkkel és legelőkkel borított Peyraute, Péguere és Peyrenere nevü hegyek közt, a Gave de C. szűk völgyében, 992 m. magasban, (1891) 1685 lak. C. mint fürdőhely a XVI. század óta ismeretes; jól épült, de komor külsejü. 36-61°C. meleg, kén- és sótartalmu ásványvizforrásainak száma 22. 9 fürdőintézete két csoportból áll, amelyek egyike magában C.-ben van, a másika pedig .la Raillereben, 1110 m. magasban. A fürdőt évenként mintegy 20000 vendég keresi föl skrofula, bőrbajok, reumatizmus, a légzés szerveinek betegségei, anémia hiszteria stb. ellen. Az átlagos hőmérséklet a fürdőévad alatt (jun.-tól szeptemberig) 17-19°C. C. környéke is gazdag természeti szépségekben; ilyenek: a Cerisey-vizesés; a Gaube-tó, 1788 m. magasban, a glecserekkel takart Vignemale mellett; a kék szinü Illéou-tó, a Gave de Lutour völgye. V. ö. Legueutre: Guide de C.